A növények egészséges fejlődéséhez a megfelelő tápanyagellátás szükséges, ám ehhez ismernünk kell a növények különböző talaj illetve tápanyagigényeit.
Amikor egy zöldségnövényt szeretnénk a kertünkben termeszteni, figyelembe kell venni, hogy, ezek a növények eltérő mértékben hasznosítják a különböző tápanyagokat. Vannak úgynevezett élhetetlen növények, mint pl. az uborka, amely csak igen magas tápanyag szint mellett képes jól fejlődni.
A zöldségnövények tápanyag szükségleteit alaptrágyázással tudjuk fedezni, ehhez használhatunk műtrágyát vagy szerves trágyát. Mindkettőt leginkább ősszel érdemes a talajba juttatni, ássuk be a talajba, és hagyjuk, hogy ott bomlás útján feltöltse a talajt tápanyagokkal. Később a nitrogént és más mikroelemeket öntözéssel is pótolhatunk a növekedés és a terméskötődés során.
A nagy tenyészterületű zöldségnövényeknél érdemes fészektrágyázást is alkalmazni, ahol közvetlenül a gyökér mellett biztosítjuk a fejlődéshez szükséges tápanyagot.
A káposztaféléknek is igen nagy a tápanyag igénye, itt érdemes az éves szervestrágyázás, de mellette még műtrágyát is adhatunk a növényeknek. A lombozat egészséges fejlődése érdekében, adhatunk egy-két alkalommal nitrogén fejtrágyát.
A gyökérzöldségfélék káliumigényes növények, itt épp a nitrogén túladagolást kell elkerülni, mert akkor kevesebb ideig lehet majd a zöldségeket tárolni. Ősszel ássunk be az ágyásokba egy adag szerves trágyát, és ha szükséges még műtrágyával pótoljuk a káliumot.
A hagymafélék a nitrogén dús talajban kevésbé tudnak fejlődni, épp ezért soha ne trágyázzunk közvetlenül a hagyma alá, csak olyan területre ültessük őket ahol 2-3 éve történt utoljára a tárgyázás.
A paradicsom és a paprika foszfor és káliumigényes növény, de itt is csak ősszel érdemes a szerves trágyát kijuttatni, amely a tápanyag igény kétharmadát fedezi, a fent maradó részt érdemes műtrágya formájában fejtrágyázással vagy levéltrágyázással kijuttatni a növekedési időszakban.
A tökfélék termesztése során alkalmazzunk fészektrágyázást, melybe 1-2 kg érlelt trágyát teszünk, majd földdel betakarjuk.
A hüvelyesek közül a borsót kell tápanyag dús talajba ültetni, a foszfor a kálium és a nitrogén kétharmadát ősszel, szerves trágyával dolgozzuk a talajba, majd a fejlődési időszakban pótoljuk a fent maradó részt.
A bab szintén egy tápanyagigényes növény, a kezdeti fejlődéshez nitrogénben gazdag tápanyagot kell kijuttatni.
Végül az uborka, amely szintén a tápanyagigényes növények közé tartozik, itt fontos a megfelelő arány betartása a jó terméshozamhoz: N:P:K -4:1:5 a helyes arány.
Forrás: http://napiotthon.hu/cikk/14.1374/Ismerjuk-meg-a-zoldsegnovenyek-tapanyagigenyet
TOP 5
