Elöregedő lakosság, klíma és lakhatási válság Ázsia nagyvárosaiban – az ENSZ riadót fúj

Ázsia hatalmas megavárosai évtizedeken át a gazdasági növekedés jelképei voltak – ma viszont komoly kihívásokkal néznek szembe, amelyek akár visszájára is fordíthatják a fejlődést. 

Az ENSZ friss jelentése szerint a térséget egyre súlyosabb válságok fenyegetik: elszabaduló hőség, idősödő lakosság, tervezés nélküli városfejlesztés és gyorsan terjedő nyomornegyedek.

A világ tíz legnagyobb városa közül hét Ázsiában található – Tokió, Delhi, Sanghaj és Dakka neve ismerősen cseng. Ezek a városok most válaszút elé kerültek: vagy új alapokra helyezik működésüket, vagy nem bírják el a rájuk nehezedő terheket.

Az ENSZ ázsiai és csendes-óceáni térségi bizottsága (ESCAP) arra figyelmeztet, hogy ha nem történnek gyors és hatékony intézkedések, a társadalmi egyenlőtlenségek tovább nőhetnek, a közszolgáltatások összeomolhatnak, és mélyülhetnek a környezeti válságok.

„A fenntartható jövő kulcsa a városokon keresztül vezet” – írja Armida Salsiah Alisjahbana főtitkár a jelentés bevezetőjében, sürgetve az igazságosabb és ellenállóbb városmodellek bevezetését.

Forróság, amely megöl

2024-ben rekordhőmérsékletek sújtották Dél- és Délkelet-Ázsiát – Delhitől Maniláig a hőség sok helyen bénította meg az életet. Az úgynevezett „városi hősziget-effektus” miatt a városok még forróbbak, mint a környező falvak – ez pedig különösen veszélyes az idősekre és a legszegényebb rétegekre, akik gyakran zsúfolt nyomornegyedekben élnek.

2000 és 2019 között a világon a hőség miatt bekövetkezett halálesetek közel fele Ázsiában történt.

Elöregedő városok, felkészületlen rendszerek

Ázsia demográfiai átalakulása is gyors ütemben zajlik. Az idősek száma 2050-re elérheti az 1,3 milliárdot – csaknem kétszer annyit, mint 2024-ben.

A születések száma csökken, a falvakból egyre kevesebben költöznek a városokba. Ennek következménye: az egykor dinamikusan növekvő városok most zsugorodnak és öregszenek. Kelet-Ázsiában máris megjelentek az úgynevezett „zsugorodó városok”. A városi infrastruktúra azonban egyelőre nincs felkészülve arra, hogy tömegesen lássa el az idős, gyakran magányosan élő embereket – sem egészségügyi, sem szociális téren.

A nyomornegyedek térhódítása

Az egekbe szökő ingatlanárak és a stagnáló fizetések milliókat kényszerítenek olyan városrészekbe, ahol nincs csatornázás, sürgősségi ellátás vagy bármiféle városi szolgáltatás. A jelentés szerint komoly gazdasági kockázatot jelent, ha az otthon csupán befektetési eszközzé válik, nem pedig alapvető emberi szükségletté.

„Amikor a lakhatás luxuscikk lesz, az egész város – és vele együtt az ország – sérülékennyé válik.”

Kihívásból lehetőség

Az ENSZ szerint a városokban rejlik Ázsia fenntartható jövője. Ehhez viszont szemléletváltásra van szükség: okosabb várostervezésre, jobb helyi adatrendszerekre és változatos finanszírozási megoldásokra.

A jelentés sürgeti a regionális együttműködések erősítését, hogy a városok egymástól is tanulhassanak – legyen szó árvízkezelésről, idősellátásról vagy megfizethető lakhatásról.

Kapcsolódó anyagok:

Klímakatasztrófa, 2100-ra több nagyváros víz alá kerülhet, de van ennél rosszabb is

2050-re tömeges migráció várható a tengerszint emelkedése miatt

Városok hűtése hidegebb, vidéki levegővel: Új megoldások a hőség ellen

A nyitókép csak illusztráció, forrás: Image by A MH from Pixabay