Amikor egyes amerikai tudósok eljutottak a múlt század elején Pakisztán északon lévő hegyvidékes részére, megismerkedtek a hunzákkal. Ez a népcsoport arról vált híressé, hogy egyes tagjai igen sokáig, akár több mint 100 évig élnek, az átlagéletkor tehát jóval magasabb, mint bármely nyugati országban, vagy az Újvilágban.
Ez is csak egy ritkaság azonban, hisz az se számít kuriózumnak a térségben, ha egy 60 éves nő gyereket szül. A tudósokat élénken foglalkoztatni kezdte a kérdés, miért ismeretlen a külvilágtól szinte teljesen elzárt területen az orvos vagy a kórház. Továbbiakban az is érdeklődésre tartott számot, hogy miért ismeretlen a rák, a cukorbetegség vagy más olyan betegség is, mely a fejlett társadalomnak hitt országokat rendszeresen tizedeli.
Nyilvánvalóvá vált, hogy a szigetszerű civilizáció olyan táplálkozási szokásokkal bír, mely ellenáll az öregedésnek. A nyugati társadalmak szempontjából nézve a tudósok a jelenséget három tényezőre osztották, bár nincs kikristályosodott, egységes álláspont.
A hunzák alig főznek, inkább sok nyers zöldséget fogyasztanak, egyébként pedig a környező hegyekből eredő olyan vizet isznak, melyek ásványi anyagtartalma kifejezetten optimális az emberi szervezet számára. Megállapítást nyert az is, hogy ahogy a zöldséget, sok gyümölcsöt is nyersen fogyasztanak.
Ezen belül legfőképpen az örökidőket biztosító sárgabarackot, így a társadalom prominens (vagy előkelő) tagjait onnan lehet megismerni, mekkora sárgabarack ligetekkel rendelkeznek.
Talán furcsának tűnik első hallásra bármely nyugati embernek, hogy egy gyümölcs mire lehet képes, de ahhoz, hogy megfelelő fogalmakat alkothassunk, miért is ilyen egészségesek ezek az emberek, meg kell értenünk, azért, mert gyakorlatilag egész évben ez a gyümölcs szerepel az étlapon. Így pl. télen is aszalva fogyasztják. Ez összefüggésben áll azzal az önellátásra, naturális életmódra berendezkedett termeléssel, mely a fenntartható fejlődés szempontjából, nevéből is adódóan, abszolút önfenntartó.
Objektív körülmények hiányában uis a térségben nem alakítható ki intenzív, nagyüzemi mezőgazdaság, így a hunzák – ellentétben a ”civilizált emberrel” - úgy állatják elő élelmiszereiket, hogy semmilyen vegyszert nem használnak fel sem a földeken, sem a ”végtermékekben”.
Ennek további következményeként ez a körülbelül 20.000 főre becsült emberi populáció nem is szaporodhat túl, egyszerűen, naturálisan létezik, szabályozva ezzel egyedszámát, és biztosítva ezzel állandó fennmaradását.
Nincs tehát, nem is lehet olyan Európában vagy az Egyesült Államokban bevezetett tömegtermelés, mely a populációt a mértéktelenségig felduzzaszthatja, hisz a térségben az ”öregek” beszámolói szerint a zord körülményekből adódóan egyáltalán nem volt ismeretlen fogalom a koplalás, emellett ilyen időkben szinte kizárólag a barackra való hagyatkozás.
A kajszibarack nem ismeretlen gyümölcs az európai, amerikai társadalmak számára sem. Sok vitamint, A-t és C-t tartalmaz, emellett káliumban és magnéziumban gazdag, de tartalmaz béta-karotint és kovasavat is. Sok más olyan anyagot is tartalmaz, melyek a sejtek képződéséért, regenerálódásáért felelősek. Mint minden emberi civilizáció által termesztett gyümölcs, a barack is képes támogatni a rendkívül agresszív és az emberi szervezet ellen igen hatékonyan támadó ún. szabadgyökök elleni harcot.
Mind a gyümölcs, mind pedig a magja felhasználható a köröm, a haj és a bőr ápolásához, mely legfőképp az utóbbit varázsolja üdévé és fiatalossá, ezért a szépségápolás kedvelt alapanyaga is.
Hazánkban nemrég indult a sárgabarack szezonja. Immár tudományos igénnyel, akár nagytételben vásárolható a többi szezonális gyümölcshöz képest jóval olcsóbb termés. Aszalva jövő év júniusáig is kitart, de főzhető belőle szörp vagy finom lekvár is. Bioboltokban kapható a dzsem organikus változatban is.
Béer
Kép forrása: http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:Apricots.jpg&filetimestamp=20050426073822
TOP 5
