Nem kétséges, hogy a válság hazánkban egyáltalán nem szűnt meg, bármilyen elemzések is látnak napvilágot. Sőt, egyre több olyan hírt hallunk, miszerint a válság újabb hullámával kell számolnunk. A krízis, illetve negatív hatásai még eltartanak néhány évig, mely időszak alatt, ha felelősséget érzünk a jövő nemzedékéért, és tanulunk múltbéli hibáinkból, radikálisan átalakíthatjuk gondolkodásunkat, és figyelmünket a zöldbiznisz felé fordíthatjuk úgy, hogy abból leginkább gyermekeink profitáljanak. Mire is gondolunk konkrétan? Mielőtt ebbe belevágnánk, érdemes elolvasni Olajos Péter Konzervatív Zöldség c. könyvének borítóján foglaltakat:

„A gyorsuló környezeti és klimatikus változások radikális gyorsasággal alakítják át életünket. Egy új paradigmának, a zöldgazdaság születésének vagyunk tanúi. De mi is az a zöldgazdaság? Milyen alkotóelemei vannak és hogyan fejlődött ki, hogy mára a fosszilis energiahordozókon nyugvó világunkban egy lehetséges váltómodellként emlegetik. A könyv nemzetközi és hazai példákon keresztül mutatja be az olvasónak a zöldgazdaság múltját, jelenét és lehetséges jövőjét. Mindemellett választ keres olyan kérdésekre is, hogy létezik-e konzervatív, polgári indíttatású zöldpolitika. Ha van, akkor mi lenne ennek az elvi alapja, és milyen politikai, gyakorlati célkitűzések és feladatok határozhatóak meg belőle. A szerző több éves európai uniós tapasztalatait összegzi e könyvében, és ad az érdeklődők számára iránytűt ahhoz, hogy eligazodjanak a zöld fogalmak, a zöldpolitika és a szemünk előtt kibontakozó zöldgazdaság útvesztőiben.”

„A zöld gazdaság – s vele összhangban a zöldipar – természetesen már létező alakzat, feltételezve, hogy továbbra is a már korábban kidolgozott fogalmi rendszer keretei között maradunk.
Alatta tehát inkább „egy új gazdaságszervezési és fejlesztési modellt értünk, mintsem az egyes zöldipari ágazatok numerikus összességét. A zöld gazdaság egyfajta „váltómodellt” kíván alkotni a jelenlegi „fekete” gazdasággal szemben, amely a második ipari forradalom vívmányait kihasználva”, szinte kizárólagos módon a hagyományos, azaz a „fosszilis energiahordozók felhasználására épül.”
Mi motiválta az emberiséget, hogy életre hívja ezt az modellt? Sok minden káros hatás, de leginkább talán a Földet sújtó, és a felmelegedésért felelős káros anyag kibocsátás.
Ezért „figyelembe véve a klímaváltozás ellen harc követelményeit is, a zöld gazdaságot nevezhetjük alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságnak is, lévén célja nem más, mint a „fekete világ” által megbontott környezeti egyensúly (a kizökkent világ) helyreállítása, és egy új, fenntartható fejlődési modell hosszú távú felépítése. Ebben az értelemben tehát a „zöld gazdaság” fogalma és tartalma programatikus megújulást is jelent.”

Nem kétséges, hogy az ipari forradalomhoz hasonlóan ez akár már a közeljövőben is komplett nemzetgazdasági átalakulás kíván meg. Olyat, mint amely maga az ipari forradalom is volt.

Tulajdonképpen az EU már most is elkezdte ennek az átalakulásnak az előkészítését, hisz kötelező érvényű irányelveivel befolyásolni, limitálni tudja az egyes országok szén-dioxid kibocsátását, kötelezővé teheti az energiatakarékos passzív házak felépítését 2020 után, stb. Utóbbi vonatkozásában az eddig hagyományos műszaki megoldásokra alapozó, és egyelőre teljesen vegetáló hazai építőiparnak 2020 után teljesen át kell állnia az új technológiákra. Nem kétséges, hogy mindez mekkora löketet adhat a romokban heverő ágazatnak, arról nem is beszélve, hogy az ilyen épületekbe beépítendő zöld energiaforrások, pl. napelemek gyártásához is gyárak, menedzserek és jól képzett munkások kellenek. Ha elkezdünk böngészni az interneten, hány napelemgyárat adtak át az elmúlt években, sokkal találkozhatunk. (MTI 2011. július 19 Napelemgyár épül Csornán, HVG 2011. szeptember 30. - Napelemgyár nyílt Székesfehérváron, KEMMA 2011. okt. 10. - Felfutóban a dorogi napelemgyár. Megnyílt az út a bővítés lehetősége előtt: a Sanyo Hungary Kft. harmadik napelem-összeszerelő üzeme beindult, ide várják új dolgozóikat.)

