Áramtőzsdére kerülhet a hazai zöldenergia-termelés

2012. július 12

A kormány az ősz folyamán hozzányúlhat a tavaly elfogadott Nemzeti Energiastratégiához, és 2030-ig húzódó időtávon növelheti a szélenergiának szánt szerepet az ország energiaellátásban. Szabályozói elképzelések szerint - a németországi mintának megfelelően - a jövőben áramtőzsdére terelnék a hazai zöldenergia-termelés értékesítését, azonban egyelőre még bizonytalan, hogy milyen időtávon valósulhat meg egy ilyen kezdeményezés - hangzott el az Európai Szélenergia Szövetség (EWEA) mai, budapesti rendezvényén.

Negyedik alkalommal rendezték meg a mai napon az Európai Szélenergia Szövetség (EWEA) éves magyarországi workshopját a Magyar Szélenergia Ipari Társaság (MSZIT) és a Magyar Szélenergia Társaság (MSZET) közreműködésével.

A rendezvény nyitóbeszédében Jávor Benedek, az LMP képviselője kitért arra, hogy világos ellentét mutatkozik Magyarországon a paksi beruházás és a megújuló energiaforrások kihasználásának szélesebb körű elterjedése között. A képviselő emlékeztetett rá, hogy amennyiben a jelenlegi reaktorok üzemidő-hosszabbítása mellett megépülnek az új blokkok is, akkor a nukleáris technológia a hazai áramtermelésen belül 50-60%-os súlyúra növekszik, ami szinte ellehetetleníti a megújuló energiaforrásokra alapuló erőművi kapacitások bővítését, hiszen a fennmaradó részt már csak jól szabályozható, többnyire gáztüzelésű erőművek tölthetik ki a villamos energia rendszer egyensúlyban tartásának biztosítására.

Jávor Benedek a szélenergiával szemben leggyakrabban hangoztatott ellenérvek kapcsán megjegyezte, hogy tudomása szerint a hazai szélerőművi beruházásokban a magyar hozzáadott érték már most 25-30% körül van, és amennyiben egy kiszámítható piaci környezet jönne létre, világos és jól üzemezett fejlesztési célkitűzésekkel, akkor ez az arány érdemben növekedhetne.

A képviselő beszéde végén megemlítette, hogy nem hivatalos forrásokból úgy értesült, hogy a kormány az ősz folyamán hozzá kíván nyúlni a Nemzeti Energiastratégia 2030 dokumentumhoz. A módisítások között szerepelne az is, hogy a 2030-ra várt beépített szélenergia-kapacitást 2000 MW-ra emelnék. Jávor Benedek alapvetően üdvözölendőnek tartja ezt a módosítást, azonban hozzátette, hogy véleménye szerint ezt a teljesítményt már 2020-ig is könnyedén ki lehet építeni, illetve be lehetne illeszteni a hazai villamos energia rendszerbe.

Dr. Hoffman László, a Magyar Szélenergia Ipari Társaság (MSZIT) elnöke megerősítette a Jávor Benedek által elmondottakat, és emlékeztetett rá, hogy a tavaly módosított KÁT-on belül (a megújuló energiaforrások támogatását kezelő rendszer) mindössze a támogatások 15%-a fordítódott a szélerőművekre. Hoffman László megjegyezte, hogy a megújulók, a szélenergia esetében nem is szerencsés támogatásról beszélni, hiszen az ösztönző rendszer inkább a fogyasztók szélenergiába történő befektetésének minősíthető, amely hosszú távon megtérül számukra. Az MSZIT elnöke kitért arra is, hogy amennyiben a 2010-ben lefújt 410 MW-os széltendernek megfelelő kapacitás beépült volna a hazai rendszerbe, akkor azzal együtt is a szélenergia csak 0,6 Ft/kWh-val terhelné a magyar fogyasztói árakat. Hoffman László felhívta a figyelmet, hogy ezzel szemben tavaly a KÁT átalakítását követően a kapcsolt erőművek támogatására kWh-ként 1,2 forintot építettek be a hazai villamosenergia-árakba. A szakember megjegyezte, hogy a MAVIR már 2008-ban azt fogalmazta meg, hogy 750 MW szélkapacitás minden nehézség nélkül beilleszthető a hazai villamos energia rendszerbe, ennek ellenére még mindig nem sikerült lefolytatni egy új kvóta-kiosztási tendert.

