Jöhet a klórozott csirke és a hormonkezelt marha? – Amerikai nyomás alatt az Unió

„Vegyetek több amerikai terméket!” – ez a követelés évek óta visszatér az Egyesült Államok részéről, és most egy újabb, még veszélyes fordulatot vehet. A követelés nem csupán gazdasági jellegű, hanem az európai élelmiszerbiztonsági szabályok fellazítását is célozza, hisz ez lehet az ára annak, hogy Donald Trump eltörölje az amerikai importvámokat. 

A kérdés tehát nem csupán kereskedelmi, hanem fogyasztóvédelmi és politikai is, írja a Népszava.

Az Európai Unió évtizedek óta szigorú élelmiszerbiztonsági szabályozással védi fogyasztóit, ám most komoly kihívással néz szembe: az Egyesült Államok egyre erőteljesebb nyomást gyakorol Brüsszelre, hogy engedékenyebbé váljon a klórozott csirke és a hormonkezelt marhahús behozatala kapcsán. A vita középpontjában tehát az élelmiszerbiztonság, a fogyasztói egészség és a gazdasági érdekek ütközése áll.

Az amerikai lobbi évek óta próbálja elérni, hogy az EU oldja fel azokat a korlátozásokat, amelyek jelenleg kizárják az ilyen termékeket az európai piacról. A klórozott csirkét az USA-ban egy klórtartalmú fertőtlenítő oldattal kezelik, így pusztítva el az esetlegesen jelen lévő baktériumokat. Európában azonban ez az eljárás tiltott, mivel az EU szerint az élelmiszerlánc elején – a tenyésztés, tartás és feldolgozás során – kell biztosítani a higiéniát, nem pedig a végtermék „lemosásával”.

Az amerikai eljárás olcsóbb és termelékenyebb, így versenyelőnyt jelenthet, azonban az egészségügyi kockázatokról számos tudományos vita zajlik. Bár a klór bizonyos baktériumokat képes elpusztítani, más kórokozók – mint a szalmonella vagy a lisztéria – túlélhetik a kezelést. Az Európai Unió ezért inkább a megelőzésre, mintsem a tüneti kezelésre építi élelmiszerpolitikáját.

Nem kevésbé problémás az amerikai marhahús kérdése is. Az USA-ban gyakran használnak növekedési hormonokat a szarvasmarhák gyorsabb gyarapítása érdekében. Az EU-ban ezek a hormonok tiltólistán szerepelnek, mivel beavatkozhatnak az emberi hormonháztartásba, és hosszú távon egészségügyi kockázatot jelenthetnek. Brüsszel ezt az álláspontot továbbra is fenntartja, ám egy új szabályozási csomag körüli egyeztetések során felmerült, hogy az uniós szabályok lazítása is napirendre kerülhet.

A vitát súlyosbítja a génmódosított élelmiszerek (GMO) problematikája is, amely szintén régóta vita tárgyát képezi az EU és az USA között. Míg az Egyesült Államokban a GMO-termékek széles körben elterjedtek és a szabályozás megengedő, addig az Európai Unió sokkal óvatosabb megközelítést alkalmaz. Az EU-ban szigorú engedélyeztetési eljárás előzi meg a GMO-alapú termékek forgalomba hozatalát, és sok ország teljesen tiltja azok termesztését.

Az amerikai lobbi a GMO-szabályozás enyhítését is követeli, mivel szerintük a tiltások gátolják a technológiai fejlődést és a versenyképességet. Európai környezetvédelmi és fogyasztóvédelmi szervezetek ezzel szemben attól tartanak, hogy a hosszú távú egészségügyi és ökológiai hatásokat még nem ismerjük kellő mélységben. A fogyasztók többsége bizalmatlan a génmódosított élelmiszerekkel szemben, és ragaszkodik a „GMO-mentes” jelölésekhez. Emellett a GMO-termesztés a hagyományos mezőgazdasági modellek visszaszorulásához is vezethet, ami hosszú távon strukturális változásokat idézne elő az európai agráriumban.

A vitát súlyosbítja, hogy az Európai Bizottság egy úgynevezett „Omnibus” deregulációs csomagon dolgozik, amely többek között a tagállamok mozgásterét is szűkítené. Az új javaslatok szerint lehetővé válna, hogy a vállalatok egyes ágazatokban áttérjenek egy alternatív szabályozási rendszerre – ezt a kritikusok csak „28. rezsimként” emlegetik –, amely a közösségi szabályoknál lazább kereteket biztosítana. Ezzel gyakorlatilag kiüresedne az uniós élelmiszerbiztonsági rendszer egységessége.

A zöldpárti politikusok, szakszervezetek és civil szervezetek komoly aggodalmukat fejezték ki. Szerintük az amerikai nyomásnak való engedés nemcsak az élelmiszerbiztonság területén jelentene visszalépést, hanem hosszú távon az állatjóléti, környezetvédelmi és adatvédelmi szabályok fellazulásához is vezethetne.

A vita messze túlmutat néhány élelmiszer fajtáján. Valójában arról szól, hogy ki alakítja a jövő élelmiszerpolitikáját: az európai értékekre épülő, szigorúan szabályozott és egészségközpontú rendszer, vagy egy lazább, profitcentrikus, amerikai modell. A tét nem kisebb, mint az európai fogyasztók biztonsága, az élelmiszerek minősége, és az európai mezőgazdaság jövője.

Kapcsolódó anyagok:

Új jelentés - Minden 3. élelmiszeripari óriás hallgat a műtrágyahasználat kockázatairól  

A nyitókép csak illusztráció, forrás: Image by NakNakNak from Pixabay