Kép forrása: Midjourney

A Snowpiercer és Holnapután című filmekhez hasonló alkotások számtalan módon ábrázolták, hogyan formálhatja át a világot a klímaváltozás. Azonban a tudósok szerint a valóság sokkal megdöbbentőbb lehet, mint amit Hollywood valaha is elképzelt.

A tudósok most a mesterséges intelligencia (AI) segítségével mutatták meg, hogyan nézhet ki ez a jövő. A Google ImageFX mesterséges intelligenciával generált képei és a legfrissebb tudományos kutatások alapján a MailOnline elkészítette a 2100-as év lehetséges világának előrejelzését, melynek keretében a linkre kattintva a képek is láthatók.

hirdetés

Egész városok víz alá kerülhetnek, milliók halhatnak meg a hőség miatt

Ahogy az üvegházhatású gázok szintje tovább növekszik, a tudósok arra figyelmeztetnek, hogy egész városok merülhetnek víz alá. Eközben az emelkedő hőmérsékletek és a pusztító hőhullámok milliók életét követelhetik világszerte. Julienne Stroeve, a University College London klímatudósa a MailOnline-nak elmondta: - „A legnagyobb hatások, amelyek mindannyiunkat érintenek, a tengerszint emelkedése és a szélsőséges időjárási változások. Ezek mind fokozódni fognak a század folyamán, ha nem teszünk semmit az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére.”

Emelkedő hőmérsékletek

A tudósok évek óta tudják, hogy az ember által okozott klímaváltozás egyre melegebbé teszi a Földet. Az olyan üvegházhatású gázok, mint a szén-dioxid és a metán, a légkörben felhalmozódva egyfajta takaróként fedik be a bolygót, csapdába ejtve a Nap hőjét és növelve a hőmérsékletet.

A Copernicus Klímaváltozási Szolgálat megerősítette, hogy 2024 volt a legmelegebb év a feljegyzések kezdete óta, az átlaghőmérséklet elérte a 15,1 °C-ot. Ez volt az első év, amikor az átlaghőmérséklet 1,5 °C-kal meghaladta az ipari forradalom előtti szintet. A tudósok azonban arra számítanak, hogy a jövőben az átlaghőmérséklet tovább emelkedik.

A Kormányközi Klímaváltozási Testület (IPCC) három forgatókönyv alapján készít előrejelzéseket:

- Optimista forgatókönyv: A világ 2050-re eléri a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátást, megakadályozva a további jelentős hőmérséklet-emelkedést.

- Közepes kibocsátású forgatókönyv: A CO₂-kibocsátás a század közepéig a jelenlegi szinten marad, majd fokozatosan csökken. Ebben az esetben a globális hőmérséklet 2100-ra 2,7 °C-kal lesz magasabb az iparosodás előtti szinthez képest.

- Magas kibocsátású forgatókönyv: Ha nem csökkentjük a kibocsátásokat, a hőmérséklet akár 4,4 °C-kal is emelkedhet 2100-ra.

Mindkét utóbbi esetben pusztító szárazságok alakulhatnak ki. Az ENSZ egy tavalyi jelentése szerint a száraz, elsivatagosodó területek terjedése „egzisztenciális válságot” jelent, amely milliárdok életét fenyegeti. 1990 óta a száraz területek egy India méreténél egyharmaddal nagyobb területtel növekedtek, és ma már a Föld szárazföldi területeinek 40 százalékát lefedik (Antarktisz nélkül). Ha nem történik változás, a száraz területeken élők száma 2,3 milliárdról 5 milliárdra nőhet 2100-ra. Egy 2023-as tanulmány szerint Európában a „villámszárazságok” (abnormálisan gyorsan kialakuló szárazságok) aránya 32%-ról 53%-ra nőhet 2100-ra.

Ez különösen súlyos következményekkel járhat olyan országok számára, mint Franciaország, ahol már most is problémát jelentenek a rendszeres vízhiányok.

