A kép csak illusztráció (Forrás: Pexels)
Egyre kiegyensúlyozatlanabbá válik a globális vízkörforgás, aminek következtében gyakoribbá és szélsőségesebbé válhatnak az aszályok, illetve az áradások. A Meteorológiai Világszervezet legfrissebb jelentése szerint folyamatosan csökken a kontinenseken tárolt víz teljes mennyisége, írja a phys.org.
A globális vízkörforgás egyensúlya egyre inkább felborul, ami szélsőséges aszályokhoz és pusztító áradásokhoz vezet. Ezt mutatja a Meteorológiai Világszervezet, vagyis a WMO globális vízkészletek állapotáról szóló idei, „State of Global Water Resources 2025” című jelentése.
„A kontinenseken tárolt víz teljes mennyisége folyamatosan csökken” – mondta Robert Reinecke professzor, a mainzi Johannes Gutenberg Egyetem földrajzi tanszékének kutatója. A szakember a kezdetektől fontos szerepet játszik a 2022 óta évente megjelenő jelentés összeállításában.
A folyamat a világ folyóinak vízhozamában is jól látható. Reinecke szerint 2021 óta a folyókban található víz teljes mennyisége folyamatosan elmarad az 1991 és 2020 közötti időszak azonos időszakainak szintjétől. A tavalyi év az elmúlt 35 év egyik legszárazabb esztendeje volt. A jelentés szerint 2025-ben a világ vízgyűjtő területeinek 36 százalékán kevesebb vizet szállítottak a folyók, mint az összehasonlítás alapjául szolgáló időszakban. A kontinenseken hozzáférhető víz mennyiségének csökkenése a felszín alatti vízkészleteknél is megfigyelhető. A jelentésbe bevont megfigyelőállomások 65 százalékán alacsonyabb talajvízszintet mértek 2025-ben, mint a referencia-időszakban.
A gleccserek tömegének jelentős csökkenése ugyancsak folytatódott. Tavaly megközelítőleg 400 gigatonna jeget veszítettek a világ gleccserei. A lehetséges következményekre a néhány héttel korábban Nepálban és Tibetben bekövetkezett, gleccseromlás által kiváltott árvízi katasztrófa is rávilágított, amely a beszámoló szerint több ezer ember halálát okozta. Afrikában eközben a heves esőzések idéztek elő számos halálos áldozattal járó áradásokat az elmúlt évben.
A klímaváltozás és a felszín alatti vízkészletek használata súlyosbítja a helyzetet
Reinecke a folyamatokat elsősorban az éghajlatváltozásra és az emberiség növekvő felszínalattivíz-felhasználására vezeti vissza.
„A melegebb légkör több vizet képes megtartani, a gleccserek olvadnak, miközben a párolgás is fokozódik. Mi, emberek pedig hatalmas mennyiségű felszín alatti vizet juttatunk az óceánokba és a légkörbe, például azáltal, hogy öntözésre használjuk” – magyarázta a kutató.
A klímaváltozás és a felszín alatti vízkészletek intenzív felhasználása együttesen szárítja ki a kontinenseket. A víz ugyan nem tűnik el a bolygóról, de egyre nagyobb mennyiségben kerül a vízkörforgás olyan részeibe, ahol kevésbé hozzáférhető és hasznos az emberiség, valamint számos ökoszisztéma számára. Ez azt jelenti, hogy miközben bizonyos térségekben súlyos vízhiány alakulhat ki, máshol a légkörben felhalmozódó nedvesség intenzív csapadékot és áradásokat idézhet elő. A globális vízválság tehát egyszerre jelentheti a túl kevés és a túl sok víz problémáját.
Minden eddiginél átfogóbb lett a WMO vízügyi jelentése
Reinecke szerint a globális vízkészletekről készült legfrissebb WMO-jelentés több adatot tartalmaz, mint bármelyik korábbi kiadás. Első alkalommal elemezték például részletesen a vizek hőmérsékletére vonatkozó adatokat. A jelentés alapján 2025-öt az átlagosnál lényegesen magasabb vízhőmérséklet is jellemezte. Ez nemcsak a vízi ökoszisztémák működésére jelent veszélyt, hanem a vízminőség romlásához is hozzájárulhat.
Reinecke és kutatócsoportja a Frankfurti Goethe Egyetem, valamint a Koblenzben működő Globális Lefolyási Adatközpont kutatóival közösen szolgáltatott modellezési eredményeket és adatokat a jelentéshez. A koblenzi intézmény a WMO égisze alatt végzi tevékenységét.
A kutatócsoport emellett részt vett a felszín alatti vizek adatainak elemzésére szolgáló módszertan kidolgozásában, és vezető szerepet vállalt a jelentésben alkalmazott egyik globális vízmodell továbbfejlesztésében.
A felszín alatti vízkészleteket is szimuláló innovatív vízmodellek segítségével a kutatók azt vizsgálják, hogyan befolyásolja az éghajlatváltozás a világ talajvíz- és rétegvízkészleteit. Az eredmények hozzájárulhatnak a veszélyeztetett térségek azonosításához és a globális vízválság hatásaira való felkészüléshez.
Kapcsolódó anyagok:
Elfogyhat a vizünk? Egyre több országot kezd megbénítani a súlyos vízhiány
Kiderült, melyik lehet az első főváros, ahol teljesen elfogy a víz
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Photo by Diogo Miranda: pexels
