A kép csak illusztráció (Forrás: Pixabay)

Több mint tíz évnyi tárgyalás után végre megszületett egy globális megállapodás a hajózás okozta károsanyag-kibocsátás csökkentéséről.

Az ENSZ Nemzetközi Tengerhajózási Szervezete (IMO) pénteken fogadta el a javaslatot, annak ellenére, hogy az utolsó pillanatban komoly politikai viták veszélyeztették az egyezség létrejöttét.

hirdetés

A döntés értelmében 2028-tól a nemzetközi hajóflották üzemeltetőinek fokozatosan át kell térniük alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagokra, ellenkező esetben akár 380 dolláros bírságot is fizethetnek tonnánként az elégetett üzemanyag után kibocsátott szén-dioxidért, írja a BBC.

A megállapodás célja, hogy a tengeri szállítás – amely jelenleg a globális kibocsátások mintegy 3%-áért felelős – végre hatékony lépéseket tegyen a karbonsemleges működés felé. Ez különösen fontos, mivel az ágazat eddig jelentős elmaradásban volt más szektorokhoz képest e téren.

A szavazást – amely szokatlan eljárás az ENSZ döntéshozatalában – Szaúd-Arábia kezdeményezte, amely nem támogatta a javaslatot. Az arab ország mellett még több olajtermelő állam, köztük Oroszország is ellenállt, azonban mivel tagjai az IMO-nak, a megállapodás számukra is kötelező érvényű lesz.

A legsúlyosabb kritikát kis szigetországok és környezetvédő szervezetek fogalmazták meg, akik csalódottan vették tudomásul, hogy nem került bevezetésre egy átfogó globális szén-dioxid-adó. Szerintük a most elfogadott intézkedések "nem alkalmasak a cél elérésére", és nem elég ambiciózusak ahhoz, hogy elkerüljük az 1,5 °C-os globális felmelegedési küszöb átlépését.

A világ tengeri kereskedelmének 90%-át hajók bonyolítják, és bár az elmúlt években voltak törekvések a hajók működésének javítására, a kibocsátás nem csökkent, hanem tovább nőtt.

A zöld üzemanyagok

A megoldás kulcsa az lenne, ha a hajók teljesen áttérnének zöld üzemanyagokra, mint például az e-kerózin vagy az ammónia. Csakhogy ezek az alternatívák jelenleg 3-4-szer drágábbak, mint a fosszilis alapú dízel, amit a hajók most is használnak. Ez a maradványüzemanyag a kőolaj-finomítási folyamat „alján” keletkezik, és olcsó, mivel alig igényel energiát az előállítása – mutatott rá Faig Abbasov, a Transport & Environment kutatóintézet szakértője.

A zöld üzemanyagok viszont nagy energiaigényű folyamatokon keresztül készülnek, például vízmolekulák szétbontásával hidrogénre. Ez jelentősen növeli a költségeket, ezért a jelenlegi ösztönzők még nem elegendők a tömeges átállás beindításához – figyelmeztetett Jesse Fahnestock, a Global Maritime Forum dekarbonizációs igazgatója.

Net Zero alap

A szankciókból befolyt összegek egy „Net Zero” alapba kerülnek majd, amelyből fejlesztik a fenntartható üzemanyagok előállítását és támogatják a fejlődő országokat. Éppen ez a forrásátrendezés volt az, amely miatt az Egyesült Államok delegációja az utolsó pillanatban kilépett a tárgyalásokból. Az USA álláspontja szerint a közös alap inflációt okozna, és „viszontlépéseket” helyeztek kilátásba, ha az elképzelés elfogadásra kerül.

Bár ez a lépés ellentmond az USA eddigi álláspontjának az IMO-n belül, összhangban van azzal az irányvonallal, amit Donald Trump kormánya képvisel a klímaügyekkel kapcsolatban, például az Egyesült Államok kiléptetése a párizsi klímaegyezményből.

Elemzők szerint a most elfogadott intézkedések 2030-ra nagyjából 8%-os kibocsátáscsökkenést eredményezhetnek, ami jóval elmarad az IMO korábbi, 20%-os célkitűzésétől.

Ennek ellenére a szakértők mérföldkőként tekintenek a megállapodásra. „Ez az első ilyen típusú globális szabályozás – és ezt mindenképp ünnepelni kell” – mondta Fahnestock. Szerinte azonban további intézkedésekre lesz szükség, hogy a zöld üzemanyagokhoz kapcsolódó beruházások valóban meginduljanak.

A mostani döntés után várhatóan októberben hivatalosan is elfogadják az új szabályozást, amely remélhetőleg hosszú távon is elindítja a tengeri szállítás karbonmentesítésének folyamatát.