A kép csak illusztráció (Forrás: Pixabay)

Csillagászok egy fiatal csillag körül keringő újszülött bolygót fedeztek fel, mely mindössze 3 millió év alatt alakult ki, ami kozmikus léptékben rendkívül gyorsnak számít.

A felfedezés megkérdőjelezi a bolygóformálódás sebességével kapcsolatos jelenlegi ismereteinket, írja a Reuters.

hirdetés

Ez a csecsemőkorú bolygó, amelynek tömege a Földének 10–20-szorosa között van, az egyik legfiatalabb exobolygó, amelyet valaha felfedeztek a Naprendszerünkön kívül. A bolygó a csillagot körülvevő sűrű gáz- és porlemezek – az úgynevezett protoplanetáris korong – maradványai mellett található, amelyekből kialakult.

A csillag, amely körül a bolygó kering, várhatóan narancssárga törpecsillaggá alakul, kevésbé forró és kisebb tömeggel bír, mint a Napunk. A csillag tömege a Nap tömegének körülbelül a 70%-a, fényessége pedig annak a fele. A Tejútrendszerben helyezkedik el, nagyjából 520 fényévre a Földtől. (Egy fényév az a távolság, amit a fény egy év alatt megtesz, körülbelül 9,5 billió kilométer, azaz 5,9 billió mérföld.)

„Ez a felfedezés megerősíti, hogy bolygók már 3 millió éven belül is kialakulhatnak, ami korábban nem volt egyértelmű, hiszen a Föld kialakulása 10–20 millió évet vett igénybe” – mondta Madyson Barber, az Észak-Karolinai Egyetem fizika- és csillagászhallgatója, valamint az Nature folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője.

„Nem igazán tudjuk, mennyi időbe telik, míg egy bolygó kialakul” – tette hozzá Andrew Mann, a tanulmány társszerzője és a UNC asztrofizikusa. „Tudjuk, hogy az óriásbolygóknak gyorsan kell kialakulniuk, mielőtt a korongjuk eloszlik, mert sok gázra van szükségük a korongból. De a korongok általában 5–10 millió év alatt tűnnek el. Tehát vajon a bolygók 1, 5 vagy 10 millió év alatt alakulnak ki?”

A bolygót, amely az IRAS 04125+2902 b és TIDYE-1b nevet kapta, csillaga körül 8,8 nap alatt kering, olyan távolságban, amely körülbelül az egyötöde a Merkúr és a Nap közötti távolságnak. Tömege a Földé és a Neptunuszé közötti érték, sűrűsége kisebb, mint a Földé, átmérője pedig körülbelül 11-szer nagyobb. Kémiai összetétele jelenleg nem ismert.

A kutatók feltételezik, hogy a bolygó eredetileg távolabb alakult ki csillagától, majd később közelebb vándorolt hozzá.

„Nagy bolygók közvetlenül a csillaghoz közel történő kialakulása nehéz, mert a protoplanetáris korong a csillaghoz legközelebb lévő részen oszlik szét a leggyorsabban, így nincs elegendő anyag egy nagy bolygó gyors kialakulásához ilyen közel” – mondta Barber.

A kutatók a bolygót az úgynevezett „tranzitmódszerrel” észlelték, melynek kapcsán a csillag fényességének csökkenését figyelték meg, amikor a bolygó elhaladt előtte, mindezt a Földről nézve. A felfedezést a tudósok a NASA TESS nevű (Transiting Exoplanet Survey Satellite) űrtávcsövével tették.

„Ez a legfiatalabb ismert tranzitáló bolygó. Egy szinten van a valaha ismert legfiatalabb bolygókkal” – mondta Barber.

Azokat az exobolygókat, amelyeket nem ezzel a módszerrel észlelnek, néha közvetlenül képesek megfigyelni a tudósok a távcsövekkel. Ezek általában azonban nagyobb tömegű bolygók, körülbelül tízszer nagyobbak, mint a Naprendszer legnagyobb bolygója, a Jupiter.

Mint ismeretes, a csillagok és bolygók csillagközi gáz- és porfelhőkből alakulnak ki.

„Egy csillag-bolygó rendszer kialakulásához a gáz- és porfelhő összeomlik, és lapos szerkezetté alakul, amelyben a csillag a középpontban helyezkedik el, a korong pedig körülötte forog. A bolygók ebben a korongban alakulnak ki. A korong ezután elkezd eloszlani, elsősorban a csillaghoz közeli belső régióból” – magyarázta Barber.

„Korábban úgy gondoltuk, hogy nem tudunk ilyen fiatal tranzitáló bolygót találni, mert a korong eltakarná. De valamilyen okból, amit még nem értünk teljesen, a külső korong el van torzulva, ami tökéletes betekintést enged a csillagra, lehetővé téve a tranzit észlelését” – tette hozzá.