A kép csak illusztráció (Forrás: ChatGPT)
Kína évtizedek óta zajló gigantikus erdősítési programja látványos eredményeket hoz. Egy új kutatás szerint a „Nagy Zöld Fal” program keretében telepített erdők gyorsabban fejlődnek, mint a természetes erdők, és hatékonyabban reagálnak a légkör növekvő szén-dioxid-koncentrációjára.
A kutatók ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy a mesterségesen létrehozott erdők előnye nem tart örökké. Hosszú távon továbbra is a természetes erdők jelentik a legfontosabb szénraktárakat és a legellenállóbb ökoszisztémákat, írja a LIVE SCIENCE.
A Nagy Zöld Fal már 66 milliárd új fát jelent Kínában
Kína 1978 óta összesen 66 milliárd fát ültetett el a „Nagy Zöld Fal” program részeként. A cél a Góbi- és a Takla-Makán-sivatag terjeszkedésének lassítása, miközben az új erdők jelentős mennyiségű szén-dioxidot kötnek meg. A tervek szerint az évszázad közepéig további 34 milliárd fát ültetnek el.
A kutatást vezető Yuhang Luo, a pekingi egyetem sencseni kampuszának tájökológusa és munkatársai arra keresték a választ, miben különböznek a mesterségesen telepített és a természetes erdők. A kutatók a fafajok sokféleségét, a fák sűrűségét, életkorát, valamint azt vizsgálták, hogyan reagálnak ezek az erdők a növekvő szén-dioxid-szintre és a klímaváltozásra.
Yuhang Luo szerint az ültetett erdők fontos szerepet játszanak az éghajlatváltozás elleni stratégiákban, ugyanakkor a legtöbb globális ökoszisztéma-modell nem tesz különbséget az erdőtípusok között, és nem veszi megfelelően figyelembe az erdők életkorából adódó különbségeket.
A kutatók szerint ennek pontosítása nemcsak a tudományos ismeretek bővítése miatt fontos, hanem azért is, hogy a klímavédelmi döntések és a szén-dioxid-megkötést számító modellek pontosabbak legyenek. A mesterséges erdők olyan területek, amelyeket az ember tudatosan hoz létre, míg a természetes erdők emberi beavatkozás nélkül fejlődnek. A kutatócsoport műholdas megfigyelések segítségével elemezte az úgynevezett levélfelületi indexet, amely a lombkorona sűrűségét méri, és fontos mutatója annak, hogy az erdők milyen hatékonyan veszik fel a szén-dioxidot.
Az eredmények jelentős különbséget mutattak.
Az ültetett erdők lombfelülete átlagosan 66 százalékkal gyorsabban növekedett, mint a természetes erdőké. Ennek legfontosabb oka az, hogy az ültetett erdők átlagosan jóval fiatalabbak, a fiatal fák pedig gyorsabban növekednek.
A kutatók azonban azt is megállapították, hogy azonos korú és hasonló körülmények között élő erdők összehasonlításakor is 4,6 százalékkal gyorsabb fejlődést mutattak az ültetett erdők. Ez különösen a vegyes és az örökzöld erdők esetében volt szembetűnő. A kutatók szerint ennek oka elsősorban az erdők tudatos kezelése. Az ültetett erdőkben gyakran gyors növekedésű fafajokat – például eukaliptuszt és nyárfát – alkalmaznak, rendszeresen eltávolítják a konkurens növényzetet, sőt sok esetben trágyázzák is a területet.
Mindez csökkenti a fényért, a vízért és a tápanyagokért folyó versenyt, így a magasabb légköri szén-dioxid-szint még jobban felgyorsíthatja a növekedést.
A természetes erdők hosszú távon továbbra is felülmúlják az ültetvényeket
A kutatás szerint az ültetett erdők növekedési előnye akkor a legnagyobb, amikor a fák 30–40 évesek. Negyvenéves kor után azonban ez az előny fokozatosan csökken. A természetes erdők ugyan lassabban fejlődnek, de hosszabb idő alatt stabilabban növekednek, ezért hosszú távon nagyobb jelentőségük van a szén tárolásában és az ökoszisztémák ellenálló képességében.
Yuhang Luo szerint az ültetett erdők kiváló rövid távú eszközt jelentenek a szén-dioxid megkötésére, de ez az előny csak átmeneti. A tartós szénraktározás és az ellenálló ökoszisztémák szempontjából a természetes erdők továbbra is pótolhatatlanok.
Kevin Dsouza, aki korábban a Waterloo Egyetemen erdőtelepítési modellekkel foglalkozott, de a mostani kutatásban nem vett részt, úgy vélte, hogy az eredmények logikusnak tűnnek, hiszen a fiatal, gyorsan növekvő fák nagy lombfelülete valóban fokozhatja a szén-dioxid felvételét.
Ugyanakkor szerinte a lombkorona mérete önmagában nem mutatja meg teljes egészében a növekedést és a szén tárolását. Rámutatott arra is, hogy a szén nemcsak a lombkoronában, hanem a fában, a kéregben, a gyökerekben és a talajban is felhalmozódik. Dsouza emlékeztetett egy másik kínai kutatásra is, amely szerint a természetes erdők fiatal korukban több felszín feletti szenet halmoznak fel, mint a mesterségesen telepített erdők, ezért az új eredményeket más tényezőkkel együtt kell értékelni.
Yuhang Luo szerint a vizsgálat rámutat arra, hogy a legtöbb globális klímamodell még mindig nem írja le megfelelően, milyen szerepet játszanak az eltérő erdőtípusok a szén-dioxid megkötésében és a klímaváltozás mérséklésében.
Úgy fogalmazott, hogy a földhasználat kezelése sokkal összetettebb folyamat annál, mint korábban gondolták. Nem csupán az számít, hogy hány fát ültetnek el, hanem az is, mikor történik az ültetés, milyen fafajokat választanak, és hogyan kezelik az erdőket az elkövetkező évtizedek során. A kutató reményei szerint az eredmények hozzájárulnak ahhoz, hogy a jövő erdőtelepítési programjai még hatékonyabban segítsék a klímaváltozás elleni küzdelmet. Véleménye szerint a kutatás gyakorlati útmutatót nyújt arra, mikor érdemes fákat ültetni, milyen fafajokat célszerű választani, meddig tartanak az előnyök, és mely pontokon szorulnak javításra a jelenlegi klímamodellek.
Kapcsolódó anyagok:
Zöld Nagy Fal - Kína 100 milliárd fát ültet, hogy meggátolja a sivatag terjedését
A sivatag termőfölddé válik: Kínai gazdák búzát arattak a Takla-Makán homokján
A nyitókép csak illusztráció, forrás: ChatGPT
TOP 5
