A kép csak illusztráció (Forrás: ChatGPT)
A modern emberek történetének egyik legizgalmasabb kérdése, hogy mikor és hogyan hagyták el Afrikát. A jelenlegi tudományos álláspont szerint a mai, Afrikán kívül élő emberi populációk egyetlen nagy kivándorlási hullámból származnak, amely 70 000 és 50 000 évvel ezelőtt zajlott. Ugyanakkor régészeti leletek arra utalnak, hogy már jóval korábban is történtek kisebb kivándorlások. Ezek az ősi embercsoportok azonban rejtélyes módon eltűntek, és nem hagytak genetikai nyomot az utókor számára. Egy új kutatás most választ adhat arra, miért történt ez.
A kutatók Omán déli részén, Dhofar térségében vizsgáltak négy őskori lelőhelyet. A tanulmány – amely egyelőre még nem esett át szakmai lektoráláson – szerint ezen a területen Homo sapiens csoportok éltek 109 000 és 95 000 évvel ezelőtt. Ezek az emberek a Nubiai Levallois technológiához köthető kőeszközöket hagytak maguk után, amely technika körülbelül 150 000 évvel ezelőtt jelent meg Északkelet-Afrikában, a Nílus völgyében, írja az IFLSCIENCE.
Korai kivándorlás Afrikából és egy kedvező környezet
A kutatók szerint az ősi emberek valószínűleg a Bab al-Mandab szoroson keresztül jutottak át Afrikából az Arab-félszigetre. Ez a tengeri átjáró mintegy 115 000 évvel ezelőtt a tengerszint csökkenése miatt jelentősen beszűkült, a korábbi 30 kilométerről mindössze 5 kilométerre. Ez a változás lehetővé tehette, hogy az emberek könnyebben átkeljenek a vízen.
Amikor megérkeztek, egy egészen más környezet fogadta őket, mint amit ma ismerünk. A terület akkoriban nedvesebb volt, és füves, élhető táj borította. A kutatás szerint körülbelül 100 000 évvel ezelőtt hatalmas tavak is léteztek a térségben. A barlangokban talált cseppkövek növekedése pedig arra utal, hogy bőséges víz állt rendelkezésre, ami kedvező életfeltételeket biztosított az ott élő embercsoportok számára.
Ez a környezet ideális lehetett a túléléshez, így a kutatók úgy vélik, hogy ezek az emberek sikeresen megtelepedtek a térségben. A történet azonban nem tartott sokáig, és a régészeti leletek hirtelen megszakadnak.
Hirtelen eltűnés és a klímaváltozás szerepe
Körülbelül 93 000 évvel ezelőtt a Nubiai Levallois technológiához köthető eszközök eltűnnek a régészeti leletek közül. Az ezt követő tárgyak már egy másik, úgynevezett Mudayyan kultúrához tartoznak, amely nem mutat kapcsolatot a korábbi eszközökkel. Ez arra utal, hogy az eredeti népesség teljesen eltűnt a térségből.
A kutatók szerint ennek hátterében drasztikus klímaváltozás állhatott. A korábban nedves terület gyors kiszáradáson ment keresztül, ami súlyos környezeti összeomláshoz vezetett. A talajvíz által táplált források eltűntek, és kiszáradt medencékké alakultak. Ez a változás ellehetetlenítette az ott élő közösségek fennmaradását. A tanulmány szerzői szerint ezek az eredmények azt mutatják, hogy az Afrikán kívüli korai emberi terjeszkedések erősen függtek a klímától, és rendkívül sérülékenyek voltak. Úgy vélik, hogy az emberiség globális elterjedését több sikertelen kísérlet előzte meg.
Érdekes módon a kelet-mediterrán térségben talált hasonló korú eszközök arra utalnak, hogy két különböző embercsoport is elhagyhatta Afrikát nagyjából ugyanabban az időben. Az egyik csoport dél felé haladt az Arab-félsziget irányába, ahol végül eltűnt anélkül, hogy kapcsolatba került volna más emberfajokkal, például a neandervölgyiekkel. A másik csoport viszont északabbra, a Közel-Kelet felé vette az irányt. Feltételezések szerint ők találkozhattak, sőt akár keveredhettek is a neandervölgyiekkel. Ennek ellenére ez a populáció sem maradt fenn, mivel génjeik nem találhatók meg a későbbi emberi populációkban.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy a sikeres eurázsiai megtelepedés csak 80 000 évvel ezelőtt, után történt meg. Az ennél korábbi kivándorlások nem tudtak tartósan megmaradni Afrikán kívül. A tanulmány jelenleg előzetes formában érhető el a Research Square platformon, de már most fontos új megvilágításba helyezi az emberiség korai történetét.
Kapcsolódó anyagok:
Egyszer már kihalt az emberiség 98.7 százaléka
Titokzatos őseink: Egy ismeretlen populáció adta génjeink ötödét. És az intelligenciánkat is?
A nyitókép csak illusztráció, forrás: ChatGPT
