Az Európai Unió tagállamai között már folyik a vita a 2014-2020 közötti időszak költségvetéséről. Nyilván nem egyszerű egyhangú álláspontot kialakítani, hiszen nem éppen prosperáló időszakot tudhatunk magunk mögött, gondoljunk csak a válság okozta gazdasági visszaesésre. Ilyen gazdasági helyzetben joggal tehetjük fel a kérdést: “ vajon hova helyeződnek a hangsúlyok, mennyi jut majd a klímaváltozás elleni küzdelemre?”

E tekintetben fontos dokumentumnak tekinthető az „Európa 2020” elnevezésű stratégia, mely előremutató és fontos célkitűzéseket tartalmaz Európa számára, hiszen az elsődleges cél, hogy a gazdasági válság okozta visszaesést egy erős prosperáló időszak kövesse. A stratégia három fontos prioritást emel ki: az intelligens növekedést, a fenntartható növekedést, és az inkluzív növekedést. Mindemellett megjelenik benne a már oly sokat emlegetett „20-20-20” célkitűzés is, mint az éghajlatváltozás, valamint az energiaügy terén kitűzött prioritás. A 2020-ra megvalósítandó célkitűzések tehát: „az üvegházhatású gáz kibocsátás legalább 20%-kal való csökkentése az 1990-es szinthez képest, a megújuló energiaforrások használatának 20%-kal való növelése, valamint az energiafogyasztás 20%-kal való csökkentése az energiahatékonyság révén.”(1)

A számos célkitűzés, prioritás azonban csak akkor lehet sikeres, ha a következő hat évre szóló uniós költségvetés megfelelően ösztönzi és tereli a tagállamok gazdaságát a fenntarthatóság, alacsony fogyasztás, valamint a megújuló energiák használata felé. Előreláthatólag három fontos célkitűzés köré épülnek majd az elkövetkező időszak támogatásai: kiemelt lesz az energiahatékonyság és megtakarítás, a természet védelmének támogatása és az ökoszisztéma helyreállítása, de a természet egyre gyorsabb ütemű változásai miatt ma már nem hagyható figyelmen kívül az adaptáció sem, valamint az sem, hogy a támogatások egy része az EU-n kívüli országokat is érintse. (2)

Ha a jelenlegi költségvetés prioritásait nézzük, akkor elmondható, hogy nem kap nagy hangsúlyt az energiahatékonyság, valamint az energiamegtakarítás, pedig az alacsony fogyasztás valamint a megújuló energiaforrásokon alapuló rendszer tűnik az egyik legjövedelmezőbb megoldásnak, mely nagymértékű megtakarítást eredményezhet hosszú távon. Sajnos azonban a jelen időszakot nézve a Kohéziós és a Strukturális Alapokat együttesen véve az összköltségvetésük (350 milliárd euró) mindössze 2,7%-a szolgálja a klímaváltozás elleni harcot. A szintén nagy súlyt képviselő Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap valamivel több, mint 400 milliárd eurós költségvetésének mindössze 6,8%-át fordítják klímakiadásokra a jelenlegi költségvetési időszakban. A megújuló energiákra, valamint az energiahatékonyságra szánt forráselosztás nincs határozottan megállapítva, annyit azonban tudunk, hogy megközelítőleg az uniós források 0,8-5,4%-át fordítják erre a célra.(3) Az persze a tagállamok számára is világos, hogy az uniós költségvetés jövőbeni tervezésének fontos részét képezi a kohéziós politika alakulása, melyet egyértelműen az Európa 2020-as stratégia szolgálatába kell majd állítani.

A különböző célkitűzések, prioritások tehát léteznek arra vonatkozóan, hogy miként alakuljanak majd a 2014 utáni időszak klímaprioritásai az Unióban, azt azonban, hogy ezek közül melyek és milyen mértékű támogatást kapnak majd, azt az elkövetkezendő politika döntések határozzák meg.

1. Lakossági összefoglaló: Az Európai Unió éghajlatváltozási és energiacsomagja: http://ec.europa.eu/clima/documentation/package/docs/climate_package_hu....
2. Changing perspectives: How the EU budget can shape a sustainable future 12.o.
3. Changing perspectives: How the EU budget can shape a sustainable future 13.o.

Forrás: http://klimabarat.hu/node/520

Kép forrása: http://cleantechnica.com/files/2010/10/european-companies-fund-senate-climate-deniers.jpg