A Hír Tv Felfedező c. műsorában nemrég hírt adott Joost Bakker tervező azon épületéről, melynek kísérleti falazatát félórán át 1000 C° fokon égettek. A kísérlet igen jól sikerült, magát a tervezőt is meglepte, hogy a ház mennyi ideig volt képes elviselni a magas hőfokot. (Mindez a linken lévő videón is megtekinthető. http://csironewsblog.com/2012/02/16/straw-house-1-fire-0/)
Mire jó mindez? Ausztráliában, ahol a holland származású Bakker él, gyakoriak az erdőtüzek. Ezek a tüzek pedig képesek arra, hogy akár teljesen megsemmisítsék az épületet, romba döntve ezzel nemcsak a házat, hanem a tulajdonos egész életének a munkásságát is.
A kísérlet alkalmával azonban nemcsak ez okozott meglepetést, hanem az is, hogy a ház falai közt szigetelőanyagként Bakker nagyobb téglatest méretű szalmabálákat helyezett el. A szalma, véleménye szerint rendkívül olcsó és igen jó szigetelőanyag, melyből, - sokan nem tudják -, akár karton vagy WC papír is készíthető.
Bakkert gyermekkora óta a hulladék újra felhasználása, avagy abszolút hulladékmentes megoldások kialakítása érdekli. Néhány éve tervezte meg és állította rendszerbe szétszedhető, becsomagolható és bárhol újra felállítható éttermét, mely abszolút zöld megoldásokra épít.
Ez a gondolkodás vezetett oda, hogy Bakker az egyébként hulladékként funkcionáló, vagy ebbéli minőségében meghatározható, ugyanakkor akár helyben is könnyen termeszthető szalmát használja fel tűzbiztos házai megépítéséhez. Kísérlete nemcsak Ausztrália, hanem már országok figyelmét is felkeltette, tömegével rendelnek tőle tűzbiztos épületeket.
Nyilvánvaló tehát, hogy eleink tudását felhasználva, a szalma a fenntartható építészet egyik kedvelt alapanyaga lehet a jövőben, hiszen értéke pontosan olcsóságában és tömegméretekben való felhasználhatóságában áll. Remélhetőleg, nemcsak Bakker lesz az, aki a világon szalmaházakat fog építeni, hanem majd magyar mérnökök is. A folyamatot elősegítheti az is, hogy 2020-tól csak passzív házakat lehet felépíteni, melyben alapvető szempont a fűtési energia minimalizálása. A szalmaház e szempontnak kiválóan megfelel.
Hogy miben is áll a szalmaház létjogosultsága, hosszú sorokban ecsetelhető. Jobb megoldásnak tűnik azonban az Ökológiai Intézet videójának megtekintése, melyből minden kiderül.
Talán még az is, hogy nem is Bakker volt az, aki rájött, miért is nem éghető a sárral bevont szalmafal, szalmaház.
Béer
Kép és videó forrása: http://csironewsblog.com/2012/02/16/straw-house-1-fire-0/