Olvadó jég és emelkedő tengerszint

Ahogy a légkör melegszik, az óceánok is egyre forróbbak lesznek. Az 1980-as években a tudósok azt rögzítették, hogy az óceánok hőmérséklete évtizedenként 0,06 °C-kal nőtt. Azonban a Readingi Egyetem kutatói mostanra azt állapították meg, hogy ez az arány 0,27 °C-ra ugrott évtizedenként. A kutatók szerint a következő 20 évben az óceánok hőmérséklete gyorsabban fog emelkedni, mint az elmúlt 40 évben összesen. Ez katasztrofális következményekkel járhat az egész élővilág számára. Julienne Stroeve professzor szerint:

„A nyári tengeri jég 2100 előtt biztosan eltűnik, és nem csupán egy hónapra, hanem akár több hónapra is jégmentes maradhat az Északi-sarkvidék.”

Ez tovább gyorsítja a felmelegedést, előidézi Grönland gyorsabb olvadását, a permafroszt destabilizálódását és az óceáni áramlatok megzavarását. A hóra és jégre támaszkodó emberek és állatok számára ez a változás túl gyors lesz ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjanak. Kutatások szerint 2100-ra a világ gleccsereinek több mint fele eltűnik, és az Európai Alpok jégborítása akár 75%-kal csökkenhet. Ez hatalmas változásokat hozhat az Északi-sarkvidéken, valamint a jelenlegi népszerű síközpontokban.

„Az Északi-sarkvidék a jelenlegi állapotához képest felismerhetetlen lesz” – mondta Stroeve professzor.

Továbbá a jégmentes partvidékeket a viharok hullámai fogják pusztítani, miközben a permafroszt olvadása egész közösségeket kényszeríthet lakóhelyük elhagyására. Ahogy az óceánok melegednek, kitágulnak, és a gleccserek olvadása miatt a tengerszint gyorsabban fog emelkedni. A Nanyang Műszaki Egyetem kutatói szerint 2100-ra a tengerszint akár 1,9 méterrel emelkedhet, ha a szén-dioxid-kibocsátás tovább nő.

Ez számos nagyváros víz alá kerüléséhez vezethet, például:

- Egyesült Királyság: Hull, London, Cardiff

- Egyesült Államok: New York, Boston, Atlantic City, Miami

Ezek az előrejelzések azt is mutatják, hogy Donald Trump floridai Mar-a-Lago üdülője is víz alá kerülhet a következő 75 évben.

Egyre szélsőségesebb időjárás

2100-ra a klímaváltozás egyik legnagyobb hatása a szélsőséges időjárási események ugrásszerű növekedése lesz. Dr. Suzanne Bartington, a Birminghami Egyetem környezet-egészségügyi docense a MailOnline-nak elmondta: - „A klímaváltozás jelentősen növeli a szélsőséges időjárási események gyakoriságát és intenzitását, beleértve a hőhullámokat, az özönvízszerű esőzéseket, az aszályokat és az erdőtüzeket, amelyek fizikai és mentális egészségünket is érintik.”

Ahogy a légkör egyre melegebbé válik, több vízpárát képes megtartani, mielőtt csapadék formájában kicsapódna, ami jóval hevesebb esőzéseket eredményezhet. A brit Met Office tanulmánya szerint a legcsapadékosabb napokhoz hasonló időjárás 2100-ra tízszer gyakoribbá válhat egy közepes kibocsátási forgatókönyv esetén. Ugyanakkor a megváltozott időjárási mintázatok azt jelentik, hogy bizonyos helyeken az év egyes szakaszaiban alig fog esni az eső. 2070-re az Egyesült Királyságban a nyári csapadékmennyiség akár 47%-kal csökkenhet. A téli csapadék viszont 35%-kal is növekedhet.

Ha ezek az intenzív esőzések olyan helyekre érkeznek, ahol a szárazság miatt a talaj már teljesen kiszáradt, az áradások veszélye jelentősen megnő. Sajnos, nem kell mesterséges intelligencia ahhoz, hogy elképzeljük ezt a forgatókönyvet. Tavaly Spanyolország történetének egyik legsúlyosabb ökológiai katasztrófáját élte át, amikor villámárvizek söpörtek végig Valencián és a környező régiókon. A vezető klímakutatók egyetértenek abban, hogy „nem kérdés”, hogy ezek az áradások a klímaváltozás következményei voltak.

