Évszázadok óta foglalkoztatja az emberiséget a kérdés, hogy egyszer elérhetővé válhat-e a halhatatlanság. Egy új tudományos kutatás szerint azonban még akkor sem élhetnénk örökké, ha a tudósok képesek lennének megállítani az öregedést és megszüntetni minden életkorral összefüggő betegséget.
A kutatók úgy vélik, hogy a sejtekben idővel elkerülhetetlenül felhalmozódó DNS-mutációk végső biológiai korlátot jelentenek az emberi élettartam számára, írja a vijesti.ba.
A DNS-ben felhalmozódó mutációk jelenthetik az emberi élet végső határát
Lehetséges-e, hogy az ember egyszer örökké éljen? Egy új kutatás szerint a válasz valószínűleg nem. Még akkor sem lennénk halhatatlanok, ha a tudomány képes lenne megállítani az öregedést és megelőzni minden, az életkor előrehaladásával összefüggő betegséget. Az emberi szervezet természetes biológiai korlátai ugyanis továbbra is meghúznák az élettartam felső határát.
A tanulmányt az oroszországi Skolkovo Tudományos és Technológiai Intézet kutatói készítették. Álláspontjuk szerint az élet során a sejtekben folyamatosan felhalmozódó véletlenszerű DNS-mutációk jelentik azt a végső tényezőt, amely korlátozza az emberi élettartamot.
Matematikai modelljeik alapján az emberek ideális körülmények között 150 és 190 év között élhetnének. Ez megközelítőleg kétszerese a jelenlegi átlagos várható élettartamnak.
A kutatás szerzői hangsúlyozzák, hogy vizsgálatuk célja nem annak előrejelzése volt, meddig fognak ténylegesen élni az emberek, hanem annak felmérése, hogy a szomatikus mutációk milyen szerepet játszanak az öregedési folyamatban, illetve hol húzódhat a hosszú élet biológiai határa.
Még az öregedés megállítása sem akadályozná meg a sejtek károsodását
Az ember élete során a DNS-ben folyamatosan apró hibák keletkeznek a sejtosztódás során. A szervezet ezek többségét sikeresen kijavítja, de nem mindegyiket. Az idő múlásával ezek a mutációk felhalmozódnak, és fokozatosan ronthatják a sejtek normális működését.
A kutatók azt modellezték, mi történne akkor, ha az öregedés és a betegségek minden más ismert oka megszűnne. Arra a következtetésre jutottak, hogy a DNS-mutációk ilyen körülmények között is tovább halmozódnának, különösen a szív és az agy sejtjeiben, amelyek csak nagyon korlátozott mértékben képesek megújulni. Ez végül továbbra is korlátozná az emberi élettartamot.
„Ez matematikai becslés, nem pedig kísérleti eredmény” – hangsúlyozta a tanulmány vezető szerzője, Dmitrij Krjukov.
Hozzátette, hogy az eredmények nem tekinthetők az emberi élet végleges felső határának. Inkább azt mutatják meg, hogy a szomatikus mutációk más öregedési mechanizmusokkal együtt kulcsfontosságú szerepet játszhatnak az életkor végső korlátozásában. A kutatók szerint a mutációk önmagukban valószínűleg nem az öregedés egyetlen okát jelentik, hanem egy sokkal összetettebb biológiai folyamat részét képezik.
Éppen ezért élnek ma az emberek lényegesen rövidebb ideig annál az elméleti, 150–190 éves élettartamnál, amelyet a matematikai modell lehetséges felső határként jelzett.
Kapcsolódó anyagok:
Egy új kutatás figyelmeztet - A hőhullámok felgyorsíthatják a biológiai öregedést
Egy tudós szerint az ember akár 20.000 évig is élhet
A nyitókép csak illusztráció, forrás: AI által generált kép
