Izgalmas házi szendvicsek gyerekeknek az iskolába – Korszerű és egészséges táplálkozás a gagyi helyett

Pénzt vagy szendvicset? Ez a kérdés forog reggelente sok szülő fejében. Szendvicset készíteni idő, a gyerek is a suli büféjének „vonzó” kínálatát szereti. Pedig a házi szendvics finomabb, olcsóbb, egészségesebb, változatosabb – csak valahogy kiment a divatból. Megpróbáljuk visszahozni.

Ha a könnyebb utat választjuk, könnyen becsaphatjuk magunkat. Attól még, hogy pénzt nyomunk a gyerek kezébe, egyáltalán nem biztos, hogy tízórait vesz belőle. De ha el is jut vele a büféig, az átlagkínálat a sonkás/szalámis/sajtos zsömléknél és az agyoncukrozott süteményeknél nagyjából véget is ér. A változatosságot maximum a melegszendvics és a pizzaszelet biztosítja, minimális zöldséggel, fehér lisztből sütött zsemlében vagy kenyéren, tartósítószeres, túlsózott, csekély beltartalmi értékű és minőségű alapanyagokból. Nem épp az ideális menü egy gyereknek.

Csupa előny

A házi szendviccsel viszont nem futhatunk lukra. Első előnye, hogy tudjuk, hogy mit eszik a gyerekünk – és manapság már ez is nagy szó. Persze így is ott a lehetőség, hogy inkább odaadja valakinek, vagy egyszerűen a kukába vágja, de hát a gyerek nem kockázati biztosítás. Reggelente 5-10 perc munkáért cserébe egészséges és változatos tízórait készíthetünk, ráadásul jóval olcsóbban, mintha a suliban költené a pénzt. A büfészendvics 250-300 forint is lehet, az otthoni ennek a feléből kihozható – biominőségben. De nemcsak pénzt, időt is spórolunk vele, hiszen nem a sorban állással telik el a gyerek szünete, hanem van ideje rendesen elmajszolni a szendvicsét vagy a barátokkal lógni.

Finom meggyőzés

Nem vagyunk persze könnyű helyzetben, hiszen csemetéink elsőre valószínűleg nem fognak repesni reformkísérleteinktől. Ráadásul a billiódolláros marketingipar ellen küzdünk szerény fegyvereinkkel, amikor megpróbáljuk megértetni velük, hogy nem feltétlenül az a jó, ami menő, sőt. De vannak azért módszerek.

Először is, menjünk biztosra: az új találmányokat otthon, vacsoraként vezessük be, ne az uzsonnadobozban szembesítsük velük gyermekeinket. Ez azért is jó, mert a közös evészet közben látja a gyerek, hogy mi is ugyanazt esszük. A jó példa többet ér minden szónál.

Következő lépésként kísérletképp csomagolhatunk sárgarépát, karalábét, a merészebbek zellerszárat az ismert szendvicsek mellé. Az agyonsózott és -tartósítószerezett felvágottakat kiválthatjuk grillezett csirke- vagy pulykamellel, sajtból pedig bevezethetjük a kézműves készítésű ízesítetteket. 

A kenyeret vagy a péksüteményt is fokozatosan cseréljük le teljes kiőrlésű tönkölybúza- vagy rozskenyérre. De ha nagyon elszántak vagyunk, süthetjük magunk is, együtt a gyerekkel – így biztos szívesebben eszi, főleg ha még a suliban is dicsekedhet vele.

De a bevonás egyébként is mindig hatásos: csináljuk együtt a szendvicset, hagyjuk, hogy ő válassza ki a szalvétát, a díszítéshez használt zöldségből vagdossunk együtt háromszöget, téglalapot, kört. Rakjunk ki nevető arcot vagy állatfejformát. És ha a lurkó épp nem ér rá velünk együtt bíbelődni, találjunk ki magunk valami újat. Legyen néha meglepetés, hogy mi van a szendvicskalap alatt.

Varázslatos szendvicskrémek

Szendvicskrémet tényleg szinte bármiből csinálhatunk, csak egy botmixer kell hozzá, meg némi fantázia. Babot, padlizsánt, sült paprikát, sárgaborsót, sárgarépát főzzünk meg kevés vízben, és ízesítsük kedvünk szerint. Lecsót is besűríthetünk annyira, hogy krém legyen belőle.

Minden gyereknek van kedvenc levese, főzeléke – csináljunk hát szendvicskrémet ezekből! A módszer egyszerű. Készítsük össze a levesnek valót úgy, ahogy a gyerek szereti, majd főzzük meg éppen annyi vízzel, amennyi teljesen elfő, mire az alapanyagok megpuhulnak. Ha pároló edényben puhítjuk meg a zöldséget, sokkal több értékes anyagot őrzünk meg. A kenhetőséget a főzés-kihűlés után hozzáadott olívaolaj biztosítja, amely a zsírban oldódó vitaminok felszívódásához is hozzájárul.

Egy másik irányba, a túró felé indulva egészen más ízvilágba jutunk. Kísérletezzünk itt is bátran a különböző csírákkal és zöldfűszerekkel – ha ez utóbbiakat az ablakban vagy kiskertben neveljük, gyerekünk biztos kedvet kap hozzájuk.

Ízelítőül néhány ötlet

Lencsekrém

Főzzünk meg fél kiló lencsét másfélszeres mennyiségű vízben. Ha megfőtt, és legalább langyosra hűlt, adjunk hozzá 1-1,5 dl olívaolajat, csipet tengeri sót, és mixeljük össze. Ízesíthetjük apróra vágott vörös- vagy fokhagymával, porított babérlevéllel vagy ízlésünk szerint.

Tojáskrém

Villával törjük össze a keményre főtt tojásokat. Adjunk hozzájuk mustárt, tengeri sót, szerecsendiót és fehér borsot, 1 fej apróra vágott vöröshagymát és annyi olívaolajat, hogy kenhető legyen, majd keverjük habosra a villával vagy botmixerrel.

Spenótkrém

A spenótot főzzük meg kevés vízzel és fokhagymával. Mixeljük simára, adjunk hozzá csipet tengeri sót, szerecsendiót és annyi olívaolajat, hogy kenhető legyen.

Forrás: tudatosvasarlo.hu