A kép csak illusztráció (Forrás: Pexels)
A mezőgazdasági területek túlzott trágyázása nemcsak a környezetet károsíthatja, hanem az ivóvíz minőségét és az emberi egészséget is veszélyeztetheti. Egy új német tanulmány szerint a nitrátban gazdag ivóvíz már a jelenlegi határértéknél jóval alacsonyabb koncentrációban is összefüggésbe hozható a vastag- és végbélrák megnövekedett kockázatával. A kutatók becslése alapján a nitrátterhelés egészségügyi és társadalmi következményei évente több mint egymilliárd eurós költséget jelenthetnek Németországban, írja a verbaende.com.
Az intenzív mezőgazdasági termelés és állattartás következtében gyakran túlzott mennyiségű nitrogén kerül a termőföldekre. Ez olyan környezeti folyamatokat indíthat el, amelyek hatásai messze túlmutatnak a mezőgazdasági területeken.
A nitrogénvegyületekből származó nitrát ugyanis bekerülhet a felszín alatti vizekbe, amelyek az ivóvízellátás egyik legfontosabb forrását jelentik. A Forum Ökologisch-Soziale Marktwirtschaft (FÖS), vagyis az Ökológiai-Szociális Piacgazdaság Fóruma a Greenpeace megbízásából készített új tanulmányában a teljes folyamatot megvizsgálta.
A kutatás a mezőgazdasági területek trágyázásától kezdve a felszín alatti vizek és az ivóvíz szennyeződésén át egészen a lehetséges egészségügyi következményekig és azok társadalmi költségeiig elemezte a nitrátterhelés hatásait.
Már a megengedett határérték alatt is növekedhet a vastagbélrák kockázata
A tanulmány egyik legfontosabb megállapítása az ivóvíz nitrátkoncentrációjának lehetséges egészségügyi következményeire vonatkozik. Nemzetközi, hosszú távú vizsgálatok arra utalnak, hogy az ivóvíz literenként már körülbelül 10 milligrammos nitráttartalma is összefüggésbe hozható a vastag- és végbélrák kialakulásának fokozott kockázatával. Ez az érték lényegesen alacsonyabb, mint a Németországban jelenleg érvényes, literenként 50 milligrammos nitrát-határérték.
A kutatási eredményekre tekintettel Dánia azt tervezi, hogy az ivóvíz megengedett nitráttartalmát literenként 6 milligrammban határozza meg. Németországban ugyanakkor az ivóvíz-ellenőrző mérőhelyek csaknem kétharmadánál jelenleg meghaladja a literenkénti 10 milligrammot a nitrátkoncentráció. A szakemberek szerint ezért különösen fontos lenne pontosabban megvizsgálni, milyen egészségügyi következményekkel járhat a hosszú távú nitrátbevitel. Németországban egyelőre hiányoznak azok az epidemiológiai vizsgálatok, amelyek az egyének ivóvízből származó nitrátterhelését közvetlenül összekapcsolnák az egészségügyi adataikkal.
Az FÖS ezért nemzetközi kutatási eredményeket alkalmazott a németországi viszonyokra, és modellezte a lehetséges következményeket. A számítások szerint a nitráttal terhelt ivóvíz évente közel 75 millió euró kezelési költséget okozhat a vastag- és végbélrákos megbetegedések miatt. Ehhez további csaknem 66 millió euró közvetett nemzetgazdasági veszteség társulhat. Az egészséges életévek elvesztéséből eredő társadalmi költségeket pedig évente mintegy 1,16 milliárd euróra becsülték.
Carolin Schenuit, az FÖS ügyvezető igazgatósági tagja szerint jelenleg nem ismert pontosan, mekkora egészségügyi kockázatot jelent Németországban az ivóvíz nitrátterhelése.
„Nem tudjuk pontosan, mekkora egészségügyi kockázatot jelent a nitrát az ivóvízben Németországban. A nemzetközi tanulmányok azonban elegendő bizonyítékot szolgáltatnak a vastagbélrák fokozott kockázatának lehetőségére ahhoz, hogy alaposabban megvizsgáljuk a kérdést” – mondta.
Hozzátette, hogy Németország magas nitrátterhelése miatt sürgősen pótolni kell a hiányzó egészségügyi adatokat.
A nitrátterhelést már a mezőgazdasági területeken meg kellene előzni
A kutatók modellszámításai arra is rávilágítanak, hogy a nitrátterhelés költségei nem csupán az ivóvíz tisztításakor jelentkeznek. A legfontosabb cél az lenne, hogy a szennyezést a lehető legkorábban, már a kialakulásának helyén megakadályozzák.
A tanulmányban vizsgált egészségügyi és megelőzési költségek ugyanakkor közvetlenül nem hasonlíthatók össze egymással. Ennek oka, hogy a mezőgazdasági nitrogéntöbblet csökkentése nemcsak az emberi egészségre gyakorolna kedvező hatást, hanem a környezeti és ökológiai károkat is mérsékelné.
A kevesebb nitrogén hozzájárulhatna a felszíni vizek túlzott tápanyagterhelésének visszaszorításához, a fajpusztulás mérsékléséhez és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez. Ezeknek a kedvező környezeti hatásoknak a pénzbeli értékét azonban a kutatás nem számszerűsítette. Dr. Beate Richter, az FÖS tudományos munkatársa szerint a nitrátterhelés hosszú távú egészségügyi és környezeti költségeinek csökkentéséhez a probléma eredeténél kell beavatkozni.
„Aki hosszú távon csökkenteni szeretné a nitrátterhelés egészségügyi és környezeti következményeinek költségeit, annak a probléma forrásánál kell kezdenie” – hangsúlyozta.
A szakember szerint a megelőzés nem az ivóvíz tisztításánál kezdődik, hanem a termőföldeken.
„Sokkal hatékonyabb megközelítés eleve megakadályozni a nitrogéntöbblet kialakulását, mint később jelentős ráfordítással kezelni annak következményeit” – fogalmazott.
Kapcsolódó anyagok:
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Photo by RDNE Stock project: pexels
TOP 5
