Családi gazdaságokban ösztönözné a nyúltenyésztést a Nyúl Terméktanács- hangzott el a Kaposvári Egyetem konferenciáján. Hazánkban jelenleg 80 nagyüzemi termelő van, ők jellemzően olasz, német, svájci és orosz piacokon értékesítik a magyar nyúl húsát. A szakemberek viszont azt szeretnék, hogy a kisüzemi nyúltartás is beinduljon hazánkban, így több hátrányos helyzetű régióban is csökkennének a megélhetési problémák.
Sikeresnek vélik a 2011-es évet a hazai nyúltenyésztők. A növekvő közterhek, és az állatvédő mozgalmak támadásai ellenére egy üzem sem zárt be, viszont a termelőknek komoly nagyságrendű beruházásokat kellett végrehajtaniuk. A német és a svájci vásárlók ugyanis kényesen megkövetelik a minőségi állattartást.
Prof. Dr. Szendrő Zsolt, alelnök, Nyúltenyésztők Tudományos Világszövetsége:
- A hagyományos ketreccel szemben lényegesen nagyobb ketrecet kérnek, azt, hogy polc legyen benne, rágófa legyen benne, tehát azt lehessen mondani, hogy a nyúl jobban érezze magát, mint egy másik, kisebb méretű ketrecben.
Az ágazat helyzete fellendülőben van, miután a termelők az orosz piacra is tudnak már szállítani- mondják a tenyésztők. A legnagyobb felvásárló azonban évek óta Olaszország. A magyar vágóhidakról évente több mint 4 millió nyúl kerül külföldre. Ezt a mennyiséget csupán 80 termelő tenyészti ki- hangzott el a konferencián.
Prof. Dr. Szendrő Zsolt, alelnök, Nyúltenyésztők Tudományos Világszövetsége:
- A 80 termelőnél több 100, vagy több 1000 anyanyúl található. Főleg nagyobb telepen 25-30ezer anyanyúl van, itt évente több mint 1 millió, másfél millió nyulat vágnak le évente. Tehát így azt lehet mondani, hogy aki ma nyúllal foglalkozik, az egy komoly vállalkozó, és itt, amikor 80 emberről van szó, akkor az azt jelenti, hogy ők komoly vállalkozást csináltak, komoly pénzt fektettek ennek érdekében.
A gazdáknak az exportból van bevételük, az éves össztermelésnek csupán 3-4%-a kerül a magyar piacra. A szakemberek azt mondják: hazánkban nincs tradíciója a nyúlhús fogyasztásnak. Minimális emelkedést az elmúlt években sikerült elérni, különböző akciókkal. A Nyúl Terméktanács célnak tűzte ki a családi gazdaságok kialakítását, elsősorban a hátrányos helyzetű régiókban.
Juráskó István, nyúltenyésztő, alapító tag, Nyúl Terméktanács:
- Támogatjuk a Nyúl a munkáért című programot, ez kimondottan nem a vágóhidaknak termelt nyulakra érthető, hanem a hátrányos helyzetű embereknek a megsegítésére, akik egy részben megtanulják a munkát, a másik pedig, hogy a megélhetésük könnyebb.
Az élőnyúl kilogrammonkénti ára most 420 és 450 forint között mozog, 2014 és 2020 között a terméktanács csaknem megduplázná a vágóhidakra kerülő állatok mennyiségét, így szeretnék tőkeerősebb helyzetbe hozni a nagyüzemi nyúltartókat is.
Forrás: http://www.somogytv.hu/cikkek/84653
Fotó: http://cukisag.blog.hu/2007/04/08/melyik_a_legcukibb_husveti_nyul
TOP 5
