Skip to main content

Bár eleinte a nemzetgazdaság számára valószínűleg ráfizetéssel jár majd, hosszabb távon mégis megéri támogatni az elektromos járművek terjedését, Magyarországon is. Még ha - ami kevéssé valószínű - intenzíven bővülne is a hazai elektromosautó-park, az energiaszektorra gyakorolt hatásai akkor is csekélyek lennének, új erőművek építését például nem teszi szükségessé.

Míg globálisan az iparági vezetők véleménye szerint nem elképzelhetetlen jelentős, akár 20 százalékos arány elérése, addig 2020-ra óvatos becslések szerint Magyarországon a teljes járműparkon belül az elektromos autók részaránya várhatóan nem haladja majd meg a 0,7-1,2 százalékot - ismertette Osztovits Ádám, a PWC Magyarország Energia iparági csoportjának vezetője.

"Az elektromos autó (villanyautó) egy a belsőégésű motor helyett villanymotort és motorvezérlőt használó, alternatív hajtású jármű. Az elektromos energiát általában akkumulátorból nyeri, amelyek legtöbbször újratölthető akkumulátorok. Azokat az autókat, amik elektromotort és más típusú motort is használnak, hibridautónak nevezzük, és nem tekintjük teljesen elektromos járműveknek, mert azok csak töltéstároló-üzemmódban üzemelnek." -Wikipedia

Három verzió

A magyarországi trendről 3 lehetséges forgatókönyvet tart elképzelhetőnek a PWC: az optimista verzió szerint 2020-ra 5; a realisztikus szerint 1,2; a pesszimista szerint 0,7 százalékos arányt érhet el az elektromos autók részaránya a teljes járműparkon belül.

Az elterjedés egyetlen jelentős infrastrukturális feltétele a töltőállomás-hálózat kiépítése; a tapasztalatok szerint minden elektromos autó után másfél töltőállomást kell létrehozni a kényelmes használat feltételeinek megteremtése érdekében. Magyarán, még a pesszimista várakozások szerint is jóval több mint 40 ezer töltőállomásra lesz szükség.

Ez viszont egyben a fő problémát is magában hordozza: amíg nem épül számos áramkút, addig nem lehet az elektromos autók megszaporodására számítani - addig viszont vélhetően kevés társaság vág majd bele a tömeges telepítésbe, amíg az e-autók száma elhanyagolható.

Ami a várható hatásokat illeti, a kevéssé valószínű, 20 százalékos részarány elérése is mindössze marginális mértékben befolyásolná a magyarországi villamosenergia-fogyasztási görbét.

Ez azt jelenti, hogy az energiaszektorra gyakorolt hatás igencsak visszafogott lesz, kapacitásbővítést és egyéb extra ráfordításokat nem igényel majd, vagyis újabb erőművek építését nem teszi szükségessé. A teljes nemzeti fogyasztásnak így várhatóan mindössze 0,2-0,3 százalékát teszi majd ki az autók újratöltéséhez szükséges áram, ami még az optimista forgatókönyv esetén is mindössze 1,1 százalékra rúgna.

Támogatás nélkül nem megy?

Nemzetgazdasági szinten 2020-ban összességében vélhetően negatív gazdasági eredményt ad majd az elektromos autók terjedése, hosszú távon viszont, a közvetlen hatásokat is figyelembe véve egyértelműen pozitív lesz a szaldó a PWC szerint. (A konzervatív forgatókönyv szerint 2020-ban az elektromos autók terjedése összességben több mint 37 millió euró veszteséget okoz majd a nemzetgazdaságnak.)

Bár a kieső üzemanyagadó-bevételek, az infrastrukturális fejlesztés, valamint az ösztönzők-támogatások költségei negatív hatásként érvényesülnek, az üzemanyag-megtakarítás, a fel nem használt szén-dioxid kvóták, a munkahelyteremtés és a villamos energiából befolyó többlet adóbevételek nagyobb kitekintésben átbillentik a mérleget.

Egyelőre a járműipar is kivár, a nagy gyártók még nem indították be a tömeges termelést, azzal együtt, hogy a nagyobb energetikai társaságok, szolgáltatók többsége (például RWE, MVM, Elmű, E.On) már rendelkezik valamilyen hasonló projekttel, töltőállomásokból, illetve néhány autóból álló flottával.

Az áttörés tehát még várat magára, amelyet támogatások nélkül vélhetően nem is lehet megvalósítani, így az átlagember számára egyelőre csak drága játékszer marad az elektromos autó.

Forrás: http://www.pozitivnap.hu/gazdasag/tobb-tizezer-villanyauto-allhat-forgalomba-magyarorszagon

TOP 5