A jövőben a helyzet még rosszabb lehet

Tanulmányok szerint a Földközi-tenger térsége 20%-kal gyorsabban melegszik, mint a globális átlag. Az ENSZ előrejelzése szerint 2080-ra a nyári időszakon kívül akár 20%-kal is gyakoribbá válhatnak a heves esőzések a térségben.

Megszaporodó "mega-hurrikánok"

A világ más részein a legnagyobb fenyegetést az óriási erejű „mega-hurrikánok” kialakulása jelenti. A tájfunok, hurrikánok és trópusi viharok mind ugyanazon jelenség részei: akkor alakulnak ki, amikor meleg, párás levegő emelkedik fel az óceánból. Ahogy az emberi tevékenység okozta klímaváltozás felmelegíti ezeket az óceánokat, a viharok több energiát kapnak, és így egyre pusztítóbbá válnak. Tavaly egy kutatócsoport azt javasolta, hogy a hurrikánok mérésére használt Saffir-Simpson skálát ki kellene terjeszteni, hogy tartalmazza ezeket az abnormálisan erős viharokat is. A „6. kategóriájú” hurrikánok szélsebessége meghaladná a 310 km/h-t, és a tengerszint akár 7,6 méterrel is megemelkedhet.

A legnagyobb veszélyben lévő területek:

- Japán

- Indonézia

- Fülöp-szigetek

- Délkelet-USA (Florida, Louisiana, Texas)

Pusztító erdőtüzek

Miközben a világ egyes részeit intenzív viharok sújtják, mások halálos szárazságok és hőhullámok áldozatai lesznek. A tudósok szerint az extrém hőmérséklet és az alacsony csapadékmennyiség „gyújtóbombává” változtatja egyes régiókat, így az erdőtüzek kockázata drasztikusan nő.

Aggasztó módon ennek már most is egyértelmű jelei vannak. Los Angelesben 2024. január 7-én indult pusztító erdőtűz, amely gyorsan elterjedt, legalább 28 ember halálát okozva, 10 000 otthont pusztítva el és milliárdos károkat hagyva maga után. A tűzvészek kezdete idején Los Angeles az 1944 óta mért legszárazabb évkezdését élte át. Januárra a Los Angeles-i repülőtér csupán 0,08 cm esőt rögzített október 1-je óta, ami súlyos szárazságot okozott az egész régióban.

A World Weather Attribution kutatói szerint a klímaváltozás 35%-kal növelte a száraz, forró és szeles időjárási körülmények esélyét, amelyek táplálták ezt a tüzet. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja szerint 2100-ra a klímaváltozás és az emberi földhasználat változásai miatt az erdőtüzek egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak.

A szélsőséges erdőtüzek előfordulása várhatóan:

- 2030-ra 14%-kal nő

- 2050-re 30%-kal nő

- 2100-ra 50%-kal nő

A kutatók figyelmeztetnek: még az Északi-sarkvidék is növekvő erdőtűzveszélynek lesz kitéve, hacsak nem történnek radikális változások. Az olyan helyeken, mint Los Angeles és Ausztrália, ahol már most is gyakoriak az erdőtüzek, a következő évtizedekben a hatásuk még pusztítóbb lehet.

Fojtogató légszennyezés

Ha nem történik jelentős beruházás tisztább technológiákba, a tudósok szerint a légszennyezés az emberiség egyik legnagyobb kihívásává válhat. Az elmúlt 160 évben a fejlett országokban a mérgező levegőszennyezés szintje csökkent, de a világ lakosságának 99%-a még mindig olyan területeken él, ahol a levegő minősége veszélyesen rossz. A gyors ipari növekedést átélő országokban a laza környezetvédelmi szabályozások miatt a légszennyezés elérte a kritikus szintet. Például az elmúlt években Delhi levegőszennyezési szintje 100 mikrogramm/köbméter felett volt, ami 20-szorosa a WHO ajánlásának.

