Kép forrása: Midjourney
A tudósokat is meglepte egy apró, "zsiráf" méretű aszteroida, amely október 1-jén (szerda) veszélyesen közel, néhány műholdnál is alacsonyabban haladt el a Föld mellett, az Antarktisz felett.
Az égitestet csak órákkal az esemény után vették észre, amikor már messze járt bolygónktól, írja a LIVE SCIENCE.
Csak órákkal később vették észre a Földközeli objektumot
A 2025 TF névre keresztelt kisbolygó szeptember 30-án, kedden este 8:47-kor (EDT), azaz október 1-jén, 0:47-kor (GMT) repült el a Föld felett, mindössze 428 kilométerre a felszíntől – derül ki az Európai Űrügynökség (ESA) frissen közzétett adataiból. Ez a magasság alacsonyabb, mint számos műhold és az Nemzetközi Űrállomás (ISS) keringési pályája.
Az aszteroidát csak néhány órával az elhaladása után észlelték a Catalina Sky Survey nevű, NASA által finanszírozott égboltfigyelő program kutatói. A szikladarab 1–3 méter (3,3–9,8 láb) széles lehetett, és bár nem jelentett közvetlen veszélyt a Földre, az ESA szerint ha belépett volna a légkörbe, látványos tűzgömbként semmisült volna meg.
Mivel azonban a kisbolygó nagyjából az ISS magasságában haladt el, egy ütközés akár űreszközök számára is komoly problémát okozhatott volna. Szerencsére semmilyen aktív űreszköz nem volt az útvonalán.
Az olyan szervezetek, mint a NASA és az ESA, több ezer ismert Föld-közeli objektumot (NEO) követnek nyomon, hogy megállapítsák, melyek jelenthetnek valódi kockázatot. Jelenleg legalább 100 évig nincs ismert objektum, amely komoly veszélyt jelentene bolygónkra.
Miért nem vették észre időben?
Ahhoz, hogy egy égitestet „potenciálisan veszélyes” kategóriába soroljanak, legalább 140 méter átmérőjűnek kell lennie, és pályájának 7,48 millió kilométeren (vagyis a Föld és a Hold közötti átlagos távolság húszszorosán) belülre kell esnie. A 2025 TF ennek a méretnek csak a töredéke, így nem meglepő, hogy a csillagászok csak az áthaladása után fedezték fel.
Az ESA Planetary Defence Office kutatói a felfedezést követően azonnal megfigyelték az objektumot, míg a NASA – az amerikai kormány ideiglenes leállása miatt – nem adott ki hivatalos közleményt, de frissítette a kisbolygó adatait a Center for Near-Earth Object Studies weboldalán.
A NASA előrejelzései szerint ez a kis aszteroida legközelebb 2087 áprilisában tér vissza a Föld közelébe.
Tűzgömb helyett meteorraj jön
Bár ez az esemény tűzgömb nélkül múlt el, az égbolt kedvelőinek nem kell csalódniuk. Október 8-án tetőzik a Drakonidák meteorraj, amely látványos hullócsillagokat hoz az őszi égboltra. A jelenséget ugyan kissé elhalványítja majd a Telihold (Harvest Moon) fénye, de így is előfordulhatnak fényes tűzgömbök.
A Drakonidák nem aszteroidákból, hanem a 21P/Giacobini-Zinner üstökös által hátrahagyott jég- és porszemcsékből származnak, amelyek 6,5 évente térnek vissza a Naprendszer belső régiójába.
Kapcsolódó anyagok:
Globális tél következne be a Földön, ha becsapódna egy aszteroida?
1 a 83-hoz az esélye annak, hogy 2032-ben eltalálja a Földet egy aszteroida
Mégis becsapódhat a Földbe egy veszélyes aszteroida?
Adott a dátum, mikor csapódhat egy óriásmeteorit a Földbe
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Midjourney
TOP 5
