A kép csak illusztráció (Forrás: Pixabay)
A technológia és a modern társadalom soha nem látott sebességgel változik, miközben az emberi agy biológiai fejlődése sokkal lassabb ütemben halad. Egy új tudományos áttekintés szerint ez az eltérés magyarázatot adhat arra, hogy napjainkban miért tapasztalnak olyan sokan állandó stresszt, magányt, szorongást és folyamatos összehasonlítási kényszert.
A kutatók úgy vélik, hogy az emberi elme olyan környezethez alkalmazkodott, amelyben kis közösségek, személyes kapcsolatok és közvetlen veszélyek határozták meg a mindennapokat. A mai világ azonban teljesen más ingerekkel bombázza az embereket, ezért egyre nagyobb szerepet kaphat az úgynevezett evolúciós eltérés, írja a phys.org.
Az emberi agy nem erre a világra fejlődött ki
A Behavioral Sciences folyóiratban megjelent tanulmányt Dr. Jose Yong, a szingapúri James Cook University vezető oktatója és Dr. Sarah Chan, a Singapore University of Technology and Design (SUTD) Lee Kuan Yew Centre for Innovative Cities kutatója készítette. Az „Evolutionary mismatch, stress, and competition: Making sense of psychosocial problems in the polycrisis era” című tudományos áttekintés azt vizsgálja, hogyan értelmezhető a stressz, a versengés és a magány evolúciós nézőpontból.
Az evolúciós eltérés azt jelenti, hogy az emberi ösztönök egy olyan környezetben alakultak ki, amely jelentősen különbözött a mai világtól. Az emberek kis, szorosan összetartó közösségekben éltek, ahol a veszélyeket, a társadalmi státuszt, a bizalmat és az összetartozást ismerős emberek és személyes találkozások alapján értékelték.
Napjainkban ugyanezek az ösztönök óriásvárosokban, digitális platformokon, egyenlőtlen társadalmakban és egymást erősítő globális válságok közepette működnek. A kutatók szerint ennek következménye egyfajta belső zavar. Azok a reakciók, amelyek egy kis közösségben hasznosak voltak, a modern világban már gyakran túlzott stresszt vagy szorongást okoznak.
A közösségi média különösen jól szemlélteti ezt az evolúciós eltérést. Az emberekben természetes igény alakult ki arra, hogy felmérjék helyüket saját közösségükben. Ez korábban segítette a bizalom és az együttműködés fenntartását. Ma ugyanez az ösztön a közösségi oldalakon megjelenő, gondosan megszerkesztett életképek, sikerek és státuszszimbólumok végtelen áradatára reagál.
A folyamatos versengés növelheti a stresszt és a magányt
A tanulmány központi témája a versengés. A modern környezet felerősítheti azt az érzést, hogy mások folyamatosan figyelnek, jobban teljesítenek vagy éppen lehagynak bennünket. A szerzők szerint ez a fokozott versenyérzet lehet az egyik olyan mechanizmus, amelyen keresztül az evolúciós eltérés hozzájárul a stresszhez és a mentális jóllét romlásához. Dr. Jose Yong szerint maga a versengés nem új jelenség, azonban a modern élet miatt úgy érezhetjük, mintha állandóan jelen lenne.
Úgy fogalmazott, hogy az evolúciós megközelítés segíthet megérteni, miért reagálnak az emberek ilyen erősen az összehasonlításra és a lemaradástól való félelemre, még akkor is, ha ezek a jelzések idegen emberektől vagy képernyőkről érkeznek, nem pedig egy szűk közösségből.
A tanulmány nem új adatokat közöl, hanem korábbi kutatásokra és tudományos elméletekre épül. Az evolúciós eltérést a modern társadalmi és pszichológiai problémák egyik lehetséges magyarázataként mutatja be a pszichológiai, társadalmi és gazdasági tényezők mellett. A szerzők hangsúlyozzák, hogy ezeket az elképzeléseket további gyakorlati kutatásoknak kell igazolniuk.
A kutatók szerint a modern stressz kezelését nem lehet kizárólag az egyének ellenálló képességének fejlesztésére alapozni. Ha a mai környezet olyan ősi ösztönöket aktivál, amelyek már nem szolgálják megfelelően az embereket, akkor a városoknak, a munkahelyeknek, a digitális platformoknak és a közösségeknek is részévé kell válniuk a megoldásnak.
A SUTD kutatói szerint ez szorosan kapcsolódik az emberközpontú várostervezéshez és a városi jólléthez. Nem önmagában a népsűrűség határozza meg, hogyan érzik magukat az emberek egy városban. Sokkal fontosabb, hogy az adott környezet zsúfoltnak, fenyegetőnek vagy nehezen áttekinthetőnek tűnik-e számukra. A zöldebb környezet, az erősebb közösségi kapcsolatok és az átgondoltabb társadalmi tervezés hozzájárulhat a stressz csökkentéséhez anélkül, hogy a városoknak kisebbé kellene válniuk.
Dr. Sarah Chan szerint a stresszt, a magányt és a szorongást gyakran kizárólag személyes vagy életmódbeli problémaként kezelik. Valójában ezek részben abból is fakadhatnak, hogy az emberek olyan környezetben élnek, amely jelentősen eltér attól, amelyhez az emberi agy és szervezet az evolúció során alkalmazkodott.
A jövő kutatásai azt vizsgálhatják, hogyan változik a versengés érzése és az emberek jólléte a zöldebb városrészekben, a zsúfoltabbnak vagy kevésbé zsúfoltnak érzett környezetekben, az eltérő közösségi kapcsolatokkal rendelkező településeken, valamint az olyan digitális platformokon, amelyek erősítik vagy éppen csökkentik az összehasonlítási kényszert.
A szerzők hangsúlyozzák, hogy eredményeik nem azt jelentik, hogy vissza kellene térni a múlt egyszerűbb életmódjához, vagy hogy a modern világ alapvetően hibás lenne. Inkább arra hívják fel a figyelmet, hogy tudatosabban kell megtervezni a jelen környezetét. Szerintük annak megértése, hogy a modern élet mely pontokon ütközik az ember evolúciósan kialakult működésével, segíthet olyan városok és közösségek kialakításában, amelyek kevésbé idegenítőek, és jobban támogatják az emberek mindennapi jóllétét.
Dr. Jose Yong szerint olyan megoldásokat kell tervezni, amelyek együttműködnek az ember evolúció során kialakult természetével, nem pedig szembemennek vele.
Kapcsolódó anyagok:
Az emberi evolúció nem elég gyors, hogy lépést tartson a modern világ tempójával
Hogyan küzdjünk meg a modern élet kihívásaival?
Egyre több fiatal választja a kimaradás örömét – új jelenség a JOMO
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Image by Tung Lam from Pixabay
TOP 5
