Bármennyire nehéz elképzelni, háztartásunk számos szálon kötődik a globális rendszerekhez, és így hatással van azokra, sőt, befolyásolni is tudja azokat! És minél többen teszünk valamit, kitartóan, annál nagyobb és erősebb hatást tudunk közösen elérni.
Az élelmiszer-rendszer nem működik ma jól. Ennek egyik legelgondolkodtatóbb tünete, hogy globális viszonylatban minden 7 emberből 1 éhezik, vagy legalábbis nem jut elegendő élelemhez, ugyanakkor az emberi fogyasztásra termelt élelmiszer 1/3-a hulladék lesz. Ezt kiegészíthetnénk még azzal, hogy az 1 milliárd éhező mellett 1 milliárd embernek okoz komoly egészségügyi problémát az elhízás.
Mi a kapcsolat a hűtőd, a gleccserolvadás, valamint a globális élelmiszerlánc, az éhezés között?
Az, hogy a sok millió háztartás mekkora és milyen hűtőt vesz, hogyan működteti és tartja karban, és nem utolsósorban, hogy mit pakol bele, sok mindent befolyásol világszerte.
Fontos, hogy háztartásunk méretének függvényében válasszunk hűtőt – ha túl nagy, feleslegesen hűtünk teret, és nagy a kísértés is, hogy telepakoljuk, ugyanakkor, ha túl kicsi, és tele kell tömnünk, nem fog hatékonyan hűteni.
Fontos az is, hogy takarékosan, hatékonyan működjön – fenntartásához minél kevesebb energia kelljen – azaz, minél kevesebb nyersanyagot kelljen bányászni, kevesebb energiát kelljen az erőművekben előállítani, majd hozzánk szállítani. És ezt nem kizárólag az befolyásolja, hogy milyen a hűtő energiaosztálya, hanem az is, hogyan használjuk és tartjuk karban (milyen fokozatra állítjuk, mennyit nyitogatjuk, hogy tesszük bele az élelmiszert, ételmaradékot, leolvasztjuk-e, portalanítjuk-e a kondenzációs rácsot stb.). Nem utolsósorban, feltehetjük magunknak azt a kérdést is, hogy vajon szükségünk van-e mindig hűtőre? Kiválthatja-e télen vagy bizonyos időszakokra a hűtőt például a hűvös kamra?
Végül, fontos, hogy mit pakolunk bele... télen spanyol epret vagy saját készítésű savanyúkáposztát? Argentin marhahúst vagy mangalicakolbászt? Egyáltalán, milyen arányban teszünk bele húsféléket, tejterméket és zöldséget, gyümölcsöt? Van-e a hűtőnkben télen is paprika, paradicsom, vagy szezonális, elsősorban helyi élelmiszerek? Tudjuk-e, honnan származik, hol termelte, milyen módszerekkel és ki, amit megeszünk?
És mit tehetünk, teszünk mi magunk? Mivel a rendszerek összefüggnek, az energiatudatos, klímabarát és etikus, felelős élelmiszerfogyasztás alapelvei megegyeznek:
- Ne termeljünk élelmiszerhulladékot: együnk meg mindent, amit megveszünk;
- Válasszunk szezonális élelmiszereket;
- Együnk kevesebb hús- és tejterméket;
- Élelmiszerfogyasztásunkkal, vásárlásainkkal is támogassuk azokat az elveket, amelyeket fontosnak tartunk, azaz például a helyi termelőket és a méltányos kereskedelmet;
- Főzzünk okosan, klímabarát és energiatakarékos módon (pl. használjuk a kuktát, tervezzünk és próbáljunk ki nyers fogásokat).
Ezen elvek betartása akár újévi fogadalmunk is lehet 2013-ra! Sok inspiráció, ötlet és tipp található a megvalósítással kapcsolatban a Kislábnyom hírlevél különböző számaiban >>
A cikket az OXFAM nemzetközi szervezet kezdeményezése inspirálta:www.oxfam.org/en/grow/method
Kép: digitalart - FreeDigitalPhotos.net
TOP 5
