Olyan mennyiségű a kutyák ürüléke és vizelete a természetvédelmi területeken, hogy az már károsítja a vadvilágot - állapította meg egy új kutatás.
Az elemzés szerint törvénybe ütköző szintet ér el az ösvények mentén a talaj nitrogénnel és foszforral való túltrágyázottsága.
A tudósok a Belgiumban, Gent környékén lévő négy természetvédelmi területen 18 hónap alatt megforduló kutyák számát vették alapul. Véleményük szerint hasonló a helyzet az összesen mintegy 87 millió kutyának otthont adó Európa többi részén is - írja a The Guardian.
A kutyák sétáik során évente átlagosan 11 kilogramm nitrogént és 5 kilogramm foszfort hagynak hátra hektáronként. Ez hasonló mértékű szennyezés, mint amelyet a mezőgazdaságból, iparból és közlekedésből származik: ezekhez hektáronként 5-25 kilogramm nitrogén köthető.
A KUTYÁK MELLÉKTERMÉKEINEK HATÁSA TEHÁT JELENTŐS.
A négylábúkat sétáltató gazdák azt hiszik, a kutyakaki nem okoz semmilyen kárt a környezetnek.
DE A LEGTÖBB ÖKOSZISZTÉMÁBAN ALACSONY AZ ÁSVÁNYI ANYAGOK MÉRTÉKE, A TÚLTRÁGYÁZÁS PEDIG CSÖKKENTI A BIODIVERZITÁST AZÁLTAL, HOGY HATÁSÁRA EGYES NÖVÉNYEK, PÉLDÁUL A CSALÁN VAGY A MEDVETALP ELBURJÁNZANAK ÉS ELNYOMNAK MÁS NÖVÉNYEKET, VALAMINT OLYAN ÁLLATOKAT, MELYEK LÉTE EZEN NÖVÉNYEKTŐL FÜGG.
Nagyon meglepődtünk azon, hogy milyen magas lehet a kutyáktól származó ásványi anyag. A mezőgazdaságból, iparból és közlekedésből származó légköri nitrogén jogosan nagy figyelmet kap, miközben ebből a szempontból a kutyák okozta problémával nem foglalkoznak - mondta Pieter De Frenne, a Genti Egyetem munkatársa, a kutatás vezetője.
A kutatók a nitrogén és foszfor szintjét abból a helyzetből kiindulva becsülték fel, amikor a kutyákat pórázon vezetik és legfeljebb az ösvények 2 méteres körzetében kóborolnak el. Az Ecological Solutions and Evidence című tudományos lapban bemutatott vizsgálat során több mint 1600 kutyát számoltak össze természetvédelmi területek 500 látogatása során. Ezeket az adatokat kombinálták a kutyák által kiválasztott nitrogén és foszfor ismert szintjével, hogy megbecsüljék az összes lerakódott tápanyagot.
A szakértők rögzítették azt is, hogy pórázon voltak-e a kutyák. Ennek figyelembe vételével évente hektáronként 126 kilogramm nitrogén rakódhat le az ösvények mentén és 4 kilogramm a természetvédelmi terület többi részén. Ha minden kutyát pórázon tartanának, az ösvények melletti mennyiség 175 kilogrammra növekedne.
HA MINDEN ÜRÜLÉKET FELSZEDNE ÉS ELVINNE A GAZDI, AKKOR SZINTE MINDEN FOSZFOR ELTŰNNE, A NITROGÉNNEK AZONBAN CSAK FELE, MIVEL A KUTYÁK VIZELETE JELENTŐS MENNYISÉGBEN TARTALMAZ NITROGÉNT, FOSZFORT AZONBAN ALIG.
Korábbi kutatások rávilágítanak, hogy a magas ásványianyag-szint három évvel a kutyák kitiltása után is megmaradna.
(The Guardian/MTI)
Amennyiben tetszett a cikk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja FB oldalunkat!
Kapcsolódó anyagok:
KUTYAÜRÜLÉK GONDOK - KOMPOSZTÁLHATÓ-E?
Forrás - A nyitókép csak illusztráció, forrás: 16081684 képe a Pixabay -en.TOP 5
