Skip to main content

Egy uniós direktívának megfelelően jelentősen szigorodik azon épületek köre, amiket jobban kell ezentúl szigetelni. Melyek ezek az épületek?

Energiahatékonyabbak lesznek az új és felújított iskolák, óvodák, bölcsődék és a panelek is. Január 1-jétől az eddigieknél sokkal szigorúbban kell szigetelnünk az uniós vagy központi forrásból épített, illetve felújított köz- és lakóépületeket.

Ennek oka, hogy változik az épületek egyes szerkezeti elemeinek megengedett hőátbocsátására vonatkozó határértéke, az úgynevezett „U érték”. A szigorodó szabályozás az új építésű vagy felújított közintézményeink, például iskolák, óvodák, bölcsődék, kormányzati vagy önkormányzati épületek hőveszteségét hivatott csökkenteni a falakon 47%-kal, lapostetőkön 32%-kal, padlókon pedig 40%-kal a korábbiakhoz képest. Az előírás nagy lépés az energiahatékonyabb hazai épületállomány felé, amelynek eléréséhez a Knauf Insulation szakemberei szerint szemléletváltásra van szükség: a falakat például az eddig általánosan alkalmazott 8-10 cm vastag szigetelőanyagok helyett, falszerkezettől függően, legalább 15-20 cm vastag szigetelőanyaggal kell szigetelnünk.

hirdetés

Ma még az utcát fűtik épületeink

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő adatai szerint hazánkban mintegy 12.000 állami tulajdonban lévő, azaz közfunkciót betöltő épület van, amelyek közül a Nemzeti Épületenergetikai Stratégiában megfogalmazott célok szerint 2020-ig mintegy 2.400 épület felújításra kerül. Ezen épületek 70-80%-a jelenleg, energiahatékonyság szempontjából még jellemzően „F-G” besorolású, vagyis rossz állapotúnak tekinthetők. Ez azt jelenti, hogy az épületek fűtési célú energiafelhasználásának 40-50%-a gyakorlatilag elvész, illetve az utcát fűti.

Knauf Insulation elemzései szerint egy átlagos magyar épület fűtésére fordított hőmennyiség 20-35%-a a falakon, 15-20%-a a tetőn, 10-25%-a a nyílászárókon át, 10-15%-a pedig a födémen és a padlón keresztül vész el, mert az épületszerkezeti elemek hőátbocsátására vonatkozó szabályozás hazánkban eddig túlságosan megengedő volt.

Mit jelent a hőátbocsátási tényező? 

A hőátbocsátási tényező azt a hőmennyiséget határozza meg, amely a szerkezet 1 m2 felületén 1 másodperc alatt átáramlik, amikor a külső és a belső hőmérséklet közötti különbség 1ºC fok. Minél alacsonyabb az U érték, annál jobb az épület hőszigetelő képessége.

U érték újratöltve: a szigor a megoldás. 

E probléma kezelésére, a vonatkozó uniós direktíva előírásainak megfelelően, a költségoptimalizált energiahatékonysági szintek elérése érdekében, 2015. január elsejétől Magyarországon is szigorúbb előírások lépnek életbe az épületek hőátbocsátási tényezőire (U-érték) vonatkozóan, vagyis épületeinknek jobban meg kell tartaniuk a meleget.  A módosított jogszabály homlokzati falak esetében az eddigi 0,45 helyett 0,24-es, azaz 47%-kal szigorúbb; a lapostetők esetében 0,25 helyett 0,17-es, vagyis 32%-kal kisebb, míg a talajon fekvő padlóknál az eddigi 0,5 helyett 0,3 W/m2K, azaz 40%-kal kisebb hőátbocsátási tényező elérését teszi kötelezővé.

Nem az épület, a pénzügyi forrás számít

A szigorúbb követelményszintnek való megfelelés „az energia-megtakarítási célú hazai vagy uniós pályázati forrás vagy a központi költségvetésből származó támogatás igénybevételével megvalósuló bármilyen rendeltetésű” épületek építése vagy felújítása esetén lesz kötelező. Ez azt jelenti, hogy január 1-jétől az új hőátbocsátási tényező figyelembevételével kell megtervezni, kivitelezni, valamint felújítani minden épületet a közintézmények, például iskolák, óvodák, bölcsődék, kormányzati vagy önkormányzati tulajdonban lévő iroda épületek, szociális intézmények, művelődési házak és a panelprogram keretében energiahatékonysági korszerűsítésre kerülő tömbházak esetében.

Szigeteléssel a közintézmények válláról is nagy teher vehető le

„Magyarországon szemléletváltásra van szükség az energiahatékonyság terén. Az új szabályozásnak való megfelelés érdekében a falakat például az eddig általánosan alkalmazott 8-10 cm vastag szigetelőanyagok helyett, falszerkezettől függően, legalább 15-20 cm vastag szigetelőanyaggal kell szigetelnünk” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „Az alkalmazott homlokzati hőszigetelés vastagságának minden 1 cm-es növekedése 3–4 százalékos energia-megtakarítást eredményez, ezért a szigetelésbe történő beruházás a költségoptimalizált szint, azaz vastagság elérése után a leggyorsabban megtérülő energiahatékonysági befektetés, amely a fűtési célú kiadások 40-50%-os csökkenésével nagy anyagi terhet vesz le az épületek tulajdonosai és üzemeltetői válláról” – tette hozzá a szakember.

Minden fal más és más, de a feladat azonos

Az, hogy pontosan milyen vastagságú szigeteléssel érhetők el az új követelményszintek, függ az épület falának szerkezetétől, korától, vastagságától. Üregszerkezetű falazóelemekből épült homlokzatoknál jellemzően 10 cm-es szigeteléssel már elérhető a meghatározott hőátbocsátási érték. Egy hagyományos, B-30-as falazóblokkból vagy kisméretű tömör téglából épült homlokzat U-értéke szigetelés nélkül ugyanakkor kb.1,45, 10 cm-es szigeteléssel kb. 0,3 W/m2K, ami azt jelenti, hogy a 0,24-es célérték eléréséhez vastagabb, kb. 15-20 cm es szigetelés alkalmazása lesz szükséges.

Európa élvonalába szigorítjuk magunkat

A hőátbocsátási tényező szigorítása komoly előrelépést jelent épületeink energiahatékonyságának javítása terén. A homlokzati falak új, 0,24-es U értéke európai uniós összehasonlításban is szigorúnak számít. A homlokzatok esetében Szlovákiában jelenleg 0,32, Romániában 0,56 W/m2K az előírt U érték, de még az energiahatékonyság terén fejlettnek számító uniós tagállamokat is maga mögé utasít majd az új magyar szabályozás, hiszen Ausztriában például 0,35, Németországban 0,28 W/m2K, Olaszországban – éghajlati zónától függően – 0,33-062 W/m2K közötti hőátbocsátási érték elérése is elegendő. A legszigorúbb szabályozás természetesen az energiahatékonyságra legtöbbet fordító Skandináv országokban van, Finnországban 0,17, Norvégiában 0,18 W/m2K a követelményszint. A hőátbocsátási tényezőre vonatkozó új határértékeket a 2015. január 1-jétől életbe lépő 20/2014 (III.7) számú BM rendelet szabályozza, amely módosítja az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V.24) TNM rendeletet.

A családi házak 3 év haladékot kapnak

2018. január 1-jétől azonban már a tisztán önerős építkezések és épület felújítások esetében is az új hőátbocsátási értékeknek kell megfelelni. A Knauf Insulation szakemberei szerint a határértékek szigorítására ebben a szektorban is nagy szükség van, mert jelenleg a 2,85 millió magyar családi háznak mindössze 10,7%-a, vagyis kb. 313.000 épület mondható energetikai szempontból korszerűnek.

Amennyiben tetszett a cikkünk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja oldalunkat!

Kapcsolódó cikkeink:

Forrás

 

TOP 5