Ha nem teszünk lépéseket, a helyzet még rosszabb lehet. Kevesebb csapadék és melegebb hőmérséklet miatt a szennyező anyagok hosszabb ideig maradhatnak a levegőben, növelve a tüdőbetegségek, szívproblémák és sztrók kockázatát. A Nature Climate Change című folyóiratban megjelent kutatás szerint, ha a klímaváltozás folytatódik, a légszennyezés 2100-ra évente 260 000 extra halálesetet okozhat világszerte.

Delhi fullasztó légszennyezése és a globális halálozások megugrása

Az elmúlt néhány évben Delhi levegőszennyezettségi szintje meghaladta a 100 mikrogrammot köbméterenként, ami 20-szor magasabb a WHO által javasolt határértéknél. A kutatók szerint 2100-ra a helyzet világszerte még rosszabbá válhat. Kevesebb csapadék és melegebb hőmérséklet miatt a szennyező anyagok hosszabb ideig maradnak a levegőben, ami fokozza az egészségkárosító hatásokat. A klímaváltozás megnöveli a talajközeli ózon és a finom részecskék mennyiségét, amelyeket belélegzünk – ezek pedig tüdőbetegségekhez, szívproblémákhoz és sztrókhoz vezetnek.

A Nature Climate Change című folyóiratban megjelent kutatás szerint, ha a klímaváltozás folytatódik, akkor a levegőszennyezés:

- 2030-ra évente 60 000 extra halálesetet okozhat,

- 2100-ra ez a szám 260 000-re emelkedhet.

Milliók halála a klímaváltozás következtében

A tudósok szerint a klímaváltozás 2100-ra több millió ember idő előtti halálát okozhatja. Ahogy a Föld egyre melegebbé válik, egyre több ember lesz kitéve pusztító hőhullámoknak. Ez különösen veszélyes lehet azokon a területeken, ahol korábban soha nem kellett alkalmazkodni extrém hőséghez. Egy idén közzétett tanulmány szerint a veszélyes hőmérsékletek miatt 2100-ra 50%-kal több európai halhat meg. Még a legoptimistább forgatókönyv esetén is évente további 8 000 ember halhat meg a hőhullámok miatt. A legrosszabb esetben ez a szám 80 000-re emelkedhet. Dr. Bartington szerint: - „A jelenlegi klímapolitikák mellett várhatóan növekedni fog a hőhullámok okozta halálesetek száma, különösen az idős emberek körében, mivel a népesség elöregszik.”

2015 és 2099 között a hő önmagában 5,8 millió extra halálesetet okozhat, Európa leginkább érintett városa Barcelona lehet, ahol 246 082 ember halhat meg a hőség következtében. Ez annak ellenére történhet meg, hogy egyes szakértők szerint a globális felmelegedés csökkenthetné a hideg európai telek miatti halálozásokat – ami megkérdőjelezi azt az elméletet, hogy a globális felmelegedés kedvező lehet a hidegebb országok számára.

A halálozások száma még magasabb lehet

A levegőszennyezés és a szélsőséges hőmérsékletek együttes hatása még pusztítóbb lehet. A Max Planck Kémiai Intézet kutatói szerint 2100-ra ezek a tényezők akár 30 millió ember idő előtti halálához vezethetnek. A legvalószínűbb forgatókönyv szerint:

Évente 10,8 millió ember halhat meg a hőmérsékleti szélsőségek miatt. További 19,5 millió ember halálát okozhatja a levegőszennyezés. És ezek a számok még nem is tartalmazzák a szélsőséges időjárás, az erdőtüzek és az élelmiszerhiány okozta éhínségek következményeit, amelyek a mezőgazdaság összeomlásával járhatnak.

A klímaváltozás hatása tehát valószínűleg még súlyosabb lesz, mint amit a jelenlegi előrejelzések mutatnak.