Kitérhetünk más példákra is. Nincs olyan autógyártó cég a világban, mely ne rukkolt volna elő hibrid vagy elektromos modellekkel. Ezek gyártása teljesen meg fogja változtatni a beszállítói szektor szerkezetét, hisz abszolút új, innovatív megoldások is bevezetésre fognak kerülni. Így pl. a Ford kísérletezett és kísérletezik azzal, hogy a belső utastér tetejére – leváltandó az olajból készülő műanyagokat - kukorica hulladékból, azaz szemétből készítsen kárpitot. http://www.vezess.hu/bview.php/?bid=cikk&;id=119&cid=22501&action=cikk_nyomtatas&csat=zold

Se szeri, se száma tehát az innovatív megoldásoknak. Mi akkor mit is tehetünk e tárgyban? Nem is gondolnánk, milyen sokat.

Ha elkezdjük a jövő nemzedékét a megváltozott, megváltoztatandó gondolkodásmódra tanítani, már eredményt fogunk elérni, hisz bármely szülő, avagy pedagógus nyilván mindent megtesz a gyermek fejlődése érdekében. Főleg ha látja, hogy aki nem sajátítja el az alapvető fogalmakat, az – uniós társaihoz képest – könnyen lemaradhat.

A tanítás megszervezése történhet otthon is. Bármely szülő saját maga is taníthatja segédletünk felhasználásával a „diákot” az alapvető fogalmak elsajátítására, még ellenőrző kérdéseket is talál hozzá. Közben maga is számos új ismeretet sajátíthat el, melyet kamatoztathat későbbi élete során. Így lehet megtudni, mi is az a naperőmű, épült-e ilyen már hazánkban, milyen elektromos autót érdemes vásárolni, stb.

Ehhez első lépcsőként a Tippek rovatba foglalt, takarékoskodásra felhívó instrukciókat kell csak elolvasni. Ezek olyan megváltoztatandó viselkedésmintákat is tartalmaznak, melyek révén akár 20-30 %-al is csökkenthetjük energia, vagy víz számláinkat, kiadásainkat. Alkalmazásuk azért fontos, mert a ma emberét, legyen az akár középiskolás, leginkább az anyagi előnyök előtérbe helyezésével lehet arra motiválni, hogy tanuljon. Későbbiekben kiemelhetjük az innovatív megoldásokat, ebből érdekes megoldásokat is, hogy a gyermek értse, mire miért van szükség. Ezt öltöztethetjük játékos formába is, így először mesélhetünk az elültethető tornacipőről, vagy az ehető kanálról. Később már kitérhetünk a klímaváltozás hazai hatásaira, kiemelhetjük ezek szerves összefüggésit, pl. hogy hogyan tudunk védekezni az ázsiai klímamenekültek várhatóan milliós nagyságrendű áradatával szemben az elkövetkezendő 15-40 éven belül, stb. Ilyen feladatok egyébként is adottak az iskolában, vagyis akár így is bekapcsolódhatunk a tanításba, hisz sok szülő esténként kikérdezi a házi feladatot. Kiemelést érdemel egyes etikai és közgazdasági fogalmak magyarázata. Előbbire példa lehet a mentőcsónak elmélete a fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel c. részben, illetve az ökolábnyom konkrét számítása az energetika és az élelmiszerválság c. segédlet részek egyidejű olvasatával.

Ha pedig nincs időnk mindig arra, hogy oktassuk gyermekeinket, felvethetjük az iskola felé, hogy az intézmény mit tesz, hogyan tanítja a fenntarthatóságot, és javasolhatjuk, hogy a természettudományokkal foglalkozó tanárok megfelelően, napról napra használják a weben ingyenesen bárki számára elérhető segédletet. Akkor az iskola is biztosan érezni fogja a feladat súlyát.

Vélhetően 5-9 éven belül a zöldbumm robbanásszerű elterjedésének lehetünk tanúi. Addigra már legalább 600.000 gyermeket taníthatunk az új fogalmakra, évente ugyanis 120.000 gyerek érettségizik, és kb. 465.000 jár a középiskolákba. Csak rajtunk múlik, hogy megyünk a zöldgazdaság elébe.

Béer