9 térségben törhet ki vízháború egy amerikai adjunktus szerint

A vízforrások csökkenése világszerte a 21. század egyik legégetőbb környezeti kihívásának tekinthető, akár háborús konfliktusok oka is lehet. 

Ez Francis Galgano adjunktus véleménye, aki nemrégiben egy tanulmányt tett közzé a pennsylvaniai Villanova Egyetem a vízhiány, a geopolitika és a melegedő világban kialakuló erőszakos konfliktusok közötti kapcsolatról, írja a CNBC.

Galgano kiemelte, hogy komoly probléma a vízmegtartás, a vízkezelés sok országban a gyenge kormányzás következtében, különösen a veszélyeztetett területeken, azaz a határokon átnyúló folyómedrekben, ugyanakkor önmagában jelentős probléma a klímaváltozás is. „Úgy gondolom, hogy ez az a 2 lényegi tényező, mely destabilizálja azon képességünket, hogy a vízkonfliktusokat békésen és hatékonyan oldjuk meg” – nyilatkozta a CNBC-nek egy videokonferencia keretében.

„Nagyon remélem, hogy tévedek” – tette hozzá az adjunktus. „De ez az álláspontom, és az adatok is ezt támasztják alá.”

A vízháborúk lehetősége már régóta élő vita tárgya, melyben az ENSZ magas rangú tisztviselőitől kezdve a híres hidro-politikai szakértőkig mindenki kifejezte aggályait a várható kockázatokkal kapcsolatban. Mások azonban szkeptikusabbak. A Stockholm Nemzetközi Vízügyi Intézet (SIWI) – egy nonprofit szervezet, mely a vízkormányzással foglalkozik – kijelentette, hogy még a társadalmi konfliktusok és az erőszak esetleges növekedése mellett is „lehet a víz a békés tárgyalások tárgya, nem pedig a háború kirobbantója vagy fegyvere.”

Mint ismeretes, a víz kezelése egyre sürgetőbb globális kihívássá vált. Becslések szerint a világ népességének fele már most is súlyos vízhiánnyal küzd az év legalább egy részében.

Az éghajlatváltozás hatásai miatt az elmúlt hónapokban számos vízhez kapcsolódó híradás látott napvilágot.

Januárban Mexikó fővárosának lakói tüntettek egy „példátlan” több hetes vízhiány miatt, júniusban az iráni hatóságok figyelmeztettek, hogy Teheránt és több mint 800 várost és falut fenyeget a föld alatti vízkészletek kimerülése, míg a Moody’s Ratings nemrégiben kijelentette, hogy India súlyos vízhiányai is kárt okozhatnak az országnak.

A globális vízválság súlyosságát tovább fokozza a biztonsági incidensek számának riasztó növekedése. A Control Risks által június elején idézett adatok szerint az átlagos havi vízzel kapcsolatos biztonsági incidensek száma több mint 230%-kal nőtt 2019 eleje és 2024 májusa között. A globális kockázati tanácsadó cég, amely ezen incidensek közé sorolja a vízhiányhoz vagy szennyezéshez kapcsolódó tüntetéseket és erőszakos megmozdulásokat is, arra figyelmeztetett, hogy ez a tendencia „nagyon valószínűtlen”, hogy a következő hónapokban lassulna.

Egyiptom és Etiópia feszültségei

Galgano kilenc nemzetközi folyómedret azonosított, ahol a konfliktus már zajlik, vagy nagy a fegyveres összecsapások esélye. Ide tartozik az afrikai Nílus-medence, a délnyugat-ázsiai Tigris-Eufrátesz folyómedrek, valamint az afgán-iráni határon fekvő Helmand és Harirud folyók.

A Nílus-medencében Galgano szerint a folyó menti országok – tehát azok, amelyek a folyó mentén helyezkednek el – eddig képtelenek voltak megállapodásra jutni egy rendkívül vitatott gát ügyében, „és Egyiptom hivatalosan is kijelentette, hogy ha kell, háborút fog indítani.”

„Ha a gát jelentősen korlátozza az Egyiptomba érkező vízáramlást, akkor az egyértelműen feszültségpont. 2011 óta próbálnak valamilyen strukturált megállapodásra jutni, és még mindig nem sikerült. Ezt valódi problémának látom” – mondta Galgano.

Törökország, Szíria és Irak

A Tigris és Eufrátesz folyók, amelyek nagyjából párhuzamosan haladnak a Közel-Kelet szívében, szintén egy feszültséggóc.

Recep Tayyip Erdogan török elnök „úgy tűnik, egyre jobban kitart nacionalista álláspontjai mellett számos kérdésben, így kérdéses, hogy hoz-e döntést a víz teljes elzárásáról. Irak és Szíria ekkor nagyon nagy bajban lenne” – mondta Galgano.

A vízháborúk kilátása miatti félelmek közepette az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) márciusban közzétett egy listát arról, hogy mit tehetnek az országok és egyének a közelgő vízhiány kezelésére. Ezek közé tartoznak a természetes területek védelme és helyreállítása, a vízhasználat hatékonyságának javítása, a vízszivárgások megszüntetése, nem hagyományos vízforrások kiaknázása, például a szennyvíz újrafelhasználása, valamint integrált megközelítések alkalmazása a döntéshozatalban.

Amennyiben tetszett a cikk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja Facebook oldalunkat! 

Kapcsolódó anyagok:

A sivatag termőfölddé válik: Kínai gazdák búzát arattak a Takla-Makán homokján

Forrás - A nyitókép csak illusztráció, forrás: congerdesign képe a Pixabay -en.