Csekély a somogyi termőföldek humusztartalma, a szakember arra figyelmeztet, hogy a talajok tápanyag-szolgáltató képességére éppen emiatt fokozottan vigyázni kell.
A „talajzsarolás” során a földekről leveszik a szalmát és a szármaradványokat, állattartásban hasznosítják vagy gyakran elégetve fűtőanyagként használják fel, értékesítik, miközben kulcsfontosságú lenne visszaforgatni a talajba is.
– Somogyot különösen érzékenyen érinti a téma, a termőföldek 60-65 százaléka kedvezőtlen termőhely adottságú – válaszolta kérdésünkre Tóth István kaposvári nyugalmazott növényvédelmi szakmérnök, a Növényorvosi Kamara elnökségi tagja.
– A föld tápanyag-készleteinek kincset ér a szalma, úgy a vízmegkötés szempontjából, ahogy a szerves anyag utánpótláséból. Nagy szükség van a tápanyag-visszapótlásra, a megye 240 ezer hektárnyi szántóföldjének számottevő részében ijesztően kevés a humusz.
Külső-Somogy termőföldjei hajlamosabbak a talajerózióra, melynek során a humusztartalom is csökken, ami a szalma visszadolgozásával javítható. A kötőanyag csökkenése miatt a nagyobb esők lemossák a termőtalajt, a vizek pedig talajszemcséket szállítanak a Balatonba.
Jelentős probléma az is, hogy az állatlétszám csökkenésével nem produkálnak számottevő istállótrágyát a telepek, pedig négy-öt évenként szerves trágyát kellene visszajuttatni a földekre.
A tarlóégetést pedig törvény tiltja – a szakember szerint a szervesanyag-visszapótlás a jövőnk záloga és a fenntartható fejlődésé. A szalma elégetése ugyan pénzt hozhat, a talajban a humusz felépüléséhez viszont nagyon fontos.
A cikk ide kattintva folytatódik...
Amennyiben tetszett a cikk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja oldalunkat!
Kapcsolódó cikkek:
ÁLLATCSORDÁKRA VAN SZÜKSÉG, HOGY NE SIVATAGOSODJON HAZÁNK
AZ EMBER, AKI MEGÁLLÍTOTTA A SIVATAGOT
EGY ANALFABÉTA TALÁLT MEGOLDÁST AZ AFRIKAI ÉHEZÉSRE
HOGYAN TEGYÜK ZÖLDDÉ A SIVATAGOT ÉS FORDÍTSUK VISSZA A KLÍMAVÁLTOZÁST
