Több mint ezren halhattak meg a júniusi hőhullám miatt Spanyolországban

Spanyolország rendkívül forró júniust élt át, amely nemcsak újabb hőmérsékleti rekordokat hozott, hanem súlyos egészségügyi következményekkel is járt. Az előzetes becslések szerint a rendkívüli hőség miatt több mint ezer ember veszíthette életét egyetlen hónap alatt, miközben a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a légszennyezés és a magas hőmérséklet együttes hatása tovább növeli a halálozási kockázatot. 

A spanyol meteorológiai szolgálat és az egészségügyi kutatóintézet adatai szerint a klímaváltozás következtében a hőhullámok egyre korábban érkeznek, hosszabb ideig tartanak és egyre intenzívebbé válnak, ezért a jövőben még nagyobb hangsúlyt kell fektetni a lakosság védelmére, írja az EL PAÍS.

Rekordközeli hőség sújtotta Spanyolországot

A spanyol országos meteorológiai szolgálat, az Aemet szerint az idei június „rendkívül meleg” volt. Ezt a kifejezést akkor használja az intézmény, amikor egy hónap vagy évszak átlaghőmérséklete jelentősen meghaladja a megszokott értéket.

Az EL PAÍS által megszerzett előzetes Aemet-adatok szerint a spanyol szárazföld átlagos napi hőmérséklete 23,2 Celsius-fok volt, ami 3,2 fokkal haladta meg az 1991 és 2020 közötti átlagot. Ez rendkívül nagy eltérésnek számít, mivel az ilyen különbségeket általában tizedfokokban mérik, nem egész fokokban. Ezzel az idei június lett a második legmelegebb június az Aemet 1961-ben kezdődő mérési sorozatában. A rekordot azonban továbbra is a 2025-ös június tartja, amikor az átlaghőmérséklet 23,6 Celsius-fok volt, ami 3,6 fokos pozitív eltérést jelentett a sokéves átlagtól.

A hőség azonban nem csupán kellemetlenséget okoz, hanem komoly egészségügyi következményekkel is jár. A Carlos III Egészségügyi Intézet napi halálozást figyelő MoMo rendszere szerint az előzetes becslések alapján több mint 1 000 ember halt meg Spanyolországban a magas hőmérséklettel összefüggő okok miatt. Közülük 623-an a június végi hőhullám hetében veszítették életüket. Mivel június utolsó napjainak adatai még nem szerepeltek a statisztikában, a rendszer szerdáig 1 028 halálesetet becsült. Ez a legmagasabb júniusi érték a nyilvántartás 2015-ös indulása óta. Az elmúlt 11 év júniusi átlaga mindössze 330 hőhöz köthető haláleset volt.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy ez nem a hőség által közvetlenül okozott halálesetek száma, hanem statisztikai becslés. A MoMo rendszer az adott időszakban ténylegesen bekövetkezett halálozást hasonlítja össze a várható halálozási adatokkal, majd az eltéréseket a veszélyesen magas hőmérséklettel hozza összefüggésbe.

A klímaváltozás és a légszennyezés együtt növeli a veszélyt

A június 22. és 24. között a Spanyol-félsziget és a Baleár-szigetek nagy részét érintő hőhullám jelentősen hozzájárult a hőséggel összefüggő halálesetek számának emelkedéséhez. Korábban a júniusi hőhullámok ritkaságnak számítottak. Az Aemet adatai szerint 1975 és 2000 között mindössze két júniusi hőhullám fordult elő a Spanyol-félszigeten. Ezzel szemben 2000 és 2025 között már tíz ilyen eseményt regisztráltak, vagyis ötször annyit. Ez is azt jelzi, hogy a nyarak hosszabbá váltak, korábban kezdődnek, a hőhullámok pedig egyre intenzívebbek és tartósabbak.

