A kép csak illusztráció (Forrás: Pixabay)
Az Északi-sarkvidék és az Antarktisz tengeri ökoszisztémái fontos szerepet játszhatnak a szén hosszú távú tárolásában és a biológiai sokféleség megőrzésében. Egy új nemzetközi tanulmány szerint azonban a tudományos ismeretek és a jelenlegi szakpolitikai keretek még nem elegendők ahhoz, hogy teljes mértékben figyelembe vegyék a sarki tengerekben rejlő lehetőségeket, írja az EurekAlert!.
Erre a következtetésre jutott a Horizon Europe POMP, vagyis Polar Ocean Mitigation Potential projekt nemzetközi kutatócsoportja a Global Change Biology folyóiratban megjelent új áttekintő tanulmányában.
A kutatás a „sarkvidéki kék szénnel” kapcsolatos jelenlegi ismereteket összegzi. Ez alatt azt a szenet értik, amelyet az északi-sarkvidéki és antarktiszi tengeri ökoszisztémák megkötnek, tárolnak vagy más területekre szállítanak. A szerzők megvizsgálták, hogy mely sarki élőhelyek járulhatnak hozzá a szén hosszú távú tárolásához, milyen akadályok nehezítik beépítésüket a jelenlegi szabályozási rendszerekbe, és milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy a jövőben nagyobb szerepet kaphassanak az éghajlat- és természetvédelmi stratégiákban.
„A sarki tengeri ökoszisztémák gyorsan változnak. Egyes élőhelyek fontosabb széntárolókká válhatnak, másokat viszont meggyengíthet a felmelegedés, a jégveszteség, az erózió és a növekvő emberi terhelés. Sokkal jobban meg kell értenünk ezeket a rendszereket, de nem várhatunk addig a legsérülékenyebb és szénben leggazdagabb élőhelyek védelmével, amíg minden bizonytalanságot sikerül feloldani” – mondta Nadescha Zwerschke, a tanulmány vezető szerzője, az Aarhusi Egyetem Biológiai Tanszékének kutatója.
A sarkvidéki tengeri élőhelyek kimaradtak a kék szénre vonatkozó politikából
A kék szénnel kapcsolatos szakpolitika eddig elsősorban a trópusi és mérsékelt égövi part menti vizes élőhelyekre összpontosított. Ide tartoznak például a mangroveerdők, a sós mocsarak és a tengerifűmezők.
A sarki ökoszisztémák ritkán jelennek meg ezekben a szabályozási rendszerekben, annak ellenére, hogy az Északi-sarkvidék és az Antarktisz együttesen a globális óceánok mintegy ötödét teszi ki. Ezek a területek ráadásul a klímaváltozás által leginkább érintett régiók közé tartoznak. Az áttekintés több olyan sarki élőhelyet és természetes folyamatot azonosít, amely jelentős lehet a szén tárolása szempontjából. Ezek közé tartoznak az északi-sarkvidéki sós mocsarak és tengerifűmezők, a tengeri moszaterdők, a fitoplanktonok, a jéghez kötődő algák, a fjordok, a kontinentális selfek és a mélytengeri üledékek.
Számos ilyen rendszer esetében azonban még nem állnak rendelkezésre megbízható becslések az élőhelyek kiterjedéséről, a bennük tárolt szén mennyiségéről és a hosszú távú szénmegkötés mértékéről. A szerzők arra is figyelmeztetnek, hogy a sarki kék szenet jelenleg nem szabad hagyományos szén-dioxid-kibocsátási kompenzációs megoldásként kezelni. Továbbra is jelentős bizonytalanságok vannak a mérés, a többlethatás, a tartósság és az irányítás kérdésében.
„A sarkvidéki kék szén nem jelent kerülőutat a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése helyett. Az elsődleges feladat továbbra is a fosszilis energiahordozók fokozatos kivezetése. A szénben gazdag tengeri ökoszisztémák védelme ugyanakkor fontos része lehet egy átfogóbb éghajlat- és biodiverzitás-védelmi stratégiának” – mondta Mikael Sejr, a POMP koordinátora és az Aarhusi Egyetem Ökoszisztéma-tudományi Tanszékének kutatója.
Először a meglévő széntároló élőhelyeket kell megvédeni
A tanulmány négy összehangolt intézkedést sürget. A kutatók szerint nagyobb beruházásokra van szükség a sarki kék szén vizsgálatában, valamint elővigyázatossági alapon védeni kell az ismerten nagy széntartalmú és sérülékeny élőhelyeket. Olyan kezelési módszereket is ki kell dolgozni, amelyek a biológiai sokféleség mellett a szén tárolását is figyelembe veszik. Emellett egyértelműbb szakpolitikai lehetőségekre van szükség ahhoz, hogy a sarki tengeri ökoszisztémák jelentős természetes szénkészleteit a döntéshozók hivatalosan is elismerhessék.
A szerzők szerint rövid távon nem új szén-dioxid-kompenzációs piacok létrehozásának kell elsőbbséget élveznie. Sokkal fontosabb a már meglévő, szénben gazdag ökoszisztémák védelme és annak a tudományos alapnak a megteremtése, amelyre a későbbi szakpolitikai döntések épülhetnek.
A kutatás üzenete szerint a sarki tengeri élőhelyek megóvása nem helyettesítheti a fosszilis tüzelőanyagok használatának visszaszorítását, de egyszerre segítheti az éghajlat védelmét és a gyorsan változó sarkvidéki élővilág fennmaradását.
Kapcsolódó anyagok:
Klímakatasztrófa, 2100-ra több nagyváros víz alá kerülhet, de van ennél rosszabb is
Holttest-fok: a klímaváltozás miatt olvadó sírok és betegségek nyomai kerülnek elő a Spitzbergákon
Fordulat az Antarktiszon: kiderült, mi gyorsítja fel a sarki jég olvadását
Hogyan segíti a pingvinürülék a felhőképződést és miért érdekes ez?
Egy leszakadt jégtábla miatt 10.000 pingvinfióka pusztult el
Egyre zöldebbé válik az Antarktisz
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Image by Markus Kammermann from Pixabay
TOP 5
