A kép csak illusztráció (Forrás: Magnific)
Amikor egy raktár vagy gyártócsarnok vezetése a hatékonyságon gondolkodik, általában nagy tételekben keresi a választ. Új készletnyilvántartó rendszer, átszervezett műszakrend, több targonca. Pedig a napi tempót sokszor egy olyan alkatrész határozza meg, amire senki nem gondol: a kerék, amin a kocsik és a raklapemelők gurulnak.
A szűk keresztmetszet, amit senki nem mér
A legjobb példa a kézi raklapemelő, vagyis a béka. Szinte minden csarnokban van belőle több, naponta használják, és gyakorlatilag soha nem kerül bele a karbantartási tervbe. Pedig a villagörgő az a pont, ahol a teljes raklapsúly a padlóval találkozik.
Ha a futófelület laposra kopott vagy leválik az agyról, minden indítás és irányváltás többletenergiát kíván. Lassabb komissiózás, több megszakítás, a műszak végére korábban elfáradó dolgozók. Ezek a veszteségek nem kerülnek külön sorba a kimutatásban, ezért hosszú ideig észrevétlenek maradnak.
Aki ezen a ponton tart, annak a targoncakerék rendelés nem műszaki apróság, hanem karbantartási döntés. A szakkereskedők, például a colsonkerek.hu, raktárkészletről, méret és teherbírás szerint szűrhető kínálattal dolgoznak, így a csere nem igényel több napos leállást.
Az ergonómia nem gesztus, hanem költségkérdés
A nehezen tolható gép nem csak kényelmetlen. A tartós, ismétlődő túlterhelés hát- és derékfájáshoz, idővel krónikus vázizomrendszeri panaszokhoz vezet.
Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség adatai szerint ezek a megbetegedések a leggyakoribb munkával összefüggő egészségügyi problémák Európában, és az EU-ban minden negyedik embert érintenek. Egy anyagmozgatásra épülő üzemben ez az arány jellemzően magasabb.
A munkáltató oldalán ez táppénzben, kieső kapacitásban és a pótlás logisztikai terhében jelentkezik. A fluktuáció pedig hozzáadódik: aki nap mint nap küzd az eszközeivel, hamarabb néz körül máshol, és a toborzás költsége ma sokszorosa egy kerékcserének.
A fordított számolás
Érdemes a kérdést a másik irányból feltenni. Nem azt, hogy mennyibe kerül egy új görgőkészlet, hanem azt, hogy mennyibe kerül, ha nem cseréljük.
Egy elkopott villagörgő megnöveli a tolóerőt, nyomot hagy a padlón, és egyenetlen terhelést ad a gép másik oldalára. Ez a raklapemelő csapágyazását és vázát is korábban elhasználja. A legdrágább következmény ritkán maga a kerék, hanem az, ami utána romlik el.
Mire figyeljen a cserénél?
A választás három adaton múlik: a padló típusa, a kerék mérete és a terhelhetőség.
Raktári betonon és műgyanta bevonaton a poliuretán futófelület teljesít a legjobban, mert nagy teherbírás mellett is alacsony a gördülési ellenállása, és nem csíkozza a burkolatot. Kézi raklapemelőnél a villagörgők átmérője jellemzően 40 és 82 mm között mozog, terhelhetőségük pedig 100 kg-tól 1000 kg-ig terjed. A golyóscsapágyas kivitel ott számít igazán, amikor terhelt raklap alatt kell megindítani a gépet.
A gyakorlati tanács egyszerű: a kerekeket mindig párban cseréljük, mert az eltérő átmérő megbillenti a villát. Rendelés előtt pedig érdemes lemérni a tengelyfurat méretét is, nem csak az átmérőt.
Ami a hónap végén látszik
Az ipari kerék az a beruházás, amit senki nem ünnepel meg. Nem látszik a riportban, nem kerül be a prezentációba, és akkor jó, ha észre sem vesszük. Mégis ez az a néhány tízezer forintos tétel, ami eldönti, hogy a csarnokban gördülékeny-e a munka, vagy minden fordulónál apró akadályokba ütközik. Hatékonyságot növelni nem mindig új rendszerek bevezetésével lehet. Néha elég megnézni, min gurul a cég.
Szponzorált tartalom – Hirdetés (x)
Nyitókép forrása: magnific
