Város / Közlekedés
Sokan hitetlenkedtek korábbi cikkeink kapcsán, mikor először olvastak a hazai elsivatagosodásról, pedig tudósaink is így nevezik azt a jelenséget, ami már régóta jelen van Magyarországon.
Természetesen már a sajtó is sokat foglalkozott a témával korábban, az emberek döntő többségének azonban mégis elkerülte a figyelmét a tény, vagy egyszerűen hidegen hagyta a jelenség, noha számos negatív (mező)gazdasági társadalmi és politikai következménnyel kell számolnunk, ha az elsivatagosodás kiterjed hazánkban az elkövetkezendő 50 évben.
A jelenségről 2005-ben, majd 10 éve egy ENSZ jelentés kapcsán így írt a nol.hu
"Európát is elérte, Magyarországot pedig kiemelten érinti az elsivatagosodás - derül ki egy ENSZ-jelentésből, amelyet a sivatagok terjedése elleni küzdelem világnapja alkalmából tettek közzé.
A világszervezet kritériumai szerint hazánk teljes területe aszállyal sújtott vidéknek számít. A sivatagok terjeszkedése a legkomolyabb globális környezeti problémák egyike: jelenleg több mint egymilliárd ember megélhetését és az egész földfelszín egyharmadát veszélyezteti.
Ha a jelenlegi tendenciák nem változnak, 2025-re Afrika művelhető területének egyharmada eltűnik a homok alatt, és 135 millió ember válhat földönfutóvá. A világon a leginkább veszélyeztetett térség a Szaharától délre eső régió és a kínai Góbi-sivatag pereme.
Európában a probléma szinte az összes mediterrán országot érinti: Dél-Európában 300 ezer négyzetkilométernyi területet és közel 16,5 millió lakost fenyeget az elsivatagosodás. Az újabban egyre gyakrabban jelentkező erdő- és bozóttüzek miatt gyorsuló tempóban pusztul a növénytakaró, és a kevés csapadék szinte lehetetlenné teszi a növényzet megújulását.
Az Európai Űrügynökség 2004 szeptemberében egy műholdas megfigyelőrendszert helyezett működésbe, amely folyamatosan pásztázza Dél-Európa kiszáradástól leginkább veszélyeztetett területeit. Az adatok szerint tavaly legalább egy Dunántúlnyi területen semmisült meg a növényzet.
Az elsivatagosodás és az aszály elleni küzdelemről szóló ENSZ-egyezmény szerint Magyarország egész területe aszállyal sújtott térségnek tekintendő. A Duna-Tisza közi Homokhátságot az ENSZ élelmezésügyi világszervezete, a FAO a félsivatagos övezetbe sorolta. Itt az utóbbi évtizedek aszályos időjárása miatt 3-5 métert is csökkent a talajvíz szintje, a felszíni állóvizek pedig gyakorlatilag eltűntek. Mint a jelentés megállapítja, a XX. század elején még közel 600 kisebb-nagyobb természetes tó borította a Duna-Tisza közét, ma legfeljebb a nevük emlékeztet a hajdani természetes vizekre.
Ráadásul a Kárpát-medencére vonatkozó éghajlati modellek többsége szerint a prognosztizált felmelegedés miatt a belátható jövőben számottevően - előreláthatóan akár 50 százalékkal - csökken a Magyarország területére hulló nyári csapadék mennyisége, ami a kiszáradás gyorsulását valószínűsíti."
Mindehhez már csak annyit tennénk hozzá, hogy a Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja 2014-ben június 17-re esett, a rendezvényen felvett tudományos értekezésekről, a csatolmányok alatt lehet bővebben elolvasni.
TOP 5
EU társadalom és jog
Város / Közlekedés
