A kép csak illusztráció (Forrás: Pexels)
Rühfertőzés jelent meg szeptember 11-én a budapesti Szent Imre Egyetemi Oktatókórház egyik belgyógyászati osztályán. A parazitát a vizsgálat szerint egy szociális otthonból beutalt beteg vihette be az intézménybe. Bár az esetek száma nem volt jelentős, a fertőzés a páciensek és az egészségügyi dolgozók körében egyaránt előfordult. A kórház az észlelést követően haladéktalanul megkezdte a védekezést, írja a Blikk.
A bevezetett intézkedések eredményesnek bizonyultak, ezért a rühesség jelenleg már nincs jelen az intézményben.
Többlépcsős kezeléssel állították meg a fertőzést
A belső vizsgálat hamar feltárta a fertőzés feltételezett kiindulópontját és az érintettek körét. A szociális intézményből érkezett páciens az egyik belgyógyászati részlegre került. Nemcsak a tüneteket mutató személyeket kezelték, hanem azokat is, akik kapcsolatba kerülhettek velük. A szükséges beavatkozásokat az észleléskor, majd 12 és 24 óra elteltével, később pedig a hetedik és a tizennegyedik napon végezték el. Az érintett helyiségeket, textíliákat és használati tárgyakat vegyi eljárással fertőtlenítették.
A megfertőződött munkatársak legalább egy hétig nem dolgozhattak. Csak negatív eredményű bőrgyógyászati szakvizsgálat után térhettek vissza a munkába. Általános látogatási tilalmat nem rendeltek el, az elkülönített betegekhez érkező hozzátartozók azonban egyszer használatos védőfelszerelést kaptak. A hatósági ellenőrzés nem tárt fel hiányosságot vagy mulasztást. A kórház tájékoztatása alapján a szigorú elkülönítés, a kezelések és a fertőtlenítés megszakították a terjedést.
Bárki elkaphatja a rühességet
A rühességet mikroszkopikus méretű rühatkák okozzák. Legjellemzőbb panasza az éjszaka felerősödő viszketés, amelyhez később különböző bőrelváltozások társulhatnak. A Blikk megkeresésére nyilatkozó Dr. Szokolay Erzsébet bőrgyógyász szerint téves az az elképzelés, hogy a fertőzés kizárólag a rossz higiénia vagy a mélyszegénység következménye. Zsúfolt helyeken és tömegközlekedési eszközökön bárki kapcsolatba kerülhet a parazitával. A rühatka közvetlen bőrérintkezéssel is továbbadható.
A fertőzés ruházat, ágynemű és korábban érintett tárgyak közvetítésével szintén terjedhet. A kiszáradt, sérült vagy felázott bőrfelszín megkönnyítheti az atka bejutását. Különösen veszélyeztetettek lehetnek a zárt közösségek, például az óvodák, iskolák, idősotthonok, szállodák és kórházi osztályok. A lappangási idő általában körülbelül egy hét. Elsőként rendszerint intenzív, éjszaka erősödő viszketés jelentkezik. Később apró hólyagok, bőrben húzódó járatok, elhanyagolt esetben pedig látható csomók is kialakulhatnak.
A közvetlen környezet kezelése is elengedhetetlen
A fertőzés ellen külsőleg alkalmazható, speciális krémeket vagy folyékony készítményeket használnak. A beteggel együtt élő családtagokat akkor is egyidejűleg kezelni kell, ha náluk még nem alakultak ki tünetek. Minden mosható textíliát és használati tárgyat alaposan meg kell tisztítani. Amit nem lehet kimosni, azt három napig levegőn kell tartani, mert emberi testtel való érintkezés nélkül ennyi idő alatt elpusztulhat benne a rühatka.
Kapcsolódó anyagok:
Egyre több a rühös megbetegedések száma az Egyesült Királyságban - A növekedés járványszerű
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Photo by Vitaly Gariev: pexels
TOP 5
