Képek forrása: Build Communication
Míg korábban az üveghomlokzatok tervezése esetén a könnyen kivitelezhető és látványos megoldásokat helyezték előtérbe, addig ma az energiahatékonyság ebben a kategóriában is az elsődleges szempontok között szerepel.
Talán nem is gondolnánk, hogy az üveghomlokzattal épülő házak komoly potenciállal rendelkeznek a jövőben, hiszen ezekkel a jelenleginél akár 30%-kal kedvezőbb energiafelhasználást elérése sem lehetetlen.
Az épületek energiaháztartásának és -energiafelhasználásának optimalizálása, illetve annak pontos megtervezése a környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve, fontos célkitűzés az Európai Unióban. Az építőipari cégek innovációjának is egyre inkább fókuszába kerül, hogy az ilyen kivitelezésekhez megfelelő műszaki megoldásokat kínáljanak, elsősorban a hőszigetelés és a megújuló energiaforrások területén. Mostanság az egyik, gyakran vizsgált termékcsoport az üveghomlokzatok köre. Az innovatív üvegek alkalmazásával – az általános hiedelemmel ellentétben, miszerint üveghomlokzattal rendelkező épület nem lehet energiatakarékos – rövid idő alatt nemcsak látványos, de érezhető eredmények is elérhetők. Ehhez annyi kell csupán, hogy a környezetvédelmi, illetve a beruházó-megrendelői érdekek közelítsenek egymáshoz. Bíztató eredményeket hozott az üvegfelületek alkalmazásával kapcsolatban a Glass For Europe által végzett, az említett szempontokat szem előtt tartó felmérés.
Új üvegtrendek hódítanak Európában
Fontos kérdés, hogy milyen tulajdonságokkal rendelkezzen egy üvegfelület az esztétikus megjelenésen túl?
A választ a kérdésre az üvegipari innovációkkal szemben megfogalmazott igények adják meg. Minőségi hő-, és hangszigetelés, a fénnyel való játék a belső terekben, a napvédelem már alapvető elvárásnak minősül napjainkban.
“Potenciális energiamegtakarítás és széndioxid kibocsátás csökkentés az üvegezéssel (Glazing Potential Energy Savings & CO2 Emission Reduction)” címmel kutatás indult a Glass for Europe megbízásából, amelynek eredménye bíztató számokat mutat. A felmérés szerint amennyiben az unió területén minden épület megfelelő üvegezéssel rendelkezne 2030-ra és 2050-re, úgy az energiafogyasztás az első évszám esetében átlagosan 29, a széndioxid-kibocsátás pedig 28%-kal csökkenthető lenne, ez utóbbi időben arányos csökkenésével pedig 2050-re az energiamegtakarítás már akár 37%-ot is elérhetné.
Országokra levetítve ezek a számok akár még kedvezőbbek is lehetnek, abban az esetben, ha az épületekbe ún. magas szelektivitású üvegek kerülnek. Magyarországon a kutatásban vizsgált területeken – tehát az energiafogyasztás csökkenése és a széndioxid-kibocsátás mértéke – ez az érték a jelenlegi állapothoz képest a 2030-as évre akár 34%-kal is csökkenhet, ami – az ország adottságait figyelembe véve – európai viszonylatban is szép teljesítmény.
Kéthéjú homlokzat újragondolva
A Guardian nemzetközi csapatának adatai szerint egy régi megvalósítási forma, az ún. kéthéjú homlokzat alkalmazása tér vissza, amely leginkább a nyugati országokban éli reneszánszát. A kéthéjú homlokzat azon az elven működik, hogy a két héj közötti levegőáramlás szabályzásával az épületben lévő belső klimatikus viszonyok befolyásolhatók, ezáltal egy kiegyensúlyozottabb energiafelhasználás alakítható ki. Hazánkban ez a homlokzattípus még kevésbé népszerű a gyakorlatban, aminek feltehetően elsősorban a magasabb beépítési költség az oka.
Hosszútávon gondolkodva azonban a kezdeti magasabb ráfordítások mind anyagi mind pedig kényelmi szinten megtérülnek. A technológia terjedésének másik gátja lehet Magyarországon a kevés tapasztalat, hiszen nálunk korábban sem volt olyan népszerű, mint tőlünk nyugatabbra. A Guardian Glass választékában erre a korszerű üvegtípusra is találunk megoldásokat, így az energiamegtakarítás érdekében hasznos lehet a tervezésnél az ilyen lehetőséget is számba venni.
Inspirálódjon a Guardian projektjei között: https://buildmarketing.hu/guardian-glass-retrofit-fenntarthato-uveghomlokzat
Szponzorált tartalom - Hirdetés (x)