Hoffman László sajnálatát fejezte ki, hogy Magyarországon versenyben állnak egymással a hagyományos és megújuló energiaforrások, és hogy a hazai vezetés nem látja a szélenergia hasznosításában rejlő lehetőségeket. Kifejtette, a szélenergia jelenleg 5%-kal járul hozzá a hazai villamosenergia-termeléshez, és a kormányzati célkitűzések szerint ez arány 2020-ra sem változik majd. Hoffmann László emlékeztetett rá, hogy miközben más megújuló technológiák képviselői már több szakmai fórumon is jelezték, hogy várhatóan nem tudják majd teljesíteni a számukra előirányzott 2020-as kormányzati célszámokat, addig a szélenergia-ipar szereplői hiába szeretnének több kapacitást kiépíteni, erre nem kapnak lehetőséget. Az MSZIT vezetője hozzátette, hogy a szélenergia a tiszta energiatermelésén túl hosszú távon a fogyasztói árak csökkenéséhez is hozzájárulhat.

Ruta Baltause, az Európai Bizottság képviselője a Közösség tagországainak 2020-as megújuló cselekvési tervire alapuló előadásában rámutatott, hogy Magyarország mindhárom vizsgált szektor (áram, hő- és hűtési energia, közlekedés) esetében elmarad a 2020-ra az várható uniós átlagoktól. Az Energia Főigazgatóság szakembere kiemelte, hogy Magyarország szinte az egyetlen tagország, amely a leadott terve alapján 2015-öt követően márn nem számol már további szélkapacitások üzembe helyezésével.

Ruta Baltause kitért arra is, hogy a Bizottság értékelése szerint Magyarország a többi kelet-közép-európai országhoz hasonlóan negatív besorolásába esik a hálózati csatlakozási lehetőségek szempontjából. Az EU pontosan emiatt kíván a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt fektetni a hálózati fejlesztésekre, beleértve a határkeresztező kapacitások bővítését is, mert egy nagyobb, régiós piacon a zöldenergia-termelési eljárások beilleszthetősége is javul.

Pierre Tardieu, az EWEA képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy 2000 óta a megújuló, szél- és napenergia-kapacitások évi átlag 40%-kal emelkedtek. A 2000 és 2010 közötti időtávon miközben az EU áramellátásában csökkent a szén, a nukleáris és az olaj alapú áramtermelő kapacitás, addig a földgáz után a szélenergia-kapacitások emelkedtek a legnagyobb mértékben az évtized során.

Pierre Tardieu emlékeztetett rá, hogy Magyarország a megújuló célkitűzések teljesítése tekintetében a lemaradók csoportjában tartózkodik, hangsúlyozta, hogy amennyiben már most gondok, elmaradások mutatkoznak a célok, részcélok teljesítésében, akkor ezt később egyre nehezebb lesz kezelni, pótolni.

Tihanyi Zoltán, a Mavir szakembere ismertette a rendszerirányító azon szándékát, miszerint a jelenlegi KÁT-os rendszert német mintára úgy alakítanák át, hogy a megújuló alapon megtermelt villamos energiát becsatornáznák a szervezett villamos energia piacra (HUPX), és ezen a platformon keresztül valósulna meg a zöld termelők premizálása (dotálása) is. A szakember hangsúlyozta, hogy egyelőre még bizonytalan, hogy milyen időtávon valósulhat meg egy ilyen típusú kezdeményezés.