A kép csak illusztráció (Forrás: Pexels)
A klímaváltozás miatt világszerte egyre gyakoribbak és intenzívebbek a hőhullámok, miközben a városok eleve melegebbek a környező vidéki területeknél. Egy friss nemzetközi kutatás szerint a városi fák jóval nagyobb szerepet játszanak a hőmérséklet csökkentésében, mint azt korábban feltételezték, ugyanakkor a szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy önmagukban nem lesznek elegendők a felmelegedés elleni küzdelemben.
A kutatók közel 9000 város adatait elemezték, amelyekben mintegy 3,6 milliárd ember él. Eredményeik szerint a fák közel a felére csökkentik a városi hősziget-hatás által okozott felmelegedést, de a zöldterületek eloszlása rendkívül egyenlőtlen, ezért a hűtőhatás sem mindenhol érvényesül azonos mértékben, írja a THE CONVERSATION.
A városi fák természetes légkondicionálóként működnek
A városok és települések általában 1–3 Celsius-fokkal melegebbek a környező vidéknél, mivel az aszfalt, a beton és a tégla nappal elnyeli a Nap hőjét, majd azt lassan visszasugározza. Egyes nagyvárosokban ez a különbség akár a 7 Celsius-fokot is elérheti. Ezt a jelenséget városi hősziget-hatásnak nevezik.
Ez különösen a meleg éghajlatú országokban jelent komoly veszélyt. A tartós hőség kiszáradást, hőkimerülést okozhat, szélsőséges esetekben pedig halálos következményekkel is járhat. Erre az egyik legegyszerűbb megoldást a városi fák jelentik. A világ számos országában az önkormányzatok ezért egyre több fát ültetnek a hőség mérséklése érdekében.
A kutatók azonban arra keresték a választ, hogy valójában mennyire hatékony ez a megoldás, és mennyivel lennének melegebbek városaink fák nélkül. Ennek érdekében közel 9000 város globális adatait elemezték, ahol összesen mintegy 3,6 milliárd ember él. A kutatás eredményei szerint a fák közel felére csökkentik a városi hősziget-hatás által visszatartott hőt. Ez a hűtőhatás rendkívül értékes, ugyanakkor nem egyenletesen oszlik meg. Az átlagosan gazdagabb, kertvárosias és párásabb éghajlatú településeken jóval több fa található.
A fák természetes légkondicionálóként működnek. Árnyékot biztosítanak, így megakadályozzák, hogy az aszfalt és az épületek már eleve túlzottan felmelegedjenek. Emellett leveleikből vízpárát bocsátanak ki egy párologtatásnak nevezett folyamat során, amely tovább hűti a környező levegőt. Hatásuk különösen a forró nyári napokon érezhető.
Ez azért különösen fontos, mert az ENSZ adatai szerint ma már a világ lakosságának 55 százaléka városi környezetben él, és 2050-re ez az arány várhatóan eléri a 68 százalékot. A klímaváltozás következtében egyre gyakoribb és intenzívebb hőhullámok várhatók, amelyeket a városi hősziget-hatás tovább erősít.
A kutatók globális léghőmérsékleti adatbázisokat és nagy felbontású, városi fakoronaborítottságot bemutató térképeket elemeztek. Ezt követően egy olyan számítógépes modellt készítettek, amelyben feltételezték, hogy az összes városi fa eltűnik, majd ezt hasonlították össze a jelenlegi állapottal. Így valós körülmények között tudták megbecsülni, hogy a fák mennyivel csökkentik a levegő hőmérsékletét, amelyet az emberek ténylegesen érzékelnek.
Korábbi nemzetközi kutatások elsősorban a felszíni hőmérsékletet vizsgálták műholdas felvételek alapján. Az utak és tetők azonban közvetlen napsütésben jóval melegebbek lehetnek a felettük lévő levegőnél, ezért ezek a vizsgálatok túlbecsülhették a fák hűtőhatását. A levegő hőmérséklete sokkal pontosabban tükrözi azt, amit az emberek valójában éreznek.
