(Ha elolvasta ezt a cikket, és ennek az első részét is, a főoldalon a jobb oldalon található oszlopban, kérjük, szavazzon! Támogasson minket azzal, hogy más állatvédő szervezetekkel is megosztja anyagainkat, csak így érhető el ugyanis, hogy mindenki tisztában lehessen az alapvető jogszabályokkal, ha nemkívánatos jelenséggel, állatkínzással találkozik!)
Video:
Olvasói kérdésre válaszolva írjuk ezt a cikket. A szavazással egybekötött "Kell-e Magyarországra állatvédelmi rendőrség?" című anyagunkban erről a témáról nem ejtettünk szót, és ezt kifogásolta az olvasó. (http://goo.gl/xUUop).
Egyetértünk vele, de azért nem írtunk erről bővebben, mert a korábbi cikk már amúgy is igen hosszúra sikeredett, a zoofíla pedig van olyan összetett jelenség, hogy arról egy külön anyagot készítsünk.
Számos eset ismert a jelenből és a múltból, melyek közül megemlítendő egy nemrég történt – a VELVET által közölt és honlapunkra is átvett - cselekmény. Egy 41 éves amerikai férfi úgy közösült egy lóval, hogy nem tudta, tettét kamera rögzíti. Azonnal eljárás indult ellene állatkínzásért, bilincsbe verve vitték el a rendőrök.
Ma Magyarországon ezzel szemben az állatokkal való fajtalankodás nem büntetendő, noha ismertek hazai esetek is, a VELVET is utalt rá például.
A Btk. csak azt szankcionálja, ha valaki
a) gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza,
b) állattartóként, háziasított emlősállatot vagy az ember környezetében tartott veszélyes állatot elűzi, elhagyja vagy kiteszi, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1)–(2) bekezdésben írt bűncselekményt olyan módon követik el, hogy az az állatnak különös szenvedést okoz.
Mint ahogy a VELVET anyagában is olvasható, az állatvédők hiába fordultak a nyomozó hatósághoz, azok bűncselekmény hiányában nem indíthattak eljárást. Olyan testi sérülés ebben az ügyben ugyanis nem történt, mely kimerítette volna a maradandó egészségkárosodást, vagy a pusztulást.
Ilyenkor jöhet jól a jogszabályok pontos ismerete. A lentebb részletesen közölt kormányrendelet ugyanis bírságolhatóvá teszi azt, ha valaki (csak) jelentős testi károsodást okoz az állatnak. A magyar eset kapcsán nyilvánvaló, hogy el lehetett volna indítani a közigazgatási eljárást a jegyző előtt, hisz a közösülés okozta sérülés következményeként több napig tartó kezelés vált szükségessé az állaltnál, így a sérülés nyilvánvalóan jelentős, azaz adott a jogszabályi feltétel.
Más lehet azonban a megítélés, ha testi sérülés nem történt. Ilyenkor a v.) pontba felvett álltavédelmi jogszabály egyéb előírásainak megszegése adhat eligazítást, hisz ez egy olyan gumijogszabály, melybe sok minden beleférhet. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény a természetellenes (és önpusztító) tevékenységre szoktatást is felveszi a tilalmak közé, így lehet érvelni azzal, hogy a zoofília természetellenes, hisz véleményünk szerint az állatnak saját fajtatársaival kell szexuálisan érintkeznie, nem az emberrel. És az emberrel való szexuális aktusra nyilvánvalóan nem szabad rászoktatni. Ez az érvelés fennállhat akkor is, ha pl. valamelyik pornófilmben egy kan kutya szemmel láthatólag élvezi az aktust, miközben nővel közösül. További probléma tehát a pornófilmek által gerjesztett igény, egyre több a világhálón az állatokkal szexuális aktust létesítő film. Ez ellen pedig igen nehéz eredményesen fellépni, mely probléma azzal is elmélyül, hogy a tiltott pornográf felvételekkel való visszaélés a hazai jogi szabályozás csak emberek, 18 év alatti személyek sérelmére követhető el.
Mint ahogy előző cikkünkben is megírtuk, a jelenlegi bírói gyakorlat általában pénzbüntetésre, vagy felfüggesztett szabadságvesztésre ítéli az elkövetőket. A procedúra azonban igen hosszadalmas is lehet a bíróságok leterheltsége miatt, míg a jegyző előtt lefolytatandó eljárás ennék sokkal rövidebb, egy-két hónapos lehet. Noha a bírság talán nem oly mérvű, mint egyes büntető eljárásokban a pénzbüntetés, a jegyző akár százötvenezer forint megfizetésére is kötelezheti a tilalom megszegőjét, mely már lehet olyan nagyságrend, mint amit pénzbüntetésként megítélnek büntető ügyek kapcsán. Vagyis körülbelül ugyanaz érhető el a szankcionálással anyagi értelemben, mint egy-egy büntető eljárásban.
