A kép csak illusztráció (Forrás: Pixabay)
A mesterséges intelligencia robbanásszerű fejlődése nemcsak a technológiai ipart alakítja át, hanem a globális szén-dioxid-kibocsátást is jelentősen növeli. A Microsoft, az Amazon és a Google fenntarthatósági jelentései szerint a három vállalat kibocsátása egyetlen év alatt közel 20 százalékkal emelkedett, elsősorban az új adatközpontok építése miatt.
Bár mindhárom cég továbbra is kitart a nettó nulla kibocsátás elérésének célja mellett, a mesterséges intelligencia infrastruktúrájának gyors bővítése egyre nagyobb kihívást jelent számukra, írja a The Guardian.
Az AI-adatközpontok miatt rekordütemben nő a kibocsátás
A 2026 márciusával zárult pénzügyi évben a Microsoft, az Amazon és a Google együttesen 119 millió tonna szén-dioxid-egyenérték (mTCO₂e) kibocsátásáért volt felelős. Ez megközelítőleg Franciaország teljes éves kibocsátásának egyharmadát jelenti. Egy évvel korábban a három technológiai vállalat összesen mintegy 101 millió tonna szén-dioxid-egyenértéket bocsátott ki, ami nagyjából megfelelt Csehország 2024-es kibocsátásának.
Az amerikai technológiai óriások klímavédelmi célkitűzéseit az utóbbi években jelentősen megnehezítette a felhőszolgáltatások iránti robbanásszerű kereslet. Az interneten keresztüli adattárolás és szerverüzemeltetés iránti igény elsősorban a chatbotok és más mesterséges intelligencia-alapú rendszerek fejlesztése és működtetése miatt nőtt meg.
Cecilia Rikap, a University College London közgazdászprofesszora szerint a Microsoft, az Amazon és a Google azon állításai, hogy felhőszolgáltatásaik környezetbarátok és fenntarthatók, elsősorban marketingcélokat szolgálnak. Úgy fogalmazott, hogy a kormányoknak figyelembe kellene venniük ezeknek a vállalatoknak a folyamatosan növekvő szénlábnyomát, amikor ugyanazok a cégek mesterséges intelligenciára épülő megoldásokat kínálnak a környezeti válság kezelésére.
A professzor szerint ahogy egyre több vállalat költözik ezekbe a felhőszolgáltatásokba, és ott tárol adatokat, valamint ott fejleszti és működteti mesterséges intelligencia-modelljeit, valójában saját digitális szénlábnyomát szervezi ki a felhőszolgáltatókhoz. Ennek következtében más vállalatok környezeti terhelése kevésbé láthatóvá válik.
A Microsoftot, a Google-t és az Amazont is megkeresték az ügyben, hogy reagáljanak a megállapításokra.
A nettó nulla kibocsátás továbbra is cél, de az AI egyre nagyobb energiaigényt jelent
A kibocsátások növekedését a vállalatok az elmúlt hetekben közzétett éves fenntarthatósági jelentései is megerősítik. A Microsoft csütörtökön nyilvánosságra hozott jelentése szerint szén-dioxid-kibocsátása az elmúlt egy évben 25 százalékkal nőtt, és elérte a 20 millió tonna szén-dioxid-egyenértéket. A vállalat szerint ezt elsősorban adatközponti infrastruktúrájának bővítése okozta.
A Google arról számolt be, hogy kibocsátása egy év alatt 18 százalékkal emelkedett, amit főként az ellátási lánc kibővülése idézett elő a vállalat gyors növekedésének támogatása érdekében. A keresőóriás ugyanakkor azt állítja, hogy mesterséges intelligencia-rendszerei tavaly világszerte mintegy 41 millió tonna szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez járultak hozzá más területeken.
Az Amazon összesített kibocsátása 16 százalékkal, míg ellátási láncának kibocsátása – amelybe az adatközpontok építése is beletartozik – 20 százalékkal nőtt. Ennek ellenére a vállalat jelentésében továbbra is úgy értékeli, hogy előrelépést tesz a 2040-re kitűzött nettó nulla kibocsátási cél felé.
A kibocsátás jelentős része abból a világméretű beruházási hullámból származik, amely a mesterséges intelligencia kiszolgálásához szükséges infrastruktúra kiépítését célozza. A világ legnagyobb technológiai vállalatai várhatóan 2026-ban összesen 765 milliárd dollárt, vagyis mintegy 570 milliárd angol fontot költenek beruházásokra, amelyek döntő része új AI-adatközpontok építésére irányul Norvégiától egészen az angliai North Tyneside térségéig.
Ez jelentős fordulatot jelent ahhoz a több éven át tartó törekvéshez képest, amelynek célja a technológiai cégek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése volt. A Microsoft kibocsátása például 2023-ban és 2024-ben még nagyjából 16 millió tonna körül stagnált.
Mindhárom vállalat továbbra is kitart nettó nulla kibocsátási célja mellett: a Microsoft és a Google ezt 2030-ra, az Amazon pedig 2040-re kívánja elérni.
Shaolei Ren, a Kaliforniai Egyetem Riverside campusának villamosmérnöki professzora szerint a kibocsátás növekedése szoros összefüggésben áll a vállalatok mesterséges intelligenciába irányuló beruházásaival.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a Microsoft fenntarthatósági jelentése alapján egyre kevesebb szén-dioxid-kredit érhető el a nemzetközi piacokon a kibocsátások ellensúlyozására. Véleménye szerint miközben mindenki az energiaellátás és az infrastruktúra hiányáról beszél, hamarosan a virtuális javakból, vagyis a szén-dioxid-kreditekből is hiány alakulhat ki.
A mesterséges intelligencia fejlődésével világszerte egyre több és egyre nagyobb adatközpont építését tervezik. Az amerikai JLL ingatlan-tanácsadó vállalat becslése szerint 2030-ig mintegy 1200 új adatközpont épülhet világszerte, amelyeket döntően a mesterséges intelligencia iránti kereslet hajt.
Az adatközpont-építési hullám jelentős villamosenergia-igénnyel is jár. Az adatközpontokat minősítő és ellenőrző Uptime Institute becslése szerint a tavaly bejelentett nagy adatközpont-projektek önmagukban a világ teljes villamosenergia-felhasználásának mintegy 1,3 százalékát fogyaszthatják majd el, ami közel kétszerese a jelenlegi adatközponti energiaigénynek. A szervezet szerint ennek az új energiaigénynek a legnagyobb része az Egyesült Államokban megvalósuló beruházásokból származik.
Kapcsolódó anyagok:
Óriási környezetvédelmi problémává vált az AI-adatközpontok robbanásszerű növekedése
Egy egész várost lekapcsolhatnak az áramról az adatközpontok miatt
A mesterséges intelligencia vízéhsége egyre komolyabb közegészségügyi kockázattá válik
Az adatközpontok akár 4 Fahrenheit-fokkal is növelhetik egy város hőmérsékletét
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Image by Süleyman Akbulut from Pixabay
TOP 5
