Az egyetemes szolgáltatás alapdíjainak megváltoztatása nélkül nem képzelhető el az energiaárak "normalizálása". Egyelőre az sem világos, hogy a kormány árcsökkentése csak az áram árára vonatkozik vagy a számla végösszegére.
Az egyetemes szolgáltatás alapdíjainak megváltoztatása nélkül nem képzelhető el az energiaárak "normalizálása". Szakértők szerint a mostani általános, 10 százalékos − információink szerint a szolgáltatóknak az árképzés során elismert költségek körét szűkítő − csökkentéssel szemben fenntartható viszonyokat csak a differenciálás alkalmazása hozhat.
A magyarországi energiaárakat a szociális támogatási elem torzítja, a mostani árcsökkentéssel pedig a korábban belengetett sávos árváltozással szemben minden egyetemes szolgáltatásbeli fogyasztó tizedével olcsóbb gázra, áramra és távhőre számíthat januártól − vagyis a legnagyobb állami támogatást a legtöbbet fogyasztók kapják majd a rászorulók helyett.
A KSH adatai szerint tavaly 3,3 millió gázfogyasztó átlagosan 935 köbméter gázt fogyasztott, ez a statisztikai hivatal által regisztrált, 10 köbméterenként 1270 forintos vezetékesgáz-árral számolva közel 400 milliárd forint kifizetését jelenti. Az 5,1 millió háztartási áramfogyasztó átlagosan 2147 kilowattórát használt el, ami a 10 kilowattórára számolt KSH-áradat szerint 510,4 milliárd forintot jelentett. Az átlagos lakossági gázfogyasztás 2005 és 2011 között 35 százalékkal, az áramfelhasználás pedig mintegy 5 százalékkal csökkent ez idő alatt. Az elosztói tarifa 86 százaléka forgalmi alapú, vagyis az elosztott energiamennyiség csökkenésével az ezekből befolyó szolgáltatói bevételek is csökkennek, miközben a rendszerek fenntartása ugyanannyiba kerül, mint korábban. Az elosztott mennyiség (azaz a fogyasztás) csökkenése a fajlagos elosztói tarifát több mint 10 százalékkal növelte meg az elmúlt időszakban, amit a végfogyasztói ár 5 százalék körüli emelése kompenzálhatott volna. (Az áram árának csak kevesebb mint fele a termék díja, a fennmaradó részt az egyéb tételek, illetve az áfa adja.) Egyelőre az sem világos, hogy a kormány árcsökkentése csak az áram árára vonatkozik vagy a számla végösszegére.
Úgy tudjuk, piaci szereplők egy olyan javaslatot juttattak el az azóta lemondott Holoda Attila energetikai helyettes államtitkárnak, amelyben a rendszerhasználati díjak 17 százalékos emelését indítványozták az évek óta veszteséges egyetemes szolgáltatás helyzetének javítása érdekében. Ezzel szemben úgy tudni, kormányzati körökben felmerült, hogy a jelenleg 7,8 százalékos elismert tőkeköltséget is csökkentsék (bár számítások szerint az adóterhelés növekedése miatt a 2007-es szint megtartásához ennek jelenleg 10,7 százalékon kellene állnia).
Egy megoldási javaslat szerint például az alapdíjak differenciálásával az átlagosnak számító, évi 2,1−2,4 ezer kilowattóra áramot fogyasztóknál a számla végösszegét reálisan is 5 százalékkal lehetett volna csökkenteni, miközben a rendszer is fenntarthatóbbá vált volna, az alacsonyabb és magasabb tartományokban pedig ezt 10-15 százalékos árnövekedés ellensúlyozta volna. A rászoruló fogyasztóknak pedig egy "villanyfillér" bevezetése jelentene segítséget, ami − a Vértesi Erőművet életben tartó szénfillér, illetve a távhőrendszer támogatását szolgáló kapcsolt fillér analógiájára − egy, az áramfogyasztók által fizetett alapból finanszírozná a szociális támogatást.
| Gáz (m³) | Áram (kWh) | |
| 2005 | 1 456,6 | 2218,3 |
| 2006 | 1 372,5 | 2223,0 |
| 2007 | 1 164,2 | 2177,0 |
| 2008 | 1 152,6 | 2233,6 |
| 2009 | 1 087,6 | 2231,0 |
| 2010 | 1 067,5 | 2172,0 |
| 2011 | 935,3 | 2147,0 |
| Forrás: KSH | ||
Az energiaárak jövő évi 10 százalékos központi csökkentése kedvező meglepetést okozhat a fogyasztói árakban − vélik a lapunknak nyilatkozó elemzők. Volt olyan becslés, amely szerint akár 0,5 százalékpontos hatása is lehet az indexre az árkönnyítésnek. Pontos becslést adni azonban több okból is nehéz, egyrészt a belső felhasználásban továbbra is erőteljes dezinflációs hatások érvényesülnek, ráadásul az idei év első körös árhatásai közül − például az áfa és a jövedéki adó emelése − több is kifut, így az év elején a bázishatásnak köszönhetően eleve fokozódik majd az áremelkedés ütemének lassulása. Ráadásul jövőre az idei élelmiszer-drágulás hatása is kiesik a bázisból. Másfelől újabb külső sokkok is hatnak majd az indexre, amelyek lassíthatják az összességében elnyúló dezinflációs trendet (ilyen lesz a tranzakciós illeték bevezetése vagy a közlekedési tarifák várható emelése).
TOP 5
