Kép forrása: Midjourney

Egy, a One World Trade Center méretével megegyező aszteroidának nagyon csekély esélye van arra, hogy 2182-ben a Földbe csapódjon. Mégis elgondolkodtató, mit jelentene egy ilyen ütközés a földi életre nézve?

A tudósok feltárták, mi történne bolygónkkal, ha egy ekkora égitest becsapódna. A vizsgálatok a Bennu nevű földközeli aszteroidán alapultak, amelyet a NASA a Földre legnagyobb kockázatot jelentő objektumnak tart közelsége és potenciális ütközése miatt. A Bennu átmérője 0,5 kilométer (0,31 mérföld), és becsült tömege 67 millió tonna.

hirdetés

„Egy Bennu-méretű aszteroida azonnali becsapódása pusztító károkat okozna az ütközés helyszíne körül” – mondta Axel Timmermann, a kutatás társszerzője és a Pusani Nemzeti Egyetem Alapkutatási Intézetének Klímafizikai Központjának igazgatója a Live Science-nek küldött e-mailben. „Azonban a becsapódás során kilökődő hatalmas mennyiségű törmelék hosszabb távú hatással lenne a Föld éghajlatára, és világszerte befolyásolná az emberi társadalmat.”

A Bennu jelentősen kisebb, mint az a 10 kilométer széles óriás, amely a Chixulub-krátert hozta létre és 66 millió évvel ezelőtt kipusztította a dinoszauruszokat. Ennek ellenére egy Bennu-méretű aszteroida is drámai csökkenést okozhatna a globális élelmiszer-termelésben, és világszintű éghajlati változásokat idézhetne elő – állítják a kutatók a Science Advances folyóirat február 5-én megjelent tanulmányában.

A becsapódás környezetében azonnali katasztrófa következne be. „Hatalmas lökéshullámokat, hősugárzást, szökőárakat, földrengéseket, kráterképződést és törmelékkilökődést generálna” – mondta Timmermann.

A hosszú távú következmények viszont globálisak lennének

„Főként arra koncentrálunk, hogy a kezdeti becsapódás több száz millió tonnányi port juttatna a felső légkörbe, ami éghajlati és ökológiai változásokat idézne elő” – tette hozzá.

Szuperszámítógépes modellek segítségével a kutatók kimutatták, hogy az így keletkező hatalmas porfelhők akár 4 Celsius-fokkal (7,2 Fahrenheit-fokkal) is lehűthetik a globális átlaghőmérsékletet, miközben a csapadékmennyiség körülbelül 15%-kal csökkenne.

„A por miatti napsugárzás-csökkenés egy hirtelen bekövetkező globális ’becsapódási telet’ okozna, amelyet kevesebb napfény, hidegebb hőmérséklet és csökkent csapadékmennyiség jellemezne” – magyarázta Timmermann. Ez lelassítaná a szárazföldi növények növekedését és az óceáni fotoszintézist.

A modellek szerint a globális növényi fotoszintézis akár 30%-kal is csökkenhet, míg a csapadék 15%-kal mérséklődne, ami veszélyeztetné az élelmiszerbiztonságot. A kutatók szerint ezek a változások akár négy évig is eltarthatnak a becsapódás után. Emellett a porfelhő az ózonréteget is súlyosan károsítaná. „A stratoszférában jelentős ózonréteg-csökkenés következne be, mivel a porrészecskék elnyelik a napfényt, ez pedig erős melegedést okozna a felső légkörben” – mondta Timmermann.

Nem minden élőlény szenvedne azonban károkat

Ha a becsapódás különösen vasban gazdag port szabadítana fel, bizonyos óceáni algafajok elszaporodhatnának. A kutatók szerint ezek az algák akár alternatív élelmiszerforrást is jelenthetnek a szárazföldi termelés helyett, ugyanakkor felboríthatják az óceáni ökoszisztémákat.

Mekkora az esélye annak, hogy a Bennu a Földbe csapódik?

Bár fontos számításba venni ezeket a kockázatokat, a Bennu becsapódásának esélye csupán 1 az 2700-hoz 2182-ben – közölte Timmermann. Ennek ellenére a NASA tudósai igyekeznek minél többet megtudni erről az égitestől, amely vélhetően egy nagyobb aszteroidából szakadt le 700 millió és 2 milliárd évvel ezelőtt. 2016-ban a NASA elindította az OSIRIS-REx űrszondát, hogy mintákat gyűjtsön a Bennu felszínéről. Az összegyűjtött minták 2023-ban érkeztek vissza a Földre, és első elemzési eredményeiket a múlt héten hozták nyilvánosságra.

A Bennuból származó minták tartalmazzák az élet genetikai kódját alkotó öt alapelemet (DNS és RNS „betűi”), valamint szénben, kénben, foszforban, fluorban és nátriumban gazdag ásványokat – az élet alapvető építőköveit.