Mennyire megbízható az ökológiailábnyom-számítás?

A CG & Partners Kutató és Tanácsadó Kft. Fenntarthatósági Füzetek című ingyenes kiadványsorozatának legfrissebb kiadása a június 5-i környezetvédelmi világnaphoz kapcsolódik. A publikáció témája – illeszkedve a környezetvédelmi elvekhez – a környezeti terhelés egyik legfontosabb mérőeszközének kutatása, pontosabban az ökológiai lábnyom-számítás adatbázisának összemérhetősége és megbízhatósága.

Az ok: a mutató egyik legfontosabb kritikája a területi alkalmazáshoz kapcsolódik, hiszen az országokra számított ökológiai lábnyom egy mesterséges természeti korlátok közé szorított területre vonatkozik, gyakran összekapcsolódó ökoszisztémákat elválasztva. A Global Footprint Network adatbázisát klaszteranalízisnek alávetve a kutatók megállapították: az ökológiai lábnyom általános használata előtt statisztikai és szakmai szűrésre is szükség van.

A CG & Partners Kft. legújabb kutatásában azt vizsgálja, hogy az ökológiai lábnyom nemzeti (Mi köze van a nemzethez? Magyarország esetében gyakorlatilag nem is alkalmazható, elvégre nem csupán a Magyar Köztársaság fölrajzi határain belül élnek a magyar nemzethez tartozók, hanem még a tengerentúlon is számos helyen – a szerk.) szintű alkalmazása mennyire megbízható, hiszen ez az alternatív mutató a legalkalmasabb a Föld ember általi terhelésének kimutatására. Számításának alapja strukturált és könnyen megérthető elméleten alapszik, ugyanakkor felvetődik: értelmezhetők-e a mutató alkotórészei mesterséges korlátok közé szorított területi egységek esetén is?

A tanulmányban a kutatók rávilágítanak arra, hogy a területi alkalmazás legfontosabb kritikája az országok határaihoz kapcsolódik, hiszen ezek gyakran összekapcsolódó ökoszisztémákat választanak el. Ebben a megközelítésben következtetések levonására alkalmas a természeti határokon belüli ökológiailábnyom-kalkuláció, ezzel segítve az e területre hozandó környezetpolitikai döntéseket.

A tanulmány további részében a Global Footprint Network adatbázisa alapján összehasonlító elemzéseket készítettek a kutatók az egyes országok ökológiai lábnyoma különbözőségének kimutatására. A kiválasztott módszertan a klaszteranalízis volt: az országokból statisztikai módon képzett homogén csoportok segítségével hasonlították össze egy-egy ország ökológiai lábnyomának értékét.

Eredményként arra jutottak a tanulmány készítői, hogy az országok többségére az átlag körüli érték jellemző, de olyan csoportok is képződtek, melyekben teljesen eltérő földrajzi elhelyezkedésű és kultúrájú országok képeztek egységet. Példaként említik e két tényező mellett a gazdaságilag is rendkívül eltérő jellemzőkkel rendelkező Gambia, Mauritius és Norvégia által alkotta klasztert. Közös pontként egyedül a halászati lábnyomuk nagyága (38–50%) nevezhető meg. Ezek alapján a szerzők szükségesnek érzik, hogy az ökológiailábnyom-mutató általános használata előtt átessék egy-egy statisztikai és  szakmai szűrésen.