A fák sokat segítenek, de önmagukban nem elegendők
A kutatók szerint az eredmények még őket is meglepték. Világszinten a városi fák közel 50 százalékkal mérséklik a városi hősziget-hatást. Mivel ez a jelenség általában 1–3 Celsius-fokos többletfelmelegedést okoz, a fák számos városban hozzávetőleg 0,5–1,5 Celsius-fokkal csökkentik a levegő hőmérsékletét.
Több mint 200 millió ember számára a fák legalább 0,5 Celsius-fokos hűtést biztosítanak, ami extrém hőség idején már érzékelhető különbséget jelent. A hűtőhatás ugyanakkor városonként jelentősen eltér. Az Egyesült Államokban található Phoenixhez hasonló forró, száraz városokban a fák mennyisége jól érzékelhető különbséget eredményez a levegő hőmérsékletében. A mérsékeltebb éghajlatú városokban, például a portugáliai Lisszabonban vagy a svédországi Göteborgban szintén mérhető a hűtőhatás, de kisebb mértékű és egyenletesebb.
A városi fák eloszlása sem egyforma. Többnyire a tehetősebb városrészekben és a kertvárosi övezetekben koncentrálódnak, míg az alacsonyabb jövedelmű városokban vagy a gyorsan növekvő térségekben jóval kevesebb található belőlük. Ez a különbség sok városon belül is jól látható. A fás, zöld kertvárosi negyedek gyakran több Celsius-fokkal hűvösebbek, mint a növényzetben szegény környékek.
A kutatás szerint szoros kapcsolat figyelhető meg a jövedelmi helyzet és a fák száma között. Az Egyesült Államokban az alacsonyabb jövedelmű városrészekben átlagosan 15 százalékkal kevesebb fa található, miközben ezek a területek átlagosan 1,5 Celsius-fokkal melegebbek. Ez azt jelenti, hogy éppen azok részesülnek legkevésbé a fák ingyenes hűtőhatásából, akiknek arra a legnagyobb szükségük lenne.
Bár a faültetés gyakran egyszerű és olcsó megoldásként jelenik meg, a kutatás szerint ez önmagában nem elegendő. A fák ugyan javítják a levegő minőségét, támogatják a mentális egészséget és hűtik a környezetet, de a klímaváltozás hatásait csak részben képesek ellensúlyozni.
A számítások szerint a jelenlegi városi faállomány a század közepére várható többletfelmelegedés mindössze körülbelül 10 százalékát képes ellensúlyozni mérsékelt klímaváltozási forgatókönyvek mellett. Nagyszabású faültetési programokkal ez az arány megközelítőleg 20 százalékra emelhető.
Ez azonban továbbra sem elegendő, hiszen a többlethő jelentős része változatlanul megmarad. A kutatók szerint a városoknak átfogóbb stratégiára van szükségük. A hőterhelés csökkentésében segíthetnek a fényvisszaverő burkolatok, a zöldfelületek növelése, az épületek közötti jobb légáramlás biztosítása, a zöldtetők és az árnyékos utcák kialakítása is.
Az új faültetéseket elsősorban azokon a városrészeken érdemes megvalósítani, ahol kevés a lombkorona és a legmagasabb a hőmérséklet, mert itt érhető el a legnagyobb javulás. A kutatók hangsúlyozzák, hogy ezek az intézkedések nem helyettesítik az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését, amely továbbra is a klímaváltozás elleni küzdelem legfontosabb eleme.
A világ városaiban ma már több milliárd fa található. Ezek felbecsülhetetlen értéket képviselnek, hiszen hűtik a településeket, támogatják a biológiai sokféleséget és élhetőbbé teszik a városi környezetet.
A városvezetők és a lakók legfontosabb feladata az, hogy a fákat a lehető legokosabban használják fel: oda ültessék őket, ahol a legnagyobb szükség van rájuk, és más hőcsökkentő megoldásokkal együtt alkalmazzák őket. A fák rendkívül értékesek, de önmagukban nem képesek megoldani a felmelegedő városok problémáját.
Kapcsolódó anyagok:
Városok hűtése hidegebb, vidéki levegővel: Új megoldások a hőség ellen
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Photo by Philip Ackermann : pexels
