A kép csak illusztráció (Forrás: Pixabay)
Transzhumanizmus, avagy a robotember közeleg.
A transzhumanizmus egy filozófiai, technológiai mozgalom, melynek vezérgondolata, hogy az embereknek túl kell lépniük jelenlegi állapotukon és korlátaikon a technológia használatával.
Hívei szerint a technológiai haladás története szerint az emberiség megszelídíti a természetet szükségleteinek jobb kielégítése miatt. Ennek logikus folytatása lenne a transzhumanizmus (avagy poszthumanizmus).
Története
A mozgalom tagjai hivatkoznak ugyan a reneszánszra, a humanizmusra, a felvilágosodásra és Descartes-ra is, de az első írásos mű, ami alapjául szolgálhatott, J. B. S. Haldane 99 éve megjelent Daedalus: A tudomány és a jövő című esszéje, ami már akkor a genetika és a biológia fejlődéséről, és emberre gyakorolt hatásáról szólt. Meg kell említeni még az érdekes Huxley család egyik tagját is, de nem Aldous-t, aki a kiváló Szép új világ szerzőjeként akár szintén inspirálhatta volna a mozgalmat, hanem testvérét, Juliant, aki először használta a transzhumanizmus kifejezést 1957-ben. Definíciója szerint:
Az ember ember marad, de túllépi saját határait, miközben megvalósítja emberi természetének lehetőségeit.
Legjelentősebb képviselői a nyolcvanas években kezdtek gondolatokat cserélni, hogy lefektessék a transzhumanizmus alapjait. Ma jövőkutatók (Ray Kurzweil), informatikusok (Hans Moravec), filozófusok (Nick Bostrom), bioetikusok (Julian Savulescu) vizsgálják a jövő technikáit, az életminőség javításának lehetőségeit, a politikai rendszerek tökéletesítésének módozatait és az emberiséget korlátozó erkölcsi, fizikai, életmódbeli határok ledöntésének mikéntjeit.
Fül a karban, mágnes a bőr alatt
A transzhumanizmus az új technológiai fejlődésen alapulva akarja felszámolni az ember jelenlegi fizikai, szellemi korlátait. Követői szerint a halál szükségtelen, a hagyományos orvoslás pedig túl lassú és nehézkes a poszthumán célok elérésében, ezért a transzhumanista testhekkerek és a biohekkerek célja a jelenlegi emberi állapoton való túllépés. Kiindulópontjuk az, hogy a homo sapiens mindig is ellenséges környezetben próbált boldogulni, ami alkalmazkodást igényelt a túlélés érdekében. Ugyan az evolúciós óra soha nem áll meg, a jelenlegi ember mintha beleragadt volna mostani állapotába, tehát tovább kell lépni – a technológia segítségével.
A transzhumanisták jövőbeli embere legalább egy poszthumán képességgel rendelkezik, amely a testet a jelenlegi emberi képességeken túlra terjeszti ki. Ezt az állapotot a fizikai test feltörésével lehet elérni: bodyhackinggel például, ami lehet mágnesek bőr alatti implantátuma vagy mesterséges fül beültetése a karba (hogy hiperszenzoros képességeink legyenek). Persze ezeket a módosításokat egyelőre nem engedélyezik a hatóságok és az egészségbiztosítás sem fedezi őket. A hekkerek azonban azt vallják, itt az idő, hogy kihasználjuk az új technológiákat tökéletlen testünk fejlesztésére és a halál kicselezésére.
A TRANSZHUMÁN TEST VÉGTELEN ÉLETTARTAMÚ KIBORG FIZIKUM LENNE, AMIT MESTERSÉGES INTELLIGENCIA IS TÁPLÁL.
A nanotechnológia, a biotechnológia, az információtechnológia és a kognitív tudomány gyors fejlődése akár véget is vethet a betegségeknek és a halálnak. A géntechnológia és a protézisek révén új formákat ölthetünk, vagy az agy és a számítógép összekapcsolásával fejlesztjük kognitív képességeinket. A nanobotok (mikroszkopikus robotok) a véráramunkba kerülhetnek, hogy állandóan kontrollálják egészségünket, elhárítsák a betegségeket. Nagyon sci-fi-szerűnek tűnik, de a transzhumanisták szerint ez lehet a reális jövő. Ahogy David Pearce, a transzhumanizmus élharcosa mondja:
Ha a paradicsomban akarunk élni, magunknak kell megterveznünk. Ha örök életet akarunk, akkor át kell írnunk a hibáktól sújtott genetikai kódunkat, és istenszerűvé kell válnunk… csak a csúcstechnológiai megoldások tudják kiirtani a szenvedést a világból.
Ellenérvek
Nem valószínű, hogy lesz tiszta transzhumán ember (aki halhatatlan és egészséges). A technológiák inkább erőszakosan integrálódnak majd az emberi testbe, irányításuk kicsúszik a kezünk közül. Ahelyett, hogy felszabadulnánk, a technika inkább korlátozni fogja az embert, és saját uralma alá hajtja. A mesterséges intelligencia ugyanis egy bizonyos szinten már újratervezi magát és képes felülmúlni minket. Gondoljunk csak a technológiai szingularitást (mikor az ember számára szinte felfoghatatlanul megváltozik a környezet, a technikai fejlődés, a társadalom az emberfeletti intelligencia megjelenése miatt) pedzegető Ex Machina című 2015-ös filmre!
Julian Savulescu bioetikus szerint az embert a túlélés miatt kell fejleszteni. Transzhumanistaként magasztalja a technológiai fejlődést, amit elkerülhetetlennek és megállíthatatlannak tart, különösen, mert az ember kudarcot vallott a globális problémák kezelésében. Kérdés azonban, hogy az ember biológiai felépítésének megváltoztatása tud-e segíteni a világ problémáin?
Forrás - A nyitókép csak illusztráció, forrás: Rodrigo Joaquin Mba Mikue képe a Pixabay -en.