A sitt államosítása

Újrahasznosítaná a kormány a sittet, mégpedig úgy, hogy egy állami céget hoznának létre annak felvásárlására. Ezen kívül előírnák, hogy az autópálya-építéseknél kavics helyett építési törmeléket kell használni.

Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyi államtitkára a TeSzedd szemétgyűjtési akciót követően bejelentette, arra az elhatározásra jutott, hogy utasítja az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) vezetőjét: hozzon létre a probléma megoldására egy állami céget, amelynek legalább 51 százaléka állami tulajdonban van, 49 százaléka magántulajdon lehet.

A cég feladata az lenne, hogy Budapest térségében a bontási törmelék gyűjtését állami monopóliumként kezelje. Ez az állami tulajdonú cég a termékdíjból fizetne a bontási törmelék minden kilogrammja után, de többet fizetne, mint amennyit most ezért a bontási törmelékért a piacon kapni lehet. Innentől kezdve senki nem vinné az építési törmeléket például elhagyott homokbányákba, mert az jó pénzt érne, így nem lenne érdemes illegálisan lerakni azt. Sőt, Illés Zoltán szerint ezzel esetleg az is elérhető volna, hogy a korábban lerakott építési törmeléket felszedjék, mivel az pénzt ér.

Az államnak pedig az építési törmelék összegyűjtése azért érné meg, mert ha például eddig 29 forintért lehetett kilónként eladni az építési törmeléket, az OHÜ cége 49 forintot adna 1 kiló sittért. Az építési törmeléket pedig - jogszabályi kötelezettség alapján - az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökségtől az autópálya-építőknek kötelező lenne megvenniük 79 forintért kilónként. A jogszabály pedig előírná, hogy az autópálya alapjába kavics helyett például minimum 30 százalékig építési törmeléket kell tenni. Emellett például be lehetne záratni az összes felszíni kavicsbányát Magyarországon.

Illés Zoltán beszélt az Országgyűlés előtt lévő, hulladékról szóló törvényről is. Ezzel kapcsolatban elmondta: a cél, hogy ne keletkezzen hulladék, szemét, ha pedig keletkezik, akkor az anyagában történő újrahasznosítás legyen a cél. Azaz papírból papírt, műanyagból pedig újra műanyagot készítsenek. Emellett a törvény bevezeti a lerakási járulékot, ami azt jelenti, hogy a szeméttel foglalkozó cégeknek nem éri majd meg lerakni, így kényszerítve lesznek ezek a vállalkozások, hogy az előválogatás irányába mozdítsák el technológiai folyamataikat. Mindez várhatóan lökést ad majd a lakossági szelektív hulladékgyűjtésnek is, de nem a most ismert hulladékszigeteken, hanem házról házra fogják így gyűjteni a hulladékot. Ezzel kapcsolatban az államtitkár megjegyezte, hogy a továbbiakban Magyarországon semmiféle szemétégető - vagy pirolizáló - mű megépítésére nem adnak engedélyt. Azért, mert ha szemétégető-kapacitásokat hoz létre az ország, külföldről ide jön a szemét.

Az államtitkár megjegyezte: az unióban jó a szabad utazás és munkavállalás, de nem támogatja a szemét szabad áramlását. A Magyarországnál fejlettebb országokban ugyanis ez a szolgáltatás drágább. Emellett az Országgyűlés előtt lévő törvény szerint hulladékgyűjtési közszolgáltatást csak olyan cég végezhetne jövő év január 1-je után, amelyben legalább 51 százalék állami vagy önkormányzati tulajdon van. A mindezt szabályozó törvény jövő év január 1-jén lépne életbe, ha az Országgyűlés még az idén elfogadja. Ez várhatóan meg is történik - tette hozzá az államtitkár, megjegyezve, hogy a törvény alkalmazásához szükséges 33 végrehajtási utasítás is elkészült, és az is január 1-jén lépne életbe.

Forrás: http://www.greenfo.hu/hirek/2012/06/03/a-sitt-allamositasa