Az ipari és mezőgazdasági termelés egyik káros mellékhatása a természetes vizek szennyezése mérgező anyagokkal, mint amilyen például a higany, az ólom vagy az arzén.
E nehézfémek a táplálékláncon keresztül bekerülnek a növényekbe, majd a magasabb rendű állatokba,
például a tengeri halakba, és azokban felhalmozódnak. A WHO 2013-as felmérése szerint a fehérjeforrásként zömmel halat és kagylót fogyasztó népcsoportok gyermekeinél ezer főből 1,5-17 lehet azok száma, akiknél csökkent kognitív (gondolkodáson alapuló) képességek, enyhe mentális zavarok észlelhetők a higanyszennyezés miatt.
A felmérésben brazil, kanadai, kínai, kolumbiai és grönlandi gyerekeket vizsgáltak.
A gyilkos hatásból faragtak előnyt
A nehézfémszennyezés a korallokat is mérgezi, még kis koncentrációban is elpusztítja a mészvázat építő polipokat. A fokozott toxicitásért a mészváz okolható, amely összetétele és óriási felülete révén rendkívül hatékonyan köti meg a nehézfém-molekulákat.
Ez ihlette meg a kínai Anhui Jianzhu Egyetem kutatóit, akik a korall adszorbciós képességén alapuló víztisztító eszközt fejlesztettek. Az elképzelés alapja nem új: a víztisztítási technológiában ismeretes, hogy
az aktivált alumínium-oxid megköti a vízben lévő mérgező anyagokat, köztük az arzént
(pontosabban az abból például klórral oxidált arzenátot). Ám a kínai kutatók arra jöttek rá, hogy az alumínium-oxid lapok korallformájúra alakítva 2,5-szer hatékonyabbá válnak.
Természetutánzó technológia
A természetet utánzó, biomimetikus folyamatban etilénglikol oldatot túltelítettek alumínium-oxiddal, amely nagyjából 1,5 mikrométer nagyságú darabokban kicsapódott. Hevítés hatására a nanoméretű kétdimenziós darabkák korallszerű, porózus felületű formációkká pöndörödtek össze.
Az új anyagnak grammonként 64,18 négyzetméteres a felülete, amelyen grammonként 49,15 miligramm higanyt képes megkötni. Összehasonlításul: a hörgőcskékből álló emberi tüdő felülete mintegy száz négyzetméter, megegyezik egy teniszpályával.
A Földközi-tenger faunáját is veszélyezteti
A Mediterráneum közepén, Szicília partjainál végzett vizsgálatokat 2012-ben a Katániai Egyetem közegészségügyi tanszékének kutatócsoportja. Azt vizsgálták, milyen koncentrációban található arzén, kadmium, króm, ólom, mangán, nikkel, vanádium és cink a Katániai-öböl mentén kapható tengeri halakban.
Az ipari és mezőgazdasági tevékenységből, illetve a légkörből származó anyagokon túl e tájat a közeli Etna vulkanikus eredetű pora is szennyezi.
A legnagyobb nehézfém-koncentráció a homokos tengerfenéken vagy annak közelében élő fajokban mérhető,
mint a csonkakagyló (Donax trunculus) és a nyelvhal (Arnoglossus laterna).
A felmérés szerint a fenti nehézfémek közül a kadmium és az ólom tekintetében az uniós határértéket el nem érő mértékben szennyezett, de e fémek toxikus potenciálját tekintve veszélyes lehet a vörösmárna (Mullus barbatus), a szardella (Engraulis encrasicolus), a fattyúmakréla (Trachurus spp.) és a makréla (Scomber spp.).
Az olasz kutatók a vizsgált fajok fogyasztását heti legfeljebb három adagban javasolják gyermekek számára.
Amennyiben tetszett a cikkünk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja oldalunkat!
Kapcsolódó cikkeink:
MINDENNAPI KÖRNYEZETI MÉRGEINK - SZERVEZETBEN FELHALMOZÓDÓ NEHÉZFÉMEK
ÉVENTE TÖBB MILLIÓ TONNA GABONA SZENNYEZŐDIK NEHÉZFÉMEKKEL
TOP 5
