Az FAA azonban hamar kizárta ezt a lehetőséget. A legvalószínűbb magyarázat szerint gyorséttermi hulladékot fogyasztó sirályok ürülékéről van szó, amelynek szokatlan tulajdonságait az okozta, hogy felborult a madarak emésztése ezektől az ételektől.
Madarak már régebben is okoztak hasonló meglepetéseket. 1876-ban néhány centis húsdarabok esőjéről számoltak be az egyesült államokbeli Olympian Springs (Kentucky) településen. A helyi újság szerint két úriember megkóstolta a darabokat, és szerintük birkától vagy őztől származtak. A brit királyi mikroszkóptársaság tudósa azonban más véleményre jutott: szerinte héják lakmároztak egy döglött lóból, majd a táplálékot kihányták a város felett.
Még mindig a madaraknál maradva: 2008-ban kocsonyás kupacokra bukkant egy kiránduló Skóciában. Amikor bement a BBC Radióhoz és elmesélte az esetet, még számos hasonló bejelentés érkezett szerte az országból. Az egyik magyarázat szerint madarak varangyokat ettek, és visszaöklendezték mérgező petefészküket. A kocsonyát DNS-teszttel is vizsgálták, de ez nem hozott eredményt.
Rejtélyes eseményt írtak le 1997 júniusában. A Falkland-szigetek partjainál halászott egy férfi, amikor egy fagyott tintahal zuhant a fejére. A halász két napig eszméletlen volt, a mai napig nem tudni, honnan érkezett az állat.
Az egyik legismertebb eset 2009-ben történt Japánban: békák, ebihalak és halak zápora zúdult Ishikawa prefektúrára. A tudósok szerint a néhányszor már korábban, máshol is tapasztalt jelenséget egy erős forgószél okozta, amely víztölcsért szívott fel a tenger felett, majd a benne lévő állatok a szárazföldön zuhantak le.
Véreső Indiában - FORRÁS: YOUTUBE/MYSTERIOUS WORLD
Az utóbbi időben elég gyakran sodródik szaharai por és homok hazánk fölé is. Ez gyakran esővel keveredve hullik le, és különleges fényhatásokat hoz létre a légkörben, valamint nagy bosszúságot az autósok számára, akik csak nehezen tudják letakarítani a vöröses lepedéket a járműveikről.
Az egyik legijesztőbb jelenség, amikor "véreső" hullik az égből. A jelenségről már a Biblia is beszámolt az egyiptomi csapások között. De azóta is többször előfordult már. Az egyik legutóbbi esetet Szibériában jegyezték fel 2018-ban. A vörös színű csapadéknak rendszerint két fő oka szokott lenni (de néha más jellegű szennyeződés is előfordul): vagy vörös színű algák kerülnek valahogy (rendszerint nagy viharok, tornádók nyomán) a felhőkbe, vagy a finom szemű vörös homokot viszi fel olyan magasra a szél, hogy később a csapadékkal hull le.
A „véreső" régen pánikot váltott ki az emberekből. 1720. június 8-án például Magyarországon is sokfelé észleltek „véresőt". Pozsonyban Johann Gottlieb Schwarz egy levelében megemlítette, hogy nagy lárma keletkezett az emberek között, mert vér esett a földeken. Maga Bél Mátyás is foglalkozott a különös tüneménnyel, és arra a következtetésre jutott, hogy a véresőt a szokatlanul elszaporodott beteg lepkék anyagcseretermékei okozták.
