Kép forrása: Midjourney
1998 óta kering Föld körüli pályán az emberiség egyik legnagyobb tudományos és technológiai vívmánya: a Nemzetközi Űrállomás (ISS). 2000 novembere óta napi 24 órában, a hét minden napján folyamatos emberi jelenlét működik 400 kilométeres magasságban, benne legalább egy amerikai űrhajóssal – a sorozat idén már a 25. évéhez közelít.
A NASA és nemzetközi partnerei az elmúlt negyed évszázadban egyedülálló együttműködést valósítottak meg az Egyesült Államok, Európa, Kanada, Japán és Oroszország részvételével. De egyszer minden csúcsteljesítménynek vége szakad, írja a Science Alert.
Tudományos örökség és elképesztő kutatások
A NASA tervei szerint 2030-ban az ISS irányított módon belép a Föld légkörébe, majd a Csendes-óceán egy távoli pontján semmisül meg. Ez sok veterán űrmérnöknek, köztük a NASA 17 éve dolgozó szakembereinek is érzelmes pillanat lesz, hiszen az állomás 1998-as első modulja óta anyagtudományi, biotechnológiai, csillagászati, asztrofizikai, földtudományi és égési kísérletek ezreinek adott otthont.
Az űrállomáson eddig több mint 4000 kísérlet zajlott, amelyek 4400-nál is több tudományos publikációt eredményeztek. A kutatások segítettek jobban megérteni a zivatarok működését, javították a kulcsfontosságú rákellenes gyógyszerek kristályosítását, kimutatták, hogyan lehet mesterséges retinát növeszteni az űrben, valamint feltárták az ultrapure optikai szálak feldolgozásának lehetőségeit és a DNS-szekvenálás módszereit súlytalanságban. A rendkívül alacsony gravitáció, a vákuum, a szélsőséges hőmérséklet-ingadozás és a sugárzás olyan környezetet biztosított, amely a Földön nem reprodukálható.
A jövő: kereskedelmi űrállomások kora
Az ISS nyugdíjazása után a NASA és nemzetközi partnerei nem mondanak le a 400 kilométeres magasságban zajló kutatásokról. Már 2021 decemberében háromprojektet hirdettek meg magántulajdonú, kereskedelmi üzemeltetésű űrállomások fejlesztésére. A NASA több mint 400 millió amerikai dollárt fektetett be a projektekbe, hogy az új űrbázisok a 2030-as lesüllyesztés előtt elkészüljenek.
2025 szeptemberében a NASA kiírta a második fázisra vonatkozó pályázat tervezetét is: a kiválasztott cégeknek olyan állomás terveit kell bemutatniuk, ahol legalább négyfős legénység 30 napot tölthet el. A sikeres pályázók később megkapják a hivatalos tanúsítást, hogy a NASA biztonsági követelményeinek megfeleljenek. A cél az, hogy a jövőben a NASA – a mai teher- és személyszállítási modellhez hasonlóan – kereskedelmi alapon vehessen igénybe küldetéseket és szolgáltatásokat ezekben az új állomásokban.
Amíg ezek a magánűrállomások elkészülnek, a kínai Tienkung űrállomáson továbbra is állandó háromfős személyzet dolgozik. Ha az ISS folyamatos emberi jelenléte megszakad, Kína veszi át a világ leghosszabb ideje folyamatosan lakott űrállomásának címét: a Tienkung már közel négy éve megszakítás nélkül üzemel.
Bár az ISS még több éven át, 28 000 km/órás sebességgel kering majd a Föld körül, 2030-ra irányítottan a légkörbe lép, és a Csendes-óceán egyik távoli pontján ér véget a küldetése. Addig azonban érdemes felnézni az égre: az űrállomás legtöbbször a legfényesebb kékesfehér pont az éjszakában, amely hangtalanul ír le elegáns ívet a csillagos égbolt alatt – olyan látvány, amelyről őseink álmodni sem mertek volna.
Kapcsolódó anyagok:
Kiderült, hova fog zuhanni a nyugdíjazott Nemzetközi Űrállomás
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Photo by Kane Reinholdtsen on Unsplash
TOP 5
