Klímaváltozás: „Ha nem halsz ki, üsd a tenyered!!!”

A Jégkorszak című frappáns animációs filmben hangzik el a dal, amit a lajhár énekel a mamutnak, miközben menekülnek az éghajlatváltozás elől. 

A vicces epizód azonban korántsem vicces, mivel mi emberek is könnyen a mamutok sorsára juthatunk. Főleg akkor, ha összecsapjuk a tenyerünket és nem kezdünk el két kézzel dolgozni a környezetünkért. Ez pedig mindenkire érvényes, még a kutyatartókra is.

„A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön” – szól a régi indián mondás, és sajnos napjainkban derül ki, milyen hatalmas igazság is lakozik ebben a mondatban.

Ha nem ismerjük fel a környezetvédelem fontosságát, akkor pár generációval később már nem lesz mit kölcsön adni, és védelmezni.

A mai felnőttek felelőssége, hogy próbálják megmenteni a bolygónkból azt, ami maradt, és lehetőleg egy zöldebb környezetet építeni a gyerekeinknek, hogy majd az unokáknak ismét legyen esélyük kölcsön adni valamit.

Mit is tehetünk, mi hétköznapi emberek magunkért és az unokáinkért?

1) Okosan a házikedvencekkel

Mindenki szereti a kutyákat, hiszen olyan különleges állatok. Azonban a Berlini Egyetem kutatása szerint egy 15 kilós kutya 13 éves korára 8,2 tonna szén-dioxidot bocsát ki, ami körülbelül annyira kártékony, mint ha átrepülnénk a földet, és csupán egyetlen kutyáról beszélünk.

Jelenlegi becslések szerint olyan 700 millió kutya él a Földön, ami rendkívüli mértékben terheli a bolygót, ráadásul az ebek száma folyamatosan emelkedik.

Nem véletlen, hogy több európai országban napirendi pont a tartott kutyák számának a szabályozása. Gyakran ugyanis családonként 3-4 kutyával is együtt élnek az emberek, ami a fentiek fényében ugyancsak nagy felelőtlenségnek tűnik.

Pár év múlva könnyen lehet, hogy mindenkinek be kell érnie egyetlen ebbel, amit csak úgy tarthat, ha biztosítani is tudja számára a megfelelő életkörülményeket. Például kis lakásban nem lehet majd nagy kutya.

2) A vizek és a föld terhelése

A kutyák a szén-dioxid kibocsátás mellett az ürülékükkel és a vizeletükkel is veszélyt jelentenek a környezetünkre. Egy 15 kilós kutya egy tonnányi ürüléket és 2000 liternyi vizeletet hagy hátra élete során.

Ráadásul az eb vizelete erősen maró hatású folyadék, extrém magas nitrogén tartalma miatt, beszivárog a földbe és tönkreteszi a növényeket, de a folyókat is szennyezi. A székletükben nagy mennyiségben fordul elő foszfor is, ami szintén káros az élővilágra nézve. A kóbor kutyákra ez különösen igaz.

3) A kutya, mint invazív ragadozó

Több tudós is invazív ragadozóként, azaz betolakodóként definiálja a kutyákat. A legfőbb veszély, hogy a kóbor kutyák száma elképesztő méreteket ölt világszerte, jelenleg 300 és 500 millió közöttire becsülik a számukat.

Nemrég Peruban meg akarták figyelni kamerákkal a helyi élővilágot, de ahelyett, hogy az itt élő borzokat, makikat kapták volna lencsevégre, gyakorlatilag csak kutyák voltak az erdei felvételen.

Etiópiában, az etióp farkas a kipusztulás szélére sodródott, ami egyértelműen a kóbor kutyák által terjesztett szopornyicavírusnak köszönhető. A felelős kutyatartás tehet egyre fontosabb napjainkban, ha felelősek akarunk lenni a környezetünkért.

4) Válts elektromosra

Természetesen a bolygóra nem a kutya a legveszélyesebb, hanem a gazdája, vagyis az ember. Kártékony hatásunk pedig számtalan dologban realizálódik, egyik ilyen a közlekedés.

A benzinnel, gázolajjal működő autók talán azok, melyek a leginkább terhelik káros anyagokkal a bolygónkat, holott a személyes közlekedésnek is van már alternatívája, de az elektromos autók eddig magas áruk miatt nem nyertek teret hazánkban.

Az elektromos autók káros anyag kibocsájtása jóval kevesebb, mint a kőolaj alapú társaiké. Arról nem beszélve, hogy a fenntartásuk is jóval olcsóbb. Ha autó vásárláson töröd a fejed, szavazz a zöld rendszámra.

5) Ne repülj, csak ha muszáj

A repülők szintén nagy mértékben felelősek a környezet szennyezéséért, a gépek által kibocsájtott kerozin miatt. A repülők a CO2 kibocsátás 2,4 százalékáért felelnek, ráadásul a kondenzcsíkok nagy mértékben hozzájárulnak a felmelegedéshez is.

Ha szárazföldön is megközelíthetünk valamit, akkor éljünk inkább a tömegközlekedés egyéb formáival, és óvjuk meg az az eget a repülők miatti környezeti szennyezéstől.

6) Egyél inkább növényt

Az állattartás szintén negatívan hat a bolygónk egészségére, főleg, ami a szarvasmarhákat illeti. A becslések szerint jelenleg 1,5 milliárd szarvasmarha él a földön, az állatok pedig a globális metánkibocsátás akár 30 százalékáért is felelősek lehetnek.

Ha vigyázni akarunk a bolygónkra, akkor inkább növényi táplálék legyen az étrendünk meghatározó többsége, ami egyúttal egészségesebb is, mint az állandó húsfogyasztás.

7) Ne pazarolj élelmiszert

A jóléti társadalmak egyik nagyon szomorú hozadéka az élelmiszer pazarlás. Az amerikai és a nyugat-európai társadalmak többségére igaz, hogy az emberek jóval több élelmiszert vásárolnak, mint amit elfogyasztanak.

Ahelyett, hogy a kukába dobod az élelmiszert vásárolj csak annyit, amire valóban szükséged van. Ezzel nem csak a pénztárcádat, de a bolygót is tehermentesíted a felesleges pazarlástól.

8) Vásároljunk környezettudatosan

Ma már nehéz úgy elképzelni az életet, hogy nem vesznek körbe bennünket háztartási gépek. A hűtő vagy a mosógép ma már szinte nélkülözhetetlennek mondható.

Vásárláskor ügyeljünk arra, hogy minél kevesebb legyen az adott készülék energiafogyasztása, amit egyszerűen az energiacímkéről olvashatunk le. Emellett igyekezzünk olyan készüléket vásárolni, ami újrahasznosított anyagokból készül és majd szintén újrahasznosítható lesz.

9) Tudatosan, digitálisan

A számítógép és internet használat is hozzájárul a CO2 kibocsátáshoz, így igyekezzünk tudatosan használni a digitális eszközeinket.

Nem kell, hogy a gép folyamatosan bekapcsolva legyen, és ha csak unalmunkban szörfözünk, cél nélkül a világhálón, akkor próbáljunk meg inkább valamivel értelmesebb elfoglaltságot találni magunknak.

10) Válts megújuló energiaforrásra

Alig száz fosszilis tüzelőanyag-gyártó vállalat felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásának 71%-ért. Amennyire lehetséges, próbáljuk elkerülni a fosszilis tüzelőanyagok használatát és zöld energiával biztosítani az energiaszükségletünket.

Ma már elérhető áron kaphatók napelemek és napkollektorok, de olyan szolgáltatóhoz is csatlakozhatunk, amely megújuló energiát kínál, például szélturbinákból számunkra.

11) Kerüld a műanyagot

Elképesztő mennyiségű felesleges műanyagot állítunk elő minden nap, így lehetőség szerint kerüljük ezeket.

Szívószál a gyerekeknek már kapható fémből is, amit nem kell eldobni használat után, csak elmosni. A műanyag bevásárló táska helyett is használhatunk szövettáskát, a palackos vizeket pedig lecserélhetjük szódagépre, hogy csak pár példát említsünk.

Ha ezeket az egyszerű dolgokat betartjuk, akkor nagy mértékben tehermentesítjük a környezetünket.

12) Bringázz, vagy rollerezz

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának több mint negyedéért a nagyvárosi közlekedés a felelős, ami valljuk be kényelmetlen, csúcsforgalomban pedig hosszadalmas is.

Jóval egészségesebb és számos esetben praktikusabb biciklivel közlekedni, vagy akár bérelhető rollert vagy egyéb alternatív közlekedési eszközt használni.

Az önkormányzat egy felmérést is végzett az elmúlt két év tapasztalatairól, a munkavállalók elégedettsége pedig 97 százalékos. A kísérlet 2024-ig tart, ekkor dönt arról, hogy folytatják-e a négynapos munkahetet, vagy sem.

A nyitókép csak illusztráció, forrás: Gerd Altmann képe a Pixabay -en.