A felfüggesztett szabadságvesztés célja annak elérése, hogy az elkövető ne ütközzön újra össze a törvénnyel, aminek kellő visszatartó ereje lehet. Visszatartó ereje lehet azonban a pénzbüntetésnek, illetve a közigazgatási eljárásban a pénzbírságnak is, hisz a jegyző, ha több eljárás indul egymás után, többször is bírságolhat. Ez pedig rábírhatja az elkövetőt, hogy tartózkodjon az állatvédelmi törvényben foglalt tilalmak megszegésétől.
A zoofíliát az állatvédők szerint konkrétan is fel kellene venni a fenti kormányrendeletbe, akkor lenne teljesen egyértelmű, a cselekmény nem megtűrt Magyarországon. Amit ugyanis elviekben nem tilt a jogszabály, azt meg lehet tenni.
Homályosan fogalmaz a szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet is, hisz a közerkölcs megsértése csak nyilvános helyen vagy közterületen valósítható meg, így az istállóban pár éve lóval pornófilmet forgató békéscsabai óvónő ellen aligha lehetett volna lefolytatható szabálysértési eljárás.
Kérdés tehát, át kellene-e alakítani a büntető törvénykönyvet oly értelemben, hogy a zoofília is büntetendő legyen? Az állatvédők szerint egyértelműen igen, hisz csak az lehet kellően elrettentő, emellett véleményük az is, hogy a büntetést is szigorítani kellene, valamint fel kellene állítani az állatvédelmi rendőrséget is.
Mindezzel tehát elérkeztünk ahhoz a korábbi cikkünkben feltett eredeti kérdéshez, hogy kell-e állatvédelmi rendőrség Magyarországon.
( ----------------------- )
244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet az állatvédelmi bírságról
4. § Állatvédelmi bírság kiszabható azzal szemben, aki
a) az Ávt. 2. §-ában felsorolt állatok valamelyikének szükségtelenül jelentős fájdalmat, tartós szenvedést, testi károsodást okoz,
b) a felügyelete alatt álló állattartási, takarmányozási, illetve ivóvíz igényének rendszeres kielégítéséről nem gondoskodik,
c) az állat biztonságos elhelyezéséről, szökésének megakadályozásáról és ellenőrzéséről nem gondoskodik,
d) a veszélyes állatok tartásának engedélyezésére, illetve tartására vonatkozó előírásokat megszegi,
e) engedély nélküli állatkereskedést folytat,
f) az állat egészségét veszélyeztető ajzó-, illetve doppingszert alkalmaz verseny vagy kiállítás alkalmával,
g) cirkuszi mutatvány vagy oktatás céljából végzett idomítás során állatkínzó módszert vagy eszközt alkalmaz,
h) engedély nélkül, illetve az abban foglaltakról eltérő módon végez állatkísérletet,
i) az állat életét indokolatlanul kioltja,
j) a felügyelete alatt álló állat ápolási és higiéniai szükségleteinek kielégítéséről nem gondoskodik,
k) az állat mozgásigényét kellően kielégítő szabad mozgáslehetőségéről nem, vagy nem szakszerűen gondoskodik,
l) a működési engedélyhez kötött állattartási módok (foglalkozásszerű eb- és macskatenyésztés, állatmenhely, állatpanzió, lovaglóiskola, prémes állattenyésztés) bevezetéséhez nem szerzi be a hatósági engedélyt,
m) az állat állat-egészségügyi ellenőrzését és ellátását elmulasztja, vagy
n) az állatkísérletek során a kötelezően előírt adatszolgáltatást nem, vagy hiányosan teljesíti,
o) az állatok szállításával kapcsolatban előírt állatvédelmi követelményeket nem, vagy nem megfelelően teljesíti,
p) a vágóállatok levágásának és leölésének állatvédelmi szabályait nem, vagy nem megfelelően teljesíti,
q) a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályait nem, vagy nem megfelelően teljesíti,
r) állatkertben vagy állatotthonban tartott állat vonatkozásában az előírt állatvédelmi követelményeket nem, vagy nem megfelelően teljesíti,
s) cirkuszi menazsériában, illetve vándorló cirkuszban tartott állat vonatkozásában az előírt állatvédelmi követelményeket nem, vagy nem megfelelően teljesíti,
t) az ember környezetében tartott, valamint a veszélyes állat tulajdonjogával, tartásával felhagy, illetőleg állatot elűz, elhagy vagy kitesz,
u) macska (Felis silvestris), illetve kutya (Canis lupus familiaris) prémjét, valamint az ilyen prémet tartalmazó terméket forgalomba hozza, értékesítés céljából tartja, értékesítésre felajánlja vagy terjeszti, vagy azt az Európai Gazdasági Térség területére behozza, illetve onnan kiviszi, kivéve, ha az valamely közösségi jogi aktus alapján oktatási vagy preparálási célból engedélyezett,
v) állatvédelmi jogszabály egyéb előírását megszegi.
TOP 5