A szakértők szerint az sem véletlen, hogy az elmúlt két év júniusa volt a két legmelegebb a mérési sorozatban. Ez a bolygó felmelegedésének következménye, amelyet elsősorban az emberi tevékenységből származó üvegházhatású gázok – különösen a kőolaj, a földgáz és a szén felhasználása – okoznak.

A klímaváltozás miatt egymást követik az újabb hőmérsékleti rekordok. Jó példa erre, hogy a bolygó eddigi legmelegebb 11 éve mind az elmúlt tizenegy évben fordult elő. A hőhullámok egészségügyi hatásainak csökkentése érdekében kulcsfontosságú a megelőzés és különösen a legveszélyeztetettebb lakossági csoportok időbeni figyelmeztetése. Ezt szolgálják a hőség elleni egészségvédelmi tervek is, amelyek kidolgozásához az Egészségügyi Világszervezet (WHO) három héttel ezelőtt új útmutatót tett közzé.

Julio Díaz, a Carlos III Egészségügyi Intézet kutatója, aki meghatározó szerepet játszott Spanyolország jelenlegi hőségriasztási rendszerének kialakításában, úgy véli, még jelentős fejlesztésekre van szükség. Kiemelte, hogy jobban figyelembe kellene venni a hőség és a légszennyezés együttes hatását. Az intézet adatai szerint a spanyolországi hőhullámok idején bekövetkező többlethalálozás mintegy 18 százaléka a légszennyezéshez kapcsolódik.

A két tényező gyakran egymást erősíti. Az ózon például a magas hőmérséklet és a közlekedési eredetű légszennyezés kölcsönhatásából alakul ki. Julio Díaz szerint ezeket az együttes hatásokat be kell építeni a hőség elleni egészségvédelmi tervekbe, például közlekedési korlátozások bevezetésével a rendkívüli hőség idején.

A magas hőmérséklet és a légszennyezés sok esetben hasonló biológiai folyamatokon keresztül vezet halálhoz. Az úgynevezett hőguta évente csak néhány tucat halálesetet okoz, míg az áldozatok döntő többsége eleve sérülékeny egészségi állapotú ember, akiknél a szervezetet érő terhelések összeadódnak.

A hőség hőszabályozási zavart, kiszáradást és a szív- és érrendszer fokozott megterhelését idézi elő. A légszennyezés oxidatív stresszt, szervezetszintű gyulladást, az erek belső falának károsodását, az autonóm idegrendszer működésének zavarát és fokozott vérrögképződést okozhat. Ezek a hatások közös biológiai folyamatokon keresztül erősítik egymást.

Hicham Achebak, a Berni Szociális és Preventív Orvostudományi Intézet kutatója ezt „szinergikus hatásnak” nevezi. A tudományos vizsgálatok szerint a hőség és az olyan légszennyező anyagok, mint a finom részecskék, az ózon és kisebb mértékben a nitrogén-dioxid – amely főként a dízeljárművekből származik – együtt több halálesetet okoznak, mint külön-külön.

A spanyol Ökológiai Átmenet Minisztériuma már dolgozik ezen a megközelítésen. A Nemzeti Klímaváltozási Alkalmazkodási Terv új munkaprogramja egy külön tanulmány elkészítését is előirányozza, amely egy integrált egészségvédelmi terv kidolgozását célozza a légszennyezés és a hőhullámok együttes kezelésére. A program kiemelt figyelmet fordít a Szaharából érkező porra és a biomasszaégetés hatásaira is.

A minisztérium szerint a légszennyezettséghez igazított hőmérsékleti küszöbértékek meghatározása elengedhetetlen ahhoz, hogy időben felismerjék a kockázatokat és csökkentsék a lakosság egészségét fenyegető veszélyeket.

Kapcsolódó anyagok:

Halállista, kiderült, mely európai országokban haltak meg a legtöbben a nyári hőség miatt

A nyitókép csak illusztráció, forrás: Image by ddzphoto from Pixabay