A greenwashing (zöldre festés vagy zöldre mosás) azt jelenti, hogy egy cég vagy egy szervezet környezetbarátabbnak és fenntarthatóbbnak állítja be magát, mint amilyen valójában. Ez leginkább marketing és kommunikációs eszköz, amivel pozitív imázst szeretnének kialakítani anélkül, hogy valódi, érdemi változtatásokat hoznának ez irányban a működésükben.
Miért alkalmazzák a cégek a greenwashingot?
Az EU környezetvédelemre vonatkozó szabályozásai egyre szigorúbbak, előírják például a levegő minőségének a javulását, a zajszennyezés mérséklését, illetve a vegyi anyagok káros hatásainak csökkentését. Ezeket a célokat pedig a vállaltoknak is be kell tartaniuk, melyről a fenntarthatósági jelentésben kell számot adniuk. A fenntarthatósági jelentés egy olyan vállalati dokumentum, amely bemutatja, hogyan hat a szervezet működése a környezetre, a társadalomra és a gazdaságra. Olyasmi, mint a pénzügyi beszámoló, csak nem a bevételeket és kiadásokat összegzi, hanem a fenntarthatósági célokat és mutatószámokat foglalja össze.
Ha az egyén szempontjából közelítünk a kérdéshez, akkor világos, hogy ma már egyre több vásárló hisz a fenntarthatóságban és egyre inkább környezettudatosak, emiatt pedig hajlandóak akár többet is kifizetni a „zöld” termékekért.
Ha a vállaltok szempontjából vizsgáljuk a kérdést, akkor elmondhatjuk, hogy a cégek értékét is egyre inkább befolyásolja az ESG (környezeti, társadalmi, vállalatirányítási) mutatóik alakulása.
A vonzó mutatószámokért pedig a vállalatoknak keményen meg ell dolgozni: belső folyamataikat megváltoztatni, invesztálni, az előírt fenntarthatósági standardoknak megfelelni.
Ráadásul ez a fajta hozzáállás egy teljesen új felfogást igényel, mert nem csupán a bevétellel és megtérüléssel kell foglalkozni, hanem figyelembe kell venni a szociális és környezeti érdekeket is, ami nem egyszer ellentétesen hathat a profitorientált működéssel.
Nem csupán versenyelőnyre tesz szert tehát az a vállalat, aki „zöld”, hanem reputációja is nő. Az persze nem mindegy hogy ezt komoly beruházásokkal és intézkedésekkel, akár a profitráta csökkenése árán érte el, vagyis valóban azzá vált, vagy inkább csak ügyesen kommunikál erről. Azaz rengeteg PR cikket és reklámot jelentet meg arról, hogy működése, termékei mennyire fenntarthatóak, közben a háttérben pedig semmit sem változtat a fenntartható működésért. Ezt jelenti a Greenwashing.
Mit tehetünk ellene?
Szabályozói és intézményi szinten az EU-ban felléptek a jelenséggel szemben, így ma már kötelező fenntarthatósági jelentéseket kell elkészíteniük és közzétenniük a vállalatoknak (EU CSRD, ESRS standardok). 2026. január 1-jétől Magyarországon is minden tőzsdén jegyzett társaságnak jelentést kell tennie (kivéve a mikrogazdálkodókat: • Mérlegfőösszeg 150 mFt • Árbevétel 300 mFt • 10 fő foglalkoztatott). Sőt a fenntarthatósági jelentéseket független könyvvizsgáló céggel auditáltatni is szükséges.
Vállalati szinten pontos, számszerű, összehasonlítható mutatókkal kell dolgozni (pl. CO₂-kibocsátás tonnában) Nem csupán jövőbeni ígéreteket tenni, hanem konkrétan bemutatni a számszerű célkitűzéseket és elért eredményeket. Külső minősítések, tanúsítványokat kell alkalmazni (pl. ISO 14001), melyek független kereteket biztosítanak.
Fogyasztói és társadalmi szinten pedig nagyon erős befolyásoló tényező lehet a tudatos vásárlás, illetve a civil szervezetek és a sajtónyilvánosság szerepe a greenwashing esetek leleplezésében.
Összefoglalva a greenwashing a látszatfenntarthatóság eszköze. A cégek azért alkalmazzák, mert gyorsan és olcsón növelheti a bizalmat és profitot. Ellene hatni csak úgy lehet, ha szigorú szabályozással, független ellenőrzéssel, megkövetelt vállalati transzparenciával és fogyasztói tudatossággal egyszerre lépünk fel ellene.
Szponzorált tartalom – Hirdetés (x)
Kép forrása: AI generált kép
TOP 5
