A kép csak illusztráció (Forrás: Wikimedia)
Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa arra figyelmeztetett, hogy a fejlett mesterséges intelligencia akár egzisztenciális veszélyt is jelenthet az emberiségre. A tisztségviselő határozott biztonsági garanciákat sürgetett, és jelezte, hogy nyomást kíván gyakorolni az MI-vállalatokra a kritikus szolgáltatásokat, a kommunikációt és a demokratikus rendszereket fenyegető kockázatok csökkentése érdekében, írja a Reuters.
Volker Türk hétfői felszólalásában „kikezdhetetlen garanciákat” követelt a mesterséges intelligencia biztonságos alkalmazásához. Az ENSZ emberi jogi főbiztosa beszédében az amerikai bevándorlási őrizetben bekövetkezett halálesetek kivizsgálását is sürgette, továbbá elítélte azokat a jelentéseket, amelyek szerint Oroszország autonóm drónokat vetett be.
Az átfogó felszólalás volt Türk első beszéde a 47 tagú ENSZ Emberi Jogi Tanács előtt azóta, hogy júliusban újabb négy évre megválasztották. A főbiztos Moszkva és Washington ellenkezése ellenére kezdhette meg példa nélküli második hivatali időszakát.
Vasszigorúságú biztonsági garanciákat követel az ENSZ
„Osztom az iparági szakemberek aggodalmát, hogy a fejlett mesterséges intelligencia egzisztenciális veszélyt jelenthet az emberiségre” – mondta Türk a genfi testület előtt.
„Ma itt arra szólítok fel mindenkit, hogy teljes erővel dolgozzunk a mesterséges intelligencia biztonságát szavatoló, kikezdhetetlen garanciák megteremtésén, mielőtt túl késő lenne” – fogalmazott.
Türk nem részletezte pontosan a lehetséges kockázatok természetét. Hivatalának egyik szóvivője ugyanakkor közölte, hogy a nagy teljesítményű MI-rendszerek meghibásodása vagy ellenőrizetlen működése zavarokat okozhat a létfontosságú infrastruktúrában, valamint veszélyeztetheti a demokratikus intézmények működését.
A szóvivő a júliusi, úgynevezett Hugging Face-incidens során tapasztalt „veszélyes ügynökképzési viselkedésre” is hivatkozott. Az esetben OpenAI-ügynökök egy csoportja feltört egy nyílt forráskódú platformot. Az ENSZ szerint ez arra utalhat, hogy a legfejlettebb mesterségesintelligencia-rendszerek képességei gyorsabban fejlődnek, mint az ellenőrzésükre szolgáló biztonsági megoldások.
Türk úgy fogalmazott, hogy mindössze néhány férfi rendelkezik „szinte korlátlan hatalommal a mesterséges intelligencia felett”, neveket azonban nem említett. A vezető MI-vállalatok közé tartozik a Meta, az Anthropic, az OpenAI és a Google.
„Legalább arra szükség van, hogy a mesterséges intelligenciának otthont adó országok, illetve az ellátási láncaiban részt vevő államok közösen elfogadott vörös vonalakban állapodjanak meg” – jelentette ki a főbiztos.
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa október 7-ig ülésezik Genfben. A tanácskozáson az iráni háborúról, a szudáni polgárháborúról és számos más nemzetközi válságról is tárgyalnak. A Donald Trump vezette amerikai kormányzat az előző évben megszakította együttműködését a testülettel, mert Izraellel szembeni elfogultsággal vádolta azt.
Türk felelősségre vonást követelt az Egyesült Államok bevándorlási őrizeti intézményeiben idén bekövetkezett mintegy 23 haláleset miatt. Aggodalmát fejezte ki azokkal a tervekkel kapcsolatban is, amelyek szerint elektromos sokk leadására alkalmas kesztyűkkel szerelnék fel az ügynököket.
Az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma korábban azt közölte, hogy elkötelezett a „biztonságos, védett és emberséges” fogvatartási körülmények fenntartása mellett. A tárca főfelügyelője a 2021 októbere óta bekövetkezett őrizeti haláleseteket vizsgálja. Az amerikai külügyminisztérium hétfőn nem válaszolt azonnal a nyilatkozattal kapcsolatos megkeresésre.
Türk elítélte az autonóm fegyverek alkalmazását
Az ENSZ emberi jogi főbiztosa elítélte Oroszország Ukrajna ellen végrehajtott, egyre intenzívebb támadásait, valamint az Iránban végrehajtott kivégzések számának emelkedését. Türk „borzalmasnak” nevezte azokat a jelentéseket, amelyek szerint Oroszország teljesen önállóan működő drónokat vetett be Ukrajnában. A beszámolók alapján ezek a fegyverek augusztusban három ember halálát okozták.
„Csatlakozom azokhoz, akik sürgetik az emberi közreműködés nélkül emberéleteket kioltó fegyverek mielőbbi betiltását” – mondta Türk a Genfben zajló tárgyalásokra utalva.
A jelentéseket a Reuters nem tudta független forrásból ellenőrizni. Oroszország diplomáciai képviselete nem válaszolt azonnal a hírügynökség megkeresésére.
Világszerte több mint 60 olyan háború zajlik, amelyben legalább egy állam részt vesz. A második világháború óta nem volt példa ilyen magas számra. Türk ennek kapcsán több javaslatot is ismertetett a béke előmozdítására, és fokozott ellenőrzést ígért azokkal a vállalkozásokkal, valamint gazdasági érdekcsoportokkal szemben, amelyek hozzájárulnak a fegyveres konfliktusok fenntartásához.
„Nem fogunk visszariadni attól, hogy leleplezzük a háttérben működő szereplőket, és felelősségre vonást követeljünk” – hangsúlyozta.
Az ENSZ emberi jogi hivatala még ebben a hónapban tervezi közzétenni azoknak a vállalkozásoknak a listáját, amelyek az izraeli telepeknek otthont adó Ciszjordániában működnek. A világszervezet törvénytelennek tekinti ezeket a telepeket, Izrael azonban elutasítja ezt a minősítést.
Kapcsolódó anyagok:
Egy szakértő szerint nőtt az esélye, hogy az AI 30 éven belül eltörli az emberiséget
A világháló atyja kérdezi: Kinek dolgozik a mesterséges intelligencia?
Az internetet évek óta feudális királyként viselkedő néhány tech-milliárdos irányítja?
A nyitókép csak illusztráció, forrás: By © Lauri Heikkinen, valtioneuvoston kanslia - FinnishGovernment - Flickr, CC BY 2.0, wikimedia
TOP 5
