Végtére is, nem érdemes figyelmen kívül hagyni a bizonyítékok összességét, a kapcsolatot a megnövekedett fluorid expozíció és alacsonyabb IQ között. Példa:
A tanulmány, melynek címe: ” Fluorid és a gyermekek intelligenciája: egy meta-analízis ” a Biological Trace Element Research 2008-ban megjelent cikkében szerepel a kérdés, vajon ” … a fluoridnak való kitettség alacsony intelligencia hányadost eredményezett-e az elmúlt 20 évben Kínában.
Arról számoltak be, hogy
"Tizenhat kontroll vizsgálatot végeztek, amely olyan alacsony IQ-jú gyermekek esetét vizsgálta, akik korábbi életükben fluoriddal érintkeztek. A tanulmány szerint következetes és erős összefüggés van a fluorid expozíció és az alacsony IQ közt. A meta-analízis és a kontroll eset tanulmány becslése szerint az endémiás fluorid területeken mért IQ összehasonlítva a fluorid nélküli területekkel igen különbözött. Az összesitett súlyozott átlag különbség -4,97 (95% konfidencia intervallum [CI] = -5,58, -4,36- ig, p <0,01) fix-hatás modellt alkalmazva és -5,03 (95% CI = -6,51, 3,55,-ig p <0,01) random-hatás modellel, ami azt jelenti, hogy a gyermekek, akik fluorózis területen élnek ötször nagyobb eséllyel lesznek alacsony intelligencia szintüek, mint azok, akik egyáltalán nem, vagy csak csekély mértékben vannak kitéve fluor hatásának."
Ismét tehát, a legmagasabb fluorid expozíciónak kitett gyermekek 5-ször nagyobb eséllyel lettek alacsony IQ-júak.
Nem bízik a kínai meta-elemzésben? Mit szólna ehhez a mexikói tanulmányhoz, amelynek címe: “Csökkent intelligencia gyermekeknél és az ivóvíz arzén illetve fluor tartalma közti összefüggés”. 2007-ben jelent meg a Cadernos de Saúde Pública lapban. A tanulmány úgy találta, hogy a gyermek IQ csökkenése a vizeletük magasabb fluorid koncentrációjával van összefüggésben.
A fluorid nem egyszerűen egy mérgező vegyi anyag, hanem több mint 30 káros egészségügyi hatással is bir. Még pszichotróp tulajdonságokkal is rendelkezik, ezért nem használják fel pszichiátriai gyógyszerekben a depresszió kezelésére.
Lehetséges káros hatásai az idegrendszerre:
"Gyakori: érzelmi labilitás, ritkább: akathisia, ataxia, egyensúlyzavar, fogcsikorgatás alvás közben, buccoglossal szindróma, deperszonalizáció, eufória, magas vérnyomás, fokozott libidó, myoclonus, paranoid reakció, ritka: téveszmék.”
Az “érzelmi labilitás” pszeudobulbáris affektusként ismert (PBA), definiciója a következő: “akaratlan sírás vagy kontrollálhatatlan nevetés, vagy más érzelmi megnyilvánulás”.
Egy másik “ritka” mellékhatásként a “deperszonalizáció” szerepel. A fluoridot a tobozmirigy elmeszesedésével is összefüggésbe hozzák.
A fluorozott ivóvíz rendkivül káros hatásait, a fentiek tükrében azt hiszem nem kell már tovább boncolgatnom. Ez elsősorban más országokra jellemző (pl USA), mert hazánkban szerencsére nem jellemző a fluor ivóvízhez való adása. Azért kell mégis említést tenni erről, mert nagyon sok ásványvíz tartalmazza ezt a mérgező elemet. Tanácsos tehát vásárlás előtt elolvasni a címkéket és elkerülni az ilyen vizeket.
Ha fluor mentes fogkrémet keresünk, manapság a boltban nincs könnyű helyzetünk. Ennek ellenére, mégis jó ha próbálunk találni ilyet, főleg ha gyermekünknek adjuk. A gyerekek köztudottan imádják kóstolgatni, lenyelni a fogkrémet, ami semmiféleképpen nem tesz jót nekik. Szódabikarbóna segitségével könnyedén készithetünk magunknak és gyermekünknek is teljesen fluormentes fogkrémet.
Forrás: http://naturahirek.hu/a-fluorid-csokkenti-az-intelligenciat/
TOP 5
