A kép csak illusztráció (Forrás: Wikimedia)
Futurisztikus paradicsomként hirdették, Malajzia déli csücskén, mesterségesen feltöltött területen építették fel Forest Cityt, melyet sokáig Délkelet-Ázsia lehetséges válaszának tekintettek a Szilícium-völgyre.
Az ultra-gazdagok számára tervezett „okosváros” zöld építészettel, mesterséges intelligenciával felszerelt infrastruktúrával és luxuséletstílussal csábított. A projektet 2016-ban mutatták be, becsült költsége meghaladta a 100 milliárd dollárt, és akkoriban a térség egyik legambiciózusabb ingatlanfejlesztésének számított.
Kevesebb mint tíz évvel a megnyitása után azonban az egykor pezsgő városi utópiának szánt Forest City egészen más okból került reflektorfénybe. A város ma sokak számára inkább egy szellemváros képét idézi, mint egy élő, működő metropoliszt, írja az ESTATE AGENT POWER.
Merész vízió globális ambíciókkal
A Forest City fejlesztését a kínai hátterű Country Garden Holdings és a Johor State Government közösen indította el. A tervek szerint a város akár 700 000 lakónak is otthont adhatott volna, lakó- és kereskedelmi ingatlanokkal, okosotthonokkal, bevásárlónegyedekkel, nemzetközi üzleti központtal és vámmentes zónával.
A projektet kifejezetten vagyonos kínai állampolgároknak reklámozták, akik második otthonként vagy nyugdíjas éveik helyszíneként tekintettek rá, elsősorban a közeli Singapore miatt. A mesterterv fenntartható megoldásokat ígért, függőleges kertekkel, zöldtetőkkel és autómentes zónákkal, összhangban a globális környezetbarát városfejlesztési trendekkel.
Valóságteszt: egy elnéptelenedett város képe
A mai Forest City látványa éles ellentétben áll az egykori reklámanyagokkal. A széles sugárutak mentén sötét, lakatlan felhőkarcolók sorakoznak, az üzlethelyiségek többsége üresen áll, és éjszakánként alig látni embereket. A 2024-es népszámlálási adatok szerint a tervezett lakosságnak kevesebb mint 10 százaléka költözött be ténylegesen a városba.
A hanyatlás mögött több, egymással összefüggő tényező áll.
– Kínai szabályozási változások: China 2017-ben szigorította a tőkekorlátozásokat a külföldi ingatlanbefektetések visszafogására, éppen azt a befektetői réteget célozva, amelyre Forest City épített.
– Malajzia politikai fordulata: a projekt komoly vitákat váltott ki a 2018-as általános választások idején. Akkoriban Mahathir Mohamad nyilvánosan bírálta a külföldi vásárlók dominanciáját, és megkérdőjelezte, hogy a fejlesztés valóban a helyi lakosság érdekeit szolgálja-e.
– Alacsony vonzerő a helyiek számára: az árképzés és a pozicionálás miatt a középosztálybeli malajziai vásárlók számára Forest City nehezen volt elérhető lakhatási vagy befektetési alternatíva.
– Környezetvédelmi aggályok: a feltöltési munkálatok miatt környezetvédő szervezetek bírálták a projektet, mondván, hogy az károsította a tengeri élővilágot és a helyi ökoszisztémát.
– A járvány hatása: a COVID–19 világjárvány tovább rontotta a határokon átnyúló ingatlanügyletek helyzetét, ami az amúgy is alacsony kihasználtságot még tovább csökkentette.
Van még esély a fordulatra?
A negatív megítélés ellenére a fejlesztők és a malajziai döntéshozók nem mondtak le teljesen Forest Cityről. A projekt képviselői a közlekedési kapcsolatok fejlesztésével, turisztikai ösztönzőkkel és új marketingstratégiával próbálják újraéleszteni a várost. A hangsúly 2025 elejétől már nem elsősorban Kínára, hanem más ASEAN-országok lakosaira helyeződne át.
Forest City jövője összefügg Johor azon törekvéseivel is, hogy digitális és zöld gazdasági központtá váljon. Ehhez azonban átgondolt stratégiai támogatásra és hosszú távú elköteleződésre lesz szükség.
Az ítélet
Forest City története valahol félúton helyezkedik el a kudarc és a lehetőség között. Egyszerre példája a kínai fejlesztők grandiózus ambícióinak, a globalizált várostervezés kockázatainak és annak, milyen veszélyeket rejt, ha egy projekt túlságosan egyetlen külső piacra támaszkodik. Hogy végül intő példaként marad-e meg, vagy váratlan visszatérést produkál, az attól függ, miként tudja Malajzia és partnerei újragondolni az eredeti elképzeléseket.
Egyelőre Forest City Délkelet-Ázsia egyik legambiciózusabb és legvitatottabb városkísérleteként él tovább a köztudatban.
Kapcsolódó anyagok:
Okos városok a jövőben: Technológiai megoldások a környezettudatos urbanizációért
Granadilla titka: A szellemváros, melyet tévedésből ürítettek ki - Videó!
A nyitókép csak illusztráció, forrás: By YankeeHo - Own work, CC BY-SA 4.0, wikimedia
TOP 5
