Szenzációs felfedezés született a krumplival kapcsolatban

Több mint 20 évvel az emberi genom feltérképezése után a tudósoknak sikerült a burgonya igen összetett DNS-ét is dekódolniuk.

Ezzel a jelentős tudományos lépéssel felgyorsíthatják az ellenállóbb, nagyobb hozamú fajták nemesítését, ami fontos lépés lehet a globális élelmezésbiztonság szempontjából.

A müncheni Ludwig-Maximilians Egyetem és a kölni Max Planck Növénynemesítési Kutatóintézet kutatóinak a világon először sikerült megfejteniük a burgonya bonyolult genomját.

EZ A TECHNOLÓGIA-IGÉNYES TANULMÁNY MEGTEREMTI A BIOTECHNOLÓGIAI ALAPOT A ROBUSZTUSABB, ELLENÁLLÓBB FAJTÁK NEMESÍTÉSÉNEK FELGYORSÍTÁSÁHOZ - AMI A NÖVÉNYNEMESÍTÉSBEN MÁR ÉVEK ÓTA CÉL, ÉS FONTOS LÉPÉS A GLOBÁLIS ÉLELMEZÉSBIZTONSÁG SZEMPONTJÁBÓL

- írja a ScienceDaily nyomán a Magyar Mezőgazdaság.hu.

Amikor krumplit vásárolunk manapság, jó eséllyel olyan fajtával térünk haza, mely már több mint 100 éve elérhető. A hagyományos fajták a legnépszerűbbek. Ez pedig arra is rávilágít, hogy az elérhető, domináns fajták között milyen alacsony a változatosság. Mindez azonban hamarosan megváltozhat, köszönhetően Korbinian Schneeberger genetikusnak és csapatának.

A burgonya egyre inkább táplálékunk szerves részévé válik világszerte, beleértve az ázsiai országokat is, mint Kína, ahol a rizs az alapvető élelmiszer.

A MOSTANI MUNKÁNKRA ALAPOZVA AZONBAN LEHETŐSÉG NYÍLIK GENOM-ASSZISZTÁLT SZELEKCIÓRA IS, AMIVEL ÚJ, NAGYOBB TERMÉSMENNYISÉGŰ ÉS A KLÍMAVÁLTOZÁS VISZONTAGSÁGAINAK ELLENÁLLÓ BURGONYAFAJTÁK NEMESÍTÉSE IS LEHETSÉGES – ENNEK PEDIG NAGY JELENTŐSÉGE VAN AZ ÉLELMISZERBIZTONSÁGBAN A KÖVETKEZŐ ÉVTIZEDEKBEN.

Főként, ha azt is tudjuk, hogy évente világszerte körülbelül 340 millió tonna burgonyát termesztenek, mintegy 50 millió hektárnyi területen. Az átlagos hozam világszerte 7,6 tonna/hektár, de a fejlett országokban a termés meghaladja a 17,8 tonna/hektárt is.

A BURGONYAFÉLÉK ALACSONY DIVERZITÁSUK MIATT KÜLÖNÖSEN ÉRZÉKENYEK A BETEGSÉGEKRE.

Ennek pedig súlyos következményei lehetnek, aminek legdrámaibb példája az 1840-es években bekövetkezett ír burgonyavész, a „nagy éhínség", amikor több éven keresztül a burgonya a földekben rohadt el, és több millió európai ember éhezett. Ennek oka, hogy egyetlen fajtát termesztettek, ami történetesen érzékeny volt az akkor felbukkant új betegségre, a burgonyavészre.

A BURGONYÁNÁL HOSSZÚ IDŐN KERESZTÜL NEM SIKERÜLT ÉREZHETŐ MÉRTÉKBEN NÖVELNI A HOZAMOKAT, ÉS ÚJ FAJTÁK NEMESÍTÉSE A MAI NAPIG SIKERTELEN MARADT.

A termesztett burgonya teljes DNS-szekvenciájának áttekintése most azonban nagyban megkönnyítheti a nemesítést, ezért a tudósok és a növénynemesítők már évek óta törekedtek a megfejtésére. Ezen információk segítségével a tudósok könnyebben azonosíthatják a kívánatos vagy nem kívánatos génváltozatokat.

Amennyiben tetszett a cikk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja FB oldalunkat! 

Kapcsolódó anyagok: 

SEGÍTENDŐ A GAZDASÁGOT, KRUMPLIT KELL ENNI BELGIUMBAN