A kép csak illusztráció (Forrás: Pixabay)
Egy új tanulmány szerint Ausztrália kínálhatja a legjobb túlélési feltételeket egy olyan világméretű katasztrófa esetén, mint egy nukleáris háború, egy hatalmas vulkánkitörés vagy egy nagy aszteroida becsapódása. A kutatók azt vizsgálták, mely országok lennének képesek a leghatékonyabban megőrizni működőképességüket és biztosítani lakosságuk élelmezését egy hosszan tartó válság során.
A tanulmány készítői olyan globális katasztrófakockázatokkal szembeni ellenálló képességet elemeztek, amelyek néhány hónap vagy év alatt a világ népességének több mint 10 százalékát elpusztíthatnák.
„Az ilyen jellegű katasztrófákat nem kutatják eléggé, mert bekövetkezésük valószínűsége nem túl nagy” – mondta Florian Ulrich Jehn, a tanulmány vezető szerzője, a németországi Hageni Távoktatási Egyetem kutatója a Live Science-nek. „Ezért könnyű figyelmen kívül hagyni őket.”
Jehn szerint azonban ezek a súlyos események továbbra is bekövetkezhetnek. Egyetlen ország sem maradna teljesen érintetlen, de egyes térségek jóval kiszolgáltatottabbak lennének másoknál.
Az augusztus 23-án, a Global Challenges című folyóiratban megjelent tanulmány elkészítéséhez a kutatók számos tudományterület, köztük az élelmezésbiztonság, a biológiai fegyverek és a vulkanizmus szakirodalmát elemezték. Azokat a lehetséges globális veszélyeket és tényezőket keresték, amelyek korábbi vagy kisebb léptékű válságok során segítették a közösségek fennmaradását. A kutatócsoport szakterületi szakértőket is bevont, akik további tudományos tanulmányokkal egészítették ki az adatbázist.
A szakemberek a globális katasztrófakockázatokat három nagy csoportba sorolták.
- Az elsőbe a napfényt hosszabb időre eltakaró események tartoznak, például egy nukleáris háború vagy egy rendkívül nagy vulkánkitörés.
- A második kategóriába a világ infrastruktúráját megbénító események, köztük egy geomágneses vihar vagy egy óriási kibertámadás kerültek.
- A harmadik csoportot a biológiai veszélyek alkotják, például a természetes eredetű vagy ember által előidézett, a népesség jelentős részének halálát okozó fertőző betegségek.
A szerzők szerint az ilyen események súlyos és hosszú ideig tartó következményekkel járnának az egész világon. Sok esetben globális éhínség alakulna ki a terméskiesések és a kereskedelmi hálózatok összeomlása miatt.
„Gyakran az élelmiszerrendszer jelenti a legnagyobb veszélyt” – fogalmazott Jehn.
Az ipar, az önellátás és a földrajzi helyzet is meghatározó
A kutatócsoport azonosította azokat a tulajdonságokat, amelyek ellenállóbbá tesznek egy országot a katasztrófákkal szemben, és javítják annak esélyét, hogy a válság alatt is élelmezni tudja lakosságát. A szerzők hangsúlyozták, hogy nincs olyan hely a Földön, amely minden globális veszéllyel szemben teljes védelmet nyújtana, egyes országok azonban kedvezőbb helyzetből indulnának. A vizsgálat alapján a gazdagabb, erős ipari háttérrel rendelkező és a világkereskedelemtől kevésbé függő országok nagyobb eséllyel vészelnének át egy globális katasztrófát.
A fejlett iparral rendelkező államok olyan árucikkeket is képesek helyben előállítani, amelyeket a kereskedelmi hálózatok összeomlása miatt már nem tudnának külföldről beszerezni. Ez jelentősen növeli az ellenálló képességüket. A földrajzi elhelyezkedés ugyancsak fontos. A nagyobb szigetek előnyt élvezhetnek a kontinensekkel szemben, mert szükség esetén könnyebben elszigetelhetik magukat. Ehhez azonban olyan gazdaságra van szükségük, amely legalább részben képes önállóan működni.
Ha egy szigetország erősen függ a nemzetközi kereskedelemtől, komoly nehézségekkel szembesülhet a globális ellátási láncok megszakadásakor. A tanulmány Japánt hozza fel példaként erre a veszélyre.
Bizonyos államok egyes katasztrófatípusokkal szemben akkor is kiszolgáltatottabbak, ha egyébként gazdagok. A nukleáris fegyverekkel rendelkező országok, például az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Izrael, Oroszország, Pakisztán és India nagyobb valószínűséggel keveredhetnek nukleáris háborúba.
Ez az északi féltekét, ahol a NATO-tagállamok jelentős része található, sebezhetőbbé teszi egy atomtámadással szemben, mint a déli félteke országait. A déli féltekén kevesebb vulkán található, miközben a nagyobb óceáni területek éghajlati kiegyenlítő hatást fejtenek ki. A tanulmány szerint emiatt az ott fekvő országok ellenállóbbak lehetnek egy rendkívül nagy vulkánkitörés következményeivel szemben.
Ausztrália bizonyult a legellenállóbb országnak
Jehn szerint bizonyos tulajdonságok minden ország válságállóságát javíthatják. Ezek közé tartoznak a jól működő demokratikus folyamatok és a társadalmi egyenlőség.
„Amikor ilyen katasztrófák történnek, megfelelő döntéseket kell hozni, ez pedig attól függ, hogy működőképes-e az adott ország kormányzása” – magyarázta a kutató. „Az egyenlőtlenség rontja a kormányzás minőségét, mert többek között az elitcsoportok közötti versengéshez és az állam cselekvőképességének gyengüléséhez vezet.”
A kutatás alapján Ausztrália lehet a legjobb hely egy olyan globális katasztrófa átvészelésére, amely a világ népességének jelentős részét elpusztítaná. Az ország a déli féltekén fekszik, így távol található egy feltételezett nukleáris konfliktus legvalószínűbb helyszíneitől. A szerzők ugyanakkor megjegyezték, hogy Ausztrália az Egyesült Államok szövetségese, ami növelheti kitettségét.
Ausztrália jelentős élelmiszer-termelő, változatos éghajlati övezetekkel és számottevő energetikai infrastruktúrával rendelkezik. Ezek együttesen lehetővé tehetik, hogy egy világméretű válság idején is fenntartsa az alapvető ellátást.
Ausztrália után Argentína, Brazília és Új-Zéland bizonyult a legkedvezőbb választásnak. Új-Zéland azért került hátrébb, mert területén működő vulkánok találhatók, ipari bázisa viszonylag kicsi, és vízzel körülvett országként cunamik is veszélyeztetik.
Brazília és Argentína esetében a nagyfokú társadalmi egyenlőtlenség, valamint a korábbi politikai bizonytalanság csökkentette az ellenálló képességet.
A kutatók Izlandot is a lehetséges biztonságos menedékek közé sorolták. Északi fekvése miatt azonban különösen érzékeny lehetne a hirtelen lehűlésre, ha egy súlyos esemény hosszabb időre eltakarja a napfényt.
Az Egyesült Államok a vizsgálat szerint nincs kifejezetten kedvező helyzetben egy globális katasztrófa átvészeléséhez. Földrajzi elhelyezkedése miatt geomágneses viharoknak, katonai szerepe miatt pedig nukleáris háborúnak is kitett.
A tanulmány szerzői az Egyesült Államok kedvezőtlen Covid–19-eredményeire is felhívták a figyelmet. Értékelésük szerint ezekhez hozzájárulhatott „a politikai akarat hiánya és a gyenge társadalmi összetartás”.
David Denkenberger, a katasztrófák esetén a világ élelmezésével foglalkozó Alliance to Feed the Earth in Disasters, vagyis az ALLFED igazgatója és az új-zélandi Canterbury Egyetem kutatója szerint az új tanulmány a katasztrófák szélesebb körének vizsgálatával segíti a jövőbeli kockázatok megértését.
„Egyetlen ország sem ellenálló minden katasztrófával szemben, és ez a tanulmány egyik fontos központi megállapítása” – mondta Denkenberger.
A kutató szerint a következő hasznos lépés az lehetne, hogy számszerűsítsék az egyes katasztrófák bekövetkezésének valószínűségét és várható súlyosságát, valamint meghatározzák a különböző ellenálló képességi tényezők jelentőségét. Ezek között ugyanis komoly átváltások és ellentétek lehetnek. Denkenberger korábban együtt dolgozott Jehnnel, de ebben a tanulmányban nem vett részt szerzőként.
Az országoknak előre fel kell készülniük a világméretű válságokra
Noha az ilyen globális katasztrófák valószínűsége alacsony, Jehn szerint a kormányoknak szerepeltetniük kellene őket a nemzeti kockázati nyilvántartásokban. Emellett előzetes nemzetközi kereskedelmi megállapodásokra is szükség lenne arra az esetre, ha valamelyik forgatókönyv mégis valóra válna.
„Globális katasztrófa esetén valószínűleg át kellene alakítani az élelmiszerrendszert, beleértve azt is, hogy hol termelik meg és hol kereskednek az élelmiszerekkel” – mondta Jehn. „Csekélynek tűnik annak az esélye, hogy a katasztrófa bekövetkezése után sikerülne megfelelő kompromisszumot találni.”
Denkenberger hasonló következtetésre jutott. Szerinte a kutatás világossá teszi, hogy a globális katasztrófákkal szembeni regionális ellenálló képesség gyakorlati felkészülést igényel. Ehhez az élelmiszerrendszerek és a létfontosságú infrastruktúra megerősítésére, összehangolt kereskedelemre, valamint megfelelő kormányzásra van szükség.
Kapcsolódó anyagok:
Új-Zéland lehet az utolsó menedék egy nukleáris háború esetén?
Nem a klímaváltozás vagy az atomháború miatt halhat ki az emberiség
Egy tudós szerint 25 éven belül véget érhet a világ, és az esélye évtizedenként 20 százalékkal nő
5000 éves egyiptomi könyv jósolja meg a civilizáció végét
64 éve meghatározták a tudósok, mikor jön el a világvége
Isaac Newton hátborzongató levélben jósolta meg a világ végét
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Image by WikiImages from Pixabay